SZTE Info

Innovációs nap

Innovációs és kutatási kiválósági központ az SZTE-n

Tudástérkép is mutatja immár: miként hasznosul a Szegedi Tudományegyetemen keletkező és felhalmozódó kutatói eredmény – derült ki az innovációs és kutatói kiválósági központ nyílt napi rendezvényen. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora hangsúlyozta: a szegedi universitasnak nemzetközi szintű kutatóegyetemmé kell válnia.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Milliárdokat hozhat a hasznosult tudás

A kutatás-fejlesztés iránt érdeklődő kutatók, illetve a vállalati szféra szereplői nyerhettek nagyobb betekintést a szegedi egyetem innovációs tevékenységébe. A „Tudáshasznosulást, tudástranszfert szolgáló eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen és a dél-alföldi régióban” című pályázat zárásaként nyílt napot tartottak a Tanulmányi és Információs Központban.

Innovációs napSzabó Gábor rektor nyitóelőadásában úgy fogalmazott, az SZTE-nek csak egyféle pályája van, valóban nemzetközi szintű kutatóegyetemmé kell válnia. A rektor azt is hozzátette: bár jelenleg birtokolja az intézmény a kutatóegyetemi címet, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden szempontból, nemzetközileg értelmezhetően is annak minősül az universitas – de annak kell lennie, ehhez pedig megvan az adottságuk. Az egyetem küldetése a szellemi tulajdon előállítása és az azzal való gazdálkodás. Szabó Gábor arról is beszélt, az egyetem egyablakos szolgáltatást szeretne nyújtani az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóságával, hogy ezen keresztül érhessék el a külső szereplők az intézményt, és ez kiféle is meg tudja mutatni az SZTE tudásbázisát.

Az igazgatóság feladata a belső szabályozás megteremtése és fenntartása, az SZTE szellemi alkotásainak egységes kezelése, az ipari hasznosítás elősegítése, az üzletfejlesztés. A TÁMOP-projekt keretében létrejött egy egyetemi tudástérkép, amely egy komplex adatbázisrendszer az egyetem kutatás-fejlesztési kapacitásának összefoglalására. Ez az universitason belüli együttműködéseket is segíti. A projekt eredményeként létrehoztak egy Kutatóegyetemi Kiválósági Központot, mely 2,8 milliárd forintot nyert el öt témában a szuperlézertől az információs társadalomig.

A rektor ismertette az egyetem alkalmazott kutatási költségvetését is a 2006-2010-es időszakban. Eszerint alkalmazott kutatási pályázat révén 3,48 milliárdot könyvelhetett el az egyetem, az ipari k+f megbízások keretében 422 ipari szerződés született, és 3,66 milliárdot hozott. 40 szellemi tulajdon szerepel az egyetem IP-portfóliójában, és 35 millió forint folyt be szabadalomhasznosításból az elmúlt öt évben. Ez utóbbi adathoz a rektor hozzátette: hosszabb távon ezek nagyobb bevételt eredményezhetnek.

5A pályázati rendszer és az egyetemi kutatás kapcsolatáról beszélt Fonyó Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Tudománypolitikai Főosztály egyik osztályának vezetője. Mint elmondta, 2012-ben kifutnak az eddigi pályázatok, beleértve az úgynevezett 7-es európai keretprogramot, az FP7-et is, illetve néhányat még idén meghirdetnek, ezután változások várhatók. Míg most elsősorban az uniós támogatású, ám hazai elosztású pályázatok erősebbek, a 2014-2020-as ciklusban a brüsszeli elosztású projektek jelentősége megnő. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az intézményeknek meg kell majd tanulniuk nagy projektekben együttműködni, és megfelelni a brüsszeli elszámolásnak. Az osztályvezető ismertette a most futó, illetve a közeljövőben kiírandó pályázatokat is, melyek egy részével igyekeznek az új rendszerre, a Horizon 2020-ra is felkészíteni a pályázókat.

A délelőtt utolsó plenáris előadójaként Fábián Zsoltot, a Factory Creative Studio ügyvezetőjét hallhatták az érdeklődők, aki az SZTE és a vállalati szféra kapcsolatát érzékeltette cége és az universitas együttműködésének példáján keresztül. Hamarosan elindul érdemi együttműködésük az SZTE Szoftverfejlesztési Tanszékével, az első GOP-pályázati (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) eredményeik sikeresek. Hangsúlyozta: az egyetemi partnerség megbízhatóságot jelentett a programnak, és nagy tudással rendelkező kutatóhelyekre találtak itt, amelyektől bátran lehet kérni. A kölcsönös együttműködés jegyében a Factory gyakornoki programot indított az egyetemi hallgatóknak, és hamarosan ösztöndíjakat is kínál majd nekik. Emellett a szegedi és a temesvári egyetem pályázatában is részt vesz, mely során képzésfejlesztést hajtanak végre az intézmények, Szegeden a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz- és Művészettörténeti Tanszékén létesül olyan speciális, 3D-technikát alkalmazó képzés, amilyen szakembereket a Factory is keres.

A szakmai előadások mellett számos színes esemény, például arcbőréletkor-mérés, lézeres bemutatók; „innovációs csokoládé” készítés; csőtisztítózselé-bemutató és lézershow demonstrálta az egyetem kutatási eredményeit.

Az innovációs napról készült tudósítás itt megtekinthető



Alapkutatások felsőfokon – nyílt napon a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ

Több mint hárommilliárd forint összköltségvetésű, uniós támogatású projekt keretében zajlanak szerteágazó kutatások Szegeden. A részt vevő szakemberek reménykeltő eredményekről számoltak be.

2Tíz magyar felsőoktatási intézmény egyikeként a Szegedi Tudományegyetem – mint a kutató-elitegyetemi cím büszke birtokosa – két évvel ezelőtt nyert TÁMOP 4.2.1-es pályázaton csaknem 3 milliárd forintot öt kiemelt kutatási területének fejlesztésére. A 2010. július 1-jétől 2012. június 30-áig tartó (95 százalékos uniós támogatási intenzitású, ily módon több mint 3 milliárdos összköltségvetésű) projekt átfogó célkitűzése, hogy a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ (KKK) létrehozásán keresztül elősegítse az SZTE hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési, oktatási-tudományos és üzleti versenyképességének javítását a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén. Szintén fontos szándék az alapkutatások interdiszciplináris jellegének erősítése, ennek megfelelően hoztak létre közös kutatócsoportokat különböző karok, intézetek – mondta el Künsztler Etelka projektmenedzser. Ismertette: az SZTE KKK igazgatótanácsának elnöke Rácz Béla általános rektorhelyettes, a projektigazgató Kovács Tibor, a tudományos igazgató pedig Varró András tudományos és innovációs rektorhelyettes.


Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban közel 30 poszteren vonultatták fel eddig elért eredményeiket, illetve öt színes kiselőadásban vázolták fel tevékenységüket az alprogramok (szuperlézer – vezetője: Szabó Gábor akadémikus; kémia, anyagtudomány, gyógyszerkutatás – vezetője: Fülöp Ferenc akadémikus; molekuláris biológiai, genetika, orvostudomány – vezetője: Penke Botond akadémikus; környezettudomány, energetika – vezetője: Kovács Kornél professzor; információs társadalom – vezetője: Z. Karvalics László egyetemi docens).

A beszámolókból kiderült, a lézerkutatásokkal foglalkozó első alprogram keretében a szegedi tudósok tevékenyen készülnek arra, hogy majdan részt vehessenek a Szegeden felépülő ELI szuperlézer tudományos munkájában. Az a tendencia figyelhető meg – fejtette ki Varjú Katalin, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport MTA-SZTE Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport tudományos főmunkatársa –, hogy a kutatók egyre rövidebb impulzusú, illetve növekvő intenzitású sugarakat vizsgálnak. A második csokorban az alapkutatások mellett helyet kap a preklinikai, valamint a klinikai fázis is. A nagy lendülettel folyó klinikai gyógyszerkutatások keretében a kifejlesztett molekulák kipróbálása történik, egyre növekvő számban bevont betegen. Komoly eredményeket értek el például a diabéteszes lábszárfekély területén – árulta el Bende Balázs klinikai kutatási koordinátor. A harmadik alprogramban ígéretes molekuláris biológiai és genetikai kutatások folynak (ilyen a pikkelysömörre hajlamosító gén csendesítése), illetve a neuropszichiátriai (így a krónikus szkizofrénia) és neurodegenerációs betegségek (Alzheimer-, Huntington-, Parkinsor-kór stb.) kialakulásának okait, terápiájának lehetőségeit vizsgálják a szakemberek. Elhangzott többek között az az érdekesség Penke Botondtól, az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet professzorától, hogy az Alzheimer korai diagnózisához DNS-diagnosztikára lenne szükség, hiszen a káros folyamatok sejtszinten kezdődnek.

11


Folytatva a sort, a környezettudomány és az energetika terén jelentősnek számítanak a klímaváltozással, a globális felmelegedéssel, a környezetvédelemmel, a különféle szennyezések eltávolításával, valamint a megújuló energiák (bioetanol, biogáz, biohidrogén) előállításával foglalkozó kutatások. Utóbbiakhoz kapcsolódóan a Sándorfalvi út mellett biogázüzem létesül, mely áramot állít majd elő – beszélt a részletekről Kovács Kornél, az SZTE TTIK Biológus Tanszékcsoport Biotechnológiai Tanszék professzora. Ami pedig az információs társadalmat a legkülönbözőbb (gazdasági, jogi, informatika, matematikai, társadalom- és bölcsészettudományi, digitalizálási) szempontokból górcső alá vevő ötödik alprogramot illeti, ott olyan, a mindennapokban is az érdeklődés középpontjában álló témákat tudnak feldolgozni, mint például a szellemi szabadságjogok és szellemi tulajdonok internetes védelme vagy éppen a kormány e-aláírással kapcsolatos elképzelései, állásfoglalásai – így Z. Karvalics László, az SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Könyvtártudományi Tanszék egyetemi docense.

Az SZTE KKK nyílt napján a szakemberek elmondták, az ilyen és ehhez hasonló projektek nyújtotta finanszírozásra égető szüksége van a kutatásnak a felsőoktatás jelenlegi helyzetében. Éppen ezért a szegedi egyetem arra törekszik, hogy a programzárást követően a megindult, multidiszciplináris, s számos, a mindennapi élet szempontjából is hasznos eredménnyel kecsegtető kutatási tevékenységek támogatása hézag- és zökkenőmentesen folytatódhasson a TÁMOP 4.2.2-es kiírás keretében.

Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központot a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0005, Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen című pályázat részeként mutatták be. További információ: www.u-szeged.hu/kkkpalyazat .

SZTEpress

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.