SZTE Info

A rákellenes gyógyszerek fejlesztéséért

A Szegedi Tudományegyetem és az Újvidéki Egyetem közös pályázatának célja: rákellenes gyógyszervegyületek kifejlesztése. A közös munka a RECODAC projekt, amelyet a május 23-án (szerdán) 11 perckor kezdődő konferencián mutatnak be.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A mellrák és a prosztatarák a leggyakoribb daganatok és a vezető halálokok közé tartoznak. Ezek a daganatok többnyire szteroidhormon-függőek és hatékonyan kezelhetők antiandrogén, illetve antiösztrogén gyógyszerrel. Ezen antihormonális hatással rendelkező új vegyületek kifejlesztése fontos és ígéretes területe a rákellenes kutatásnak – Magyarországon, és Szerbiában egyaránt. A projekt célja határokon átnyúló kutatási hálózat létrehozása az újvidéki és a szegedi egyetemek között új rákellenes gyógyszervegyületek az preklinikai kutatására.

A hazai és szerbiai szakemberek, de a nagyközönség is megismerheti az országhatáron átnyúló együttműködés eredményeként megszülető RECODAC projektet május 23-án 11 órától a Szegedi Tudományegyetem I. számú Belgyógyászati Klinikáján kezdődő tanácskozáson. (A program elején, illetve 12 órától válaszolnak újságírói kérdésekre is.)


A meghívó, a projektről további információ itt olvasható.

Project összefoglaló

Meghívó

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.