A Koraszülött Intenzív Osztály fejlesztését célzó pályázat beindulása alkalmából írt alá szerződést Szabó Gábor rektor és Botka László szegedi polgármester. 382 millió forintos pályázat 10 százalékát a szegedi önkormányzat fedezi.
A Neonatális Intenzív Centrum az ország egyik legrégebbi olyan helye, ahol koraszülötteket látnak el. 500 grammtól felfelé minden súlycsoportból kerülnek ide csecsemők súlyos légzési, illetve szívproblémával, akik rendszerint gyermek- és szívsebészeti, neurológiai, vesegyógyászati, gasztroenterológiai beavatkozást igényelnek – közölte a keddi sajtótájékoztatón Túri Sándor, a Gyermekgyógyászati Klinika vezetője. A professzor azt is elmondta, az ellátás minősége a mostani műszerberuházásnak köszönhetően jelentősen javulni fog. A jelenlegi inkubátorkészülékek között ugyanis található 25 éves is. „Minden alkalommal, mikor kaptunk egy tőkeinjekciót, ugrásszerű fejlődés következett be a kisbetegek ellátásában” – hangsúlyozta Túri Sándor. Az újszülöttek 10 százaléka koraszülött, a túlélésük viszont meglepően jó, rossznak számít az a megye, ahol ezer koraszülöttből 8, vagy annál több koraszülött hal meg. A professzor hozzátette: nagyon fontos az is, hogy milyen minőségű életet kapnak azután, miután innen kikerülnek.
Az új programnak köszönhetően búcsút mondhatnak az idős eszközöknek, folyamatosan ellenőrzik majd, hogy ötévesnél régebbi készülékek ne legyenek az osztályon. Az eddigi 17 ágy igen kevésnek bizonyult: a koraszülötteket, mikor elérték az 1500 grammos súlyt, át kellett helyezni az újszegedi részlegbe, hogy a többi csecsemőt fogadni tudják. Most 30 ágyra bővül ez a szám, így jó esély van arra, hogy az ide került koraszülöttek innen is menjenek haza, és minden gyerek számára vadonatúj inkubátor, lélegeztetőkészülék, multifunkciós monitor álljon rendelkezésre. Ez igazi nemzetközi színvonalat képvisel – összegzett a klinika vezetője. A részleget a következő öt évben rendszeresen ellenőrzik, miként fejlődnek a koraszülöttek, és hogyan működik a műszerpark.
„Az egészségügyi integráció és az ellátás közös ügy, a közös érdek mentén való gondolkodás zökkenőmentesen folyik” – hangsúlyozta Szabó Gábor rektor. A professzor hangsúlyozta: az egészségügyi integráció valójában a Semmelweis-tervet kezdte megvalósítani, annak egyfajta előképe. A közeli jövőben megvalósul a klinikai beruházás, és ha a kormány a Semmelweis-tervet következetesen végrehajtja, annak Szeged és a régió nyertese lehet – így Szabó Gábor.
A szakma és az egészségügyi kormányzat által is példaértékűnek tartott egészségügyi integrációt két részletben, 2005-ben – a Gyermekklinika az önkormányzati fenntartású gyermekkórház egyesülésével – és 2007-ben – mikor a Szegedi Tudományegyetem átvette az egészségügyi intézmények fenntartói szerepét – valósult meg – vázolta az integráció lényegét Botka László polgármester. Az egészségügyi integrációs szerződés rögzíti, hogy Szeged város önkormányzata minden éves költségvetésében 100 millió forintot biztosít a Szegedi Tudományegyetem számára, amit kizárólag fejlesztésekre, leginkább pályázati önrészre lehet fordítani. „Vállaltuk azt is, hogy ha valamelyik klinika nagy jelentőségű pályázaton kíván indulni, és újfajta ellátási formát szeretne bevezetni, akkor a 100 millió forint fölött is ehhez támogatást nyújtunk” – indokolta a mostani támogatást a polgármester.
Botka László kiemelte: soha ennyi pénzt nem költött egészségügyi fejlesztésre az önkormányzat, mint ebben az évben. A mostani támogatás mellett most fejezték be a rövidesen meginduló új klinikai tömb infrastruktúrájának kiépítését. Mindent összeadva több mint 900 millió forintot fordított egészségügyi fejlesztésre a szegedi önkormányzat, amire két évtizedes fennállása óta nem volt példa.
Arany Mihály