SZTE Info

Sajtóközlemény - Immunterápiát alkalmaznak a Szegedi Tudományegyetemen a daganatok kezelésében

Paradigmaváltás előtt áll az onkológia, tíz éven belül lassan eltűnnek a hagyományos kemoterápiás eljárások – fogalmaz Prof. Dr. Oláh Judit, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinika igazgatója. A szegedi klinikán alkalmazott új kezelési lehetőség, az immunterápia hosszú távú daganatellenes hatás kialakítására képes, vagyis tartós védelmet biztosíthat a páciensek számára a daganatokkal szemben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Magyarországon jelenleg évente közel 33 ezren halnak meg valamilyen daganatos betegségben, ez a második leggyakoribb halálok. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinikán az elmúlt tíz évben nagyjából megduplázódott az esetszám, viszont a betegek száma nem nőtt ilyen arányban. Mindez az egyre hatékonyabb komplex terápiáknak köszönhető, ugyanis a páciensek élete jelentősen meghosszabbodott. Több tízéves követéssel is kezelnek emlőrákos vagy vastagbél daganatos betegeket.

 

– Manapság személyre szabott kezeléseket alkalmazunk. A szövettani diagnózison túl a beteg daganatának molekuláris analíziséből nyert információk alapján kezdjük el a célzott gyógymódokat. A daganatos betegek ellátásában egy nagyon fontos új kezelési lehetőség az immunterápia, az immunonkológiai szerek használata. Ez a klasszikus terápiákhoz képest egy merőben más megközelítést képvisel. Az eljárás nem közvetlenül a daganatra, hanem az immunrendszer működésére hat. Ennek a működésnek az az egyik legfontosabb sajátossága, hogy hosszú távú daganatellenes hatás kialakítására képes, tartós védelmet biztosíthat a páciensek számára az adott daganatfajtával szemben. A daganatok immunterápiájának célja, hogy az immunrendszer képes legyen felismerni és elpusztítani a daganatsejteket. Az immunterápiáknak köszönhetően paradigmaváltás előtt állunk a daganatos betegek kezelésében, tíz éven belül lassan eltűnnek a hagyományos kemoterápiás eljárások – fogalmaz Prof. Dr. Oláh Judit, a szegedi Onkoterápiás Klinika közelmúltban kinevezett igazgatója.

 

A betegellátás javítása érdekében a szegedi klinikán hétköznap minden reggel 8 órától onkoteammel kezdik a napot. – Ha egy sürgető, akut esettel megjelent beteg a következő nap reggelén az onkoteam elé kerül, rövid idő alatt elkezdjük a kezelés szervezését, vagy akár már magát a kezelést. A külön, heti rendszerességgel összeülő úgynevezett szervspecifikus teamekben – ahol belgyógyászok, patológusok, onkológusok, egyes sebészeti társszakmák képviselői is részt vesznek – megvitatják, hogyan kerüljön a páciens műtétre. Más szemszögből nézi az esetet egy onkológus, egy sebész, vagy egy patológus. Egy műtéti team pedig egy sürgős műtét után reflektál a kollégáknak, hogy a beavatkozás után hamarosan küldik a beteget onkológiai kezelésre. Ez egy nagyon fontos oda-vissza ható kapcsolat, az intézeten belüli és a szakmák közötti intenzív konzultációs lehetőség – szemlélteti a mindennapi munkát az igazgató.


A témáról bővebben az SZTE Hírportálján olvashat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.