Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Innovatív teljesítménye elismeréseként Gábor Dénes-díjat vett át Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem agykutatója. Fejlesztéseivel is fölhívta magára a figyelmet az epilepszia-kutatással foglalkozó, a hippokampusz működésének a megértését fókuszba állító Berényi Antal.
Berényi Antal orvos, orvos-közgazdász, neurofiziológus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet egyetemi adjunktusa 2016. december 22-én az Országházban vette át a Hazai Gábor Dénes-díjat.
Orvosi diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerző Berényi Antal uniós ösztöndíjas posztdoktorként a világ egyik vezető laboratóriumában, New Yorkban, a ritmikus agyi aktivitásokkal foglalkozó Buzsáki György mellett dolgozott. Ott állatkísérletekben sikerült bizonyítaniuk, hogy koponyán kívüli ingerléssel megállítható az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusa. Az eredményeket leíró közös cikket a Science magazin közölte. Berényi Antal társszerzős cikkei közül az egyik az optogenetikai kísérletekben használható transzgén állattörzs kifejlesztését és tesztelését írja le, a másik összegzi a hippokampusz, a térbeli tájékozódásnak, illetve a memóriának az egyik legfontosabb agyi struktúrája vizsgálati eredményét.
Ifjú kutatóként Berényi Antal egyaránt nyertese a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának és az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató rendszerét működtető Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) Starting Grant pályázatának. Így hozta létre Szegeden az SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoportot, illetve idegtudományi, optogenetikai laboratóriumát.
Az idegtudományi méréseknél alkalmazható multiplexelt erősítőrendszer és a mikroelektródák fejlesztése terén Berényi Antal elérte, hogy a korábbinál egy nagyságrenddel több idegsejtet egyidejűleg figyelhessenek meg a kutatók, ezzel minőségi változást hozva az extracelluláris idegélettan vizsgálatokban. Az automatizált, felügyelet nélküli epilepsziás rohamdetektálási algoritmus és implantálható rohamfelügyeleti rendszer fejlesztése során létrejött alkotásai sikeres példák az elméleti kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésére.
Iskolateremtőnek számít Berényi Antal az idegtudomány területén. A magyar, japán, spanyol és hamarosan kolumbiai kutatókból álló Berényi-féle csapat állatkísérletekben azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. Az SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport laborjában végzett munka eredményét leíró cikket a rangos Neuron folyóirat közölte. A felfedezés segít annak a megértésében, miként működik az emlékezet, de a további epilepszia-kutatást is ösztönzi.
A NOVOFER Alapítvány kuratóriuma a Gábor Dénes hologramképével díszített bronz plakettet 1989 óta adományozza olyan szakembereknek, akik jelentős tudományos, vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, és ezzel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, valamint közreműködésükkel nagymértékben elősegítették intézményük innovációs tevékenységét.
