SZTE Info

Sajtóközlemény - Gábor Dénes-díjas lett Berényi Antal, az SZTE agykutatója

Innovatív teljesítménye elismeréseként Gábor Dénes-díjat vett át Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem agykutatója. Fejlesztéseivel is fölhívta magára a figyelmet az epilepszia-kutatással foglalkozó, a hippokampusz működésének a megértését fókuszba állító Berényi Antal.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Berényi Antal orvos, orvos-közgazdász, neurofiziológus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet egyetemi adjunktusa 2016. december 22-én az Országházban vette át a Hazai Gábor Dénes-díjat.

 

Orvosi diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerző Berényi Antal uniós ösztöndíjas posztdoktorként a világ egyik vezető laboratóriumában, New Yorkban, a ritmikus agyi aktivitásokkal foglalkozó Buzsáki György mellett dolgozott. Ott állatkísérletekben sikerült bizonyítaniuk, hogy koponyán kívüli ingerléssel megállítható az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusa. Az eredményeket leíró közös cikket a Science magazin közölte. Berényi Antal társszerzős cikkei közül az egyik az optogenetikai kísérletekben használható transzgén állattörzs kifejlesztését és tesztelését írja le, a másik összegzi a hippokampusz, a térbeli tájékozódásnak, illetve a memóriának az egyik legfontosabb agyi struktúrája vizsgálati eredményét.

 

Ifjú kutatóként Berényi Antal egyaránt nyertese a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának és az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató rendszerét működtető Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) Starting Grant pályázatának. Így hozta létre Szegeden az SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoportot, illetve idegtudományi, optogenetikai laboratóriumát.

 

Az idegtudományi méréseknél alkalmazható multiplexelt erősítőrendszer és a mikroelektródák fejlesztése terén Berényi Antal elérte, hogy a korábbinál egy nagyságrenddel több idegsejtet egyidejűleg figyelhessenek meg a kutatók, ezzel minőségi változást hozva az extracelluláris idegélettan vizsgálatokban. Az automatizált, felügyelet nélküli epilepsziás rohamdetektálási algoritmus és implantálható rohamfelügyeleti rendszer fejlesztése során létrejött alkotásai sikeres példák az elméleti kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésére.

 

Iskolateremtőnek számít Berényi Antal az idegtudomány területén. A magyar, japán, spanyol és hamarosan kolumbiai kutatókból álló Berényi-féle csapat állatkísérletekben azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. Az SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport laborjában végzett munka eredményét leíró cikket a rangos Neuron folyóirat közölte. A felfedezés segít annak a megértésében, miként működik az emlékezet, de a további epilepszia-kutatást is ösztönzi.

 

A NOVOFER Alapítvány kuratóriuma a Gábor Dénes hologramképével díszített bronz plakettet 1989 óta adományozza olyan szakembereknek, akik jelentős tudományos, vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, és ezzel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, valamint közreműködésükkel nagymértékben elősegítették intézményük innovációs tevékenységét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.