SZTE Info
MRK3

Szabó Gábor rektor a Magyar Rektori Konferencia küldetéséről

A magyar kutatás és innováció fejlesztését, a teljesítmény- és minőségorientált finanszírozási rendszer bevezetését és a magyar felsőoktatás nemzetközi népszerűsítését tartja a legfontosabb feladatnak az új elnök.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) legfontosabb jövőbeni feladatairól beszélt Prof. Dr. Szabó Gábor, az MRK frissen hivatalba lépett elnöke csütörtöki szegedi sajtótájékoztatóján.

A 69 felsőoktatási intézményt tömörítő, nagy tekintélyű testület elnöki tisztségét 2009. július 1-jétől egy évig tölti be a Szegedi Tudományegyetem rektora. A szegedi intézményvezetőt az MRK plénuma tavaly nagy többséggel választott meg társelnöknek Prof. Dr. Rudas Imre, a most leköszönt elnök mellé.

Prof. Dr. Szabó Gábor hangsúlyozta: nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy az MRK elnöke lehet, s ezzel olyan szegedi elődök nyomdokába léphet, mint Prof. Dr. Mészáros Rezső, aki a rektorok korábban más néven működő testületét vezette, illetve Prof. Dr. Dinya László, aki a főigazgatók kollégiumát irányította. Mint mondta, az autonóm és független érdekvédelmi szervezet vezetőjeként mindent megtesz azért, hogy személyén keresztül minél hatékonyabban nyilvánuljon meg a felsőoktatási intézmények tömörülése minden, a felsőoktatást érintő kérdésben, s az MRK minél eredményesebben működjön véleménynyilvánító, javaslattevő és nyomásgyakorló szervezetként. Elnökként szeretne egyfajta koordináló-integráló szerepet betölteni a sokszínű szervezetben, mely állami, magán és egyházi fenntartású intézményeket, egyetemeket és főiskolákat egyaránt magában foglal. Bejelentette: a rektori konferencia elnökségének 2009/2010. tanévi munkaterve a következő hetekben áll össze, azt a plénum szeptember 22-én véglegesíti.

Az új elnök az MRK küldetéséről, célkitűzéseiről is szólt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar felsőoktatás az utóbbi években társadalmi jelentőségűvé vált, hiszen a felsőoktatási intézményekben 380 ezer hallgató tanul, 30 ezer oktató-kutató és 25 ezer egyéb közalkalmazott dolgozik. Ennek jegyében – a magas színvonalú oktatás, minőségi, a munkaerőpiac számára értékes diplomák kibocsátása mellett – továbbra is elsődleges célnak tekinti a munkahelyek megtartását, a munkahelymegtartó képesség továbbfejlesztését és a közalkalmazotti státusz tekintélyének megőrzését. Kijelentette: akár állami eszközökkel, de meg kell akadályozni, hogy a gazdasági válság elérje a felsőoktatást.

Az elkövetkező egy év feladatai közül Prof. Dr. Szabó Gábor kiemelte továbbá a magyar kutatás-fejlesztés és innováció erősítésének fontosságát, valamint a magyar felsőoktatás nemzetközi népszerűsítését. Ez utóbbi kapcsán kifejtette: külföldi oktatókra és egyre több külföldi hallgatóra van szükség a hazai felsőoktatási intézményekben a versenyképesség növeléséhez. Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlennek tartja a teljesítmény- és minőségorientált finanszírozási rendszer bevezetését, amely az egyes intézmények támogatását a teljesítményük – a kibocsátott hallgatók elhelyezkedési rátája, a nemzetközi elismertség, a pályázati sikerek, és a kutatás-fejlesztési, illetve innovációs aktivitás – alapján határozná meg. Nyomatékosította, hogy az MRK szorosabb együttműködést kezdeményez a hallgatói érdekképviseletekkel és a határon túli magyar felsőoktatási intézményekkel is. Ennek szellemében – először a magyar felsőoktatás és a Magyar Rektori Konferencia történetében – az MRK plenáris ülését az összes magyar rektor részvételével Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tervezi megrendezni 2010 tavaszán.

DSC_0088R_2

A magyar felsőoktatásban dolgozók csúcsra vannak járatva, erejük megfeszítésével dolgoznak azért, hogy a hallgatók piacképes tudást szerezhessenek. A rendszerben egyáltalán nincs munkaerő-felesleg, s az állami egyetemek-főiskolák száma (29) is ideálisnak mondható – fogalmazott Prof. Dr. Szabó Gábor. Az SZTE rektora hozzátette: a hazai felsőoktatás kapacitása 500 ezer hallgató, így túl- vagy tömegképzésről szerinte felesleges beszélni. Ami a bolognai rendszerű alapdiplomák értékét illeti, az új elnök azt mondta: meg kell szoknia a magyar társadalomnak, hogy immár bachelor szintű végzettség kell azoknak az állásoknak a betöltéséhez, melyekhez korábban az érettségi is elég volt. A felsőoktatási intézmények pedig nem munkahelyekre képeznek, hanem megteremtik a lehetőséget a munkaadók számára, hogy a művelt, nyelveket beszélő, sokoldalú tudással rendelkező diplomás munkavállalókat az állásokhoz formálják.

Prof. Dr. Szabó Gábor aktuális tervei közül kiemelte: az SZTE rektoraként és az MRK elnökeként is tudatosítani szeretné az Egészségügyi Minisztériumban, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az orvoskarok és a klinikai központok finanszírozására, hiszen egyrészt itt képzik a jövő magyar orvosait, másrészt itt kaphat ellátást a társadalom 60 százaléka.
Pintér M. Lajos
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.