Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Összesen 741,46 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósított meg kutatási infrastruktúra-fejlesztést a Szegedi Tudományegyetem. A projekt modern, hiánypótló és fenntartható műszerek beszerzését támogatta a szerves kémia, a gyógyszerkutatás, a kémiai biológia, a biofizika, az anyagtudomány és a mérnöki tudományok területén. A beruházás hosszú távon hozzájárult az SZTE nemzetközi versenyképességének fokozásához, a tudományos kiválóság fenntartásához, valamint a hazai és nemzetközi együttműködések bővüléséhez.
A jelentős infrastruktúra fejlesztés során anyagtudományi és élettudományi kísérletekben használható Bruker Skyscan 2211 mikro-CT berendezést; 500 MHz-es NMR spektrométert, cseppfolyós nitrogénnel hűtött elektronikájú, alacsony zajszintű, szélessávú mérőfejjel és temperálható mintacserélővel felszerelve, valamint a szupravezető mágnesek működési költségeinek csökkentése érdekében hélium visszanyerő rendszert; hélium és nitrogén cseppfolyósító berendezéseket szerzett be az SZTE. Mindegyik beszerzés hiánypótló volt az SZTE műszerpalettáján; segítségükkel immár biztosított a lehetőség a modern anyagok legszélesebb körének vizsgálatára az atomi szinttől a háromdimenziós szubmikrométeres szerkezetekig. A Mikro-CT készülék a teljes régióban hiánypótló. Beszerzése óta számos új tudományos és ipari együttműködés alapjául szolgált, kiszolgálva az anyagtudománnyal foglalkozó akadémiai, illetve versenyszférát (műanyag- és gumiipar), valamint a kísérletes orvostudománnyal foglalkozó egységeket is. A berendezés révén az SZTE alapító tagként csatlakozhatott az MTA Anyagtudományi és Szilikátkémiai munkabizottsága égisze alatt, 2020-ban létrehozott röntgentomográfiás fórumhoz, és az SZTE kutatói már tíznél több nemzetközi folyóiratban megjelent közleményben használták az új készülékkel nyert eredményeket. Az új NMR készülék a modern kiegészítő műszerekkel költséghatékonyan vált üzemeltethetővé, a készülék által nyújtott információk jóformán a kémia, biológia, gyógyszerészet, orvostudomány összes területén alkalmazást nyertek, száznál több nemzetközi folyóiratban megjelent publikációban szerepelnek az új készülékkel nyert mérési eredmények.
A beruházás a GINOP-2.3.3-15-2016-00010 azonosító számú, „Szerkezetvizsgálati infrastruktúra fejlesztése önszerveződő rendszerek alkalmazásaihoz: atomi szinttől a szubmikrométeres léptékig – IFÖR” című pályázatban valósult meg.
Fotó: Illusztráció
