Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az özönnövények térhódítása az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb környezet és természetvédelmi problémát jelent a Kárpát-medencében, mely csökkenti az őshonos fajok élőhelyét, ezáltal a biológiai sokféleséget. Erre a problémára jelenthet megoldást a mindenki számára elérhető, látványos térkép, amelyen a leggyakoribb hazai özönnövények elfordulását mutatják be a Szegedi Tudományegyetem kutatói.
A térkép alapjául szolgáló országos adatgyűjtésben a Szegedi Tudományegyetem ökológus és geográfus kutatói mellett természetvédelmi civil szervezetek is részt vettek. Alkotói, a térképek pontosabbá tétele érdekében, felhasználták az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által működtetett, inváziós fajok előfordulását tartalmazó digitális térképi adatbázist is.
- A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy egy felmérés szerint, ma a biológiai invázió a magyar természetvédelem legnagyobb kihívása. Ha szeretnénk megőrizni a biológiai sokféleséget a Kárpát-medencében, ha azt szeretnénk, hogy unokáink ne csak botanikus kertben lássanak őshonos fajokat, akkor tennünk kell az inváziós fajok visszaszorítása érdekében, melynek első lépése annak felmérése, hogy mekkora a baj – mondta el Dr. Szilassi Péter, az SZTE docense, a kutatás vezetője.
A Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai által létrehozott webtérképen azonosítani lehet hat özönnövény fertőzési gócait, valamint a fajok terjedési útvonalait. Az Inváziós Növényfajok Országos Térinformatikai Adatbázisa nyilvánosan is elérhető, ezért amellett, hogy a lakosság felvilágosítását szolgálja, közérthetően mutatja be a probléma területi jellemzőit, ezért jól használható a környezeti nevelésben is. A közönséges selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a mirigyes bálványfa, a fehér akác országos előfordulását bemutató adatbázis adalékul szolgál olyan prognózistérképek kialakításához, melyeken azonosítani lehet az invázióval legveszélyeztetettebb, védett természeti területeinket.
A térképek jól használhatók az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezésben is. A Szegedi Tudományegyetem vezetésével az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével létrejött kutatócsoport tagjai saját és természetvédelmi civil szervezetek terepi adatgyűjtéseivel folyamatosan frissítik az adatbázist. Emellett az adatbázis fejlesztéséhez hozzájárulnak az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által szolgáltatott adatok.
