SZTE Info

Sajtóközlemény - 440 millió forintot nyert az SZTE anyagcserezavarral összefüggő betegségek vizsgálatára

A Szegedi Tudományegyetem közel 440 millió forintot nyert az anyagcserével összefüggő betegségek elméleti folyamatainak tisztázására.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az anyagcsere folyamatok zavara meghatározó a leggyakoribb emberi betegségekben, mint a cukorbetegség, érelmeszesedés, stroke és a szívelégtelenség. A projekt során a kutatások célja az anyagcserével összefüggő betegségek elméleti folyamatainak tisztázása – tudtuk meg Prof. Dr. Varró Andrástól. Az „Új molekuláris mechanizmusok, diagnosztikus és terápiás célpontok metabolikus és kardiovaszkuláris kórképekben” című, GINOP-2.3.2-15-2016-00006 számú projekt szegedi szakmai koordinátora elmondta: a tudósok az anyagcsere betegségek kardiovaszkuláris vonatkozásait vizsgálják. Tanulmányozzák a szívelégtelenség kiváltó okait, a szívkárosodást megelőző folyamatok kórélettani hátterét, a szívizom betegségek genetikai hátterét, az anyagcsere betegségekkel összefüggő agykeringési, légúti betegségeket és őssejt kutatásokat is végeznek.

 

A 2016 októberében kezdődő, 2020. szeptember végéig tartó kutatási program résztvevői a klinikailag nem, vagy csak részben megoldott problémákra keresnek molekuláris magyarázatokat és azok alapján állítanak fel új diagnosztikai és kezelési lehetőségeket.

 

arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alapA projekt vezető intézménye a Debreceni Egyetem. A Szegedi Tudományegyetem mellett konzorciumi partner a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.