Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az 1941-es, híressé vált szegedi diák-Hamlet előadásnak állít emléket „A legenda” című film, melyet órára pontosan 70 évvel az egyetemisták Hamlet-előadása után, 2011. április 1-én 19.30-kor mutatnak be a szegedi Belvárosi Mozi Nagytermében. A bemutatót a Szegedi Tudományegyetem és Szeged Város Önkormányzata támogatja.
A filmről és a bemutatóról sajtótájékoztatót tartunk 2011. április 1-én 11.15-kor a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal tárgyalójában (SZTE Tanulmányi és Információs Központ, Szeged, Ady tér 10.). A sajtótájékoztatón részt vesz Dr. Pál József, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese és Bubryák István, a film rendezője.
A sajtótájékoztatóra tisztelettel meghívjuk, megjelenésére számítunk.
Keczer Gabriella
média-koordinátor
A szegedi diák-Hamlet
1941. április 1-én a Városi Színházban a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága bemutatta Shakespeare Hamletjét. Az egyesületet Szent-Györgyi Albert alapította, ő és Sík Sándor pártfogása mutatta az utat, és volt egy rendezőjük, bizonyos Horváth István, aki 19 éves korára már tökéletesen kiforrott egyéniség volt, ő addigra már sárospataki diákként angol nyelven megrendezte a Macbeth-et, a III. Richárdot és az Ember tragédiáját. A szegedi előadás revelációként hatott. A szakma, a közönség, a kritika az egekbe emelte, meghívták Kolozsvárra, a pesti nagy művészeti lapok oldalakon át dicsőítették rendezését, dramaturgiai bátorságát, korszerűségét. Tóth Kata vegyészhallgató volt a szerelme, a Hamlet-előadás Gertrudisa. Ám, itt következik a tragédia. Horváth anyja révén félzsidó volt, Tóth Kata nem. Az 1941-es fajvédelmi törvény értelmében, esetükben nem csak a tervezett házasság hiúsult meg, hanem a testi kapcsolat is börtönnel büntetendő lett. A sikeres bölcsész-rendező és a tehetséges vegyészhallgató nem látott más lehetőséget, öngyilkos lett. A szegedi Hamlet pedig legendává vált.
