SZTE Info

Foldamer konferencia a GYTK szervezésében

A foldamerek első nemzetközi konferenciájának Szeged ad otthont a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerkémiai Intézetének szervezésében, 2009. szeptember 24-26-án.
A rendezvény helyszíne: Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza (Somogyi utca 7.)
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A COST (European Cooperation in Science and Technology) által támogatott projekt az önrendeződő mesterséges polimerek (foldamerek) előállításának és alkalmazásainak területén segíti az európai kooperációt. Mivel az élővilág működése is az önrendeződő polimereken (fehérjék, DNS, RNS) alapszik, a foldamerek nagy érdeklődésre tartanak számot, alkalmazásuk új utakat nyithat a gyógyszerkutatásban és az anyagtudományokban. A tudományterület újnak számít, az ilyen irányú kutatások az ezredforduló táján kaptak nagyobb lendületet. A résztvevő országokból (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Spanyolország, Svájc, Finnország, Magyarország, Dánia, Belgium) 22 neves külföldi előadó számol be a legújabb eredményekről. A projekt azon kevés COST Akciók közé tartozik, amely magyar irányítással zajlik.

 

A konferencia elnöke Prof. Dr. Fülöp Ferenc akadémikus, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja.
 
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.