SZTE Info

Kikapcsolhatók a stresszért és a menstruációs ciklusban fellépő hangulatváltozásért felelős hormonok?

A stresszért és a menstruációs ciklusban fellépő hangulatváltozásért felelős hormonokat irányító speciális idegsejt működését tárták fel az agyban a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A neurogliaform sejt a többi idegsejttel szemben ugyanis egy különleges jelátviteli formára specializálódott. Ez az első agykérgi sejt, amiről bizonyítani tudják, hogy ilyen különleges kommunikációra képes. A szenzációs felfedezés új irányba indíthatja a gyógyszerkutatást.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Egyedi működésű idegsejtet talált az agykéregben a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékén Tamás Gábor neurobiológus kutatócsoportja. A felfedezett neurogliaform az első olyan agykérgi sejt, amelyől bizonyítani lehet, hogy nemcsak közvetlen kapcsolattal, úgynevezett szinapszisokon keresztül képes kommunikálni, hanem térfogati jelátvitellel is, tehát különleges módon kommunikál.

„Az idegsejtek alapvetően egy olyan öntözőrendszerhez hasonlóan kommunikálnak egymással, ami csepegtető öntözéssel, vagyis pontszerűen a növények tövéhez juttatja a vizet. Ezzel szemben az általunk vizsgált úgynevezett neurogliaform sejtek úgy működnek, mint a fű közepére kihelyezett szórófejes öntöző, ami párafelhővel borítja be a gyepet. A pontszerű információ átvitel csak meghatározott helyeken történhet, viszont egy adott térrészt beborító jelátvivő anyag minden ott lévő agyi sejthez vagy sejtrészlethez eljut” –magyarázza Dr. Tamás Gábor, az SZTE TTIK kutatója.

A kutatócsoport kísérletei továbbá azt is bizonyították, hogy a neurogliaform sejtek működése speciálisan megváltozik a többi idegsejthez képest a stressz, valamint a női menstruációs ciklus és a terhesség alatt felszabaduló hormonok hatására. Ezeknek a sejteknek tehát kulcsszerepe lehet a fenti jelenségek és tüneteik során fellépő hangulati és viselkedési jelenségek szabályozásában és kezelésében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.