SZTE Info

diszruptiv_nyito

Eredményesen zárult az egyetemek közti pályázati együttműködés az e-mobility területén

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem az oktatási, kutatási, valamint ipari kapcsolatokra vonatkozó küldetésükkel összhangban, az e-mobilitás korszerű technológiáinak fejlesztése és oktatásban történő meghonosítása érdekében, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében támogatást nyertek. (EFOP-3.6.1-16-2016-00014, „Diszruptív technológiák kutatás-fejlesztése az e-mobility területén és integrálásuk a mérnökképzésbe”).

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A pályázat célja annak elősegítése volt, hogy a megvalósításban résztvevő egyetemek az e-mobilitás fókuszterületén képesek legyenek olyan kapacitások kiépítésére, tudásbázis fejlesztésére és kutatási folyamatok kialakítására, amelyek lehetővé teszik számukra mind a társadalmi innovációt szolgáló, mind pedig a K+F szféra igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtását, valamint kutatói utánpótlásuk biztosítását. Fontos feladat volt az innovációt segítő módszertan fejlesztése, a nyílt innovációs rendszerek bevezetése, a nemzetközi kapcsolatok bővítése, az eredmények társadalmasítása és végül, de nem utolsó sorban az okos város programok és megoldások stratégiájának kialakítása is.


Napjainkban az e-mobilitás – amely alatt a tisztán elektromos hajtás mellett a hibrid (azaz jellemzően a fosszilis hajtást az elektromos hajtással ötvöző) hajtási megoldásokat is értjük – alapjaiban változtatja meg mind a szakemberek, mind a laikusok szemléletét, mindenek előtt azért, mert segítségével ma már elérhető közelségbe került számos olyan közlekedési megoldás kifejlesztése és megvalósítása, amelyek környezetünk megóvásának lehetőségét rejtik, hozzájárulva ezzel a felelősségteljes és fenntartható fejlődéshez. Az e-mobilitás egyszersmind diszruptív, azaz forradalmi fejlesztést jelentő és inherensen multidiszciplináris, hisz az alternatív hajtási megoldások kidolgozása elképzelhetetlen számos diszciplína, mindenek előtt az anyagtudomány, a lézerfizika, a kémia, az informatika, a mérnöki tudományok, egymással szoros kölcsönhatásban álló módszereinek művelése és alkalmazása nélkül. Az e-mobilitás robbanásszerű fejlődését egyrészt a nemzetközi szakirodalom, másrészt a tisztán elektromos, illetve hibrid hajtású járművek egyre szélesedő piaci térnyerése illusztrálja a leghitelesebben. A diszruptív területek nem fejlődhetnek az innovációs ökoszisztéma, a nemzetközi kapcsolatok megléte és az alkalmazási területek (városok) igényének ismerete nélkül. Projektünk az összes felsorolt elem szinergikus kezelésében kapcsolta azokat egymáshoz.


A partner egyetemek egymás kompetenciáit jól kiegészítve, s a megvalósítás során egymástól is sokat tanulva foglalkoztak olyan területekkel, mint a hibrid hajtás energiamenedzsmentje, az akkumulátorok és akkupakkok fejlesztése és menedzsmentje, újszerű emissziómérési metodika fejlesztése, a hibrid hajtáslánc elemei szempontjából releváns anyagtechnológiai és anyagvizsgálati módszerek biztosítása és fejlesztése. Kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a hibrid hajtás koncepcionális elképzelései miként implementálhatóak egy ma még kihívást jelentő területen: a tisztán elektromos, illetve elektromosan segített repülés területén. Ugyancsak közösen dolgozták ki a nyílt innováció újszerű módszertanát, és vezették be azt a tevékenységükben, és építették ki kapcsolataikat a civil szféra képviselőivel (városok, hallgatói és egyéb társadalmi szervezetek).


Jóllehet az EFOP projekt nyújtotta támogatással infrastruktúra beszerzésére is lehetőségünk nyílt, de a projekt döntően tudásbázis bővítő, a kutatói utánpótlás feltételrendszerének javítását elősegítő, a műszaki képzéseket, valamint tudás- és technológiatranszfert erősítő tevékenységekre, és a jelen, valamint a jövő hallgatóira és szakembereire fókuszált és ezáltal járult hozzá a partner egyetemeken a Fokozatváltás a felsőoktatásban és a Befektetés a Jövőbe Nemzeti K+F+I stratégia céljainak megvalósításához.


A Szegedi Tudományegyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és a Neumann János Egyetemmel szoros együttműködésben az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 3.6.1 pályázati konstrukcióján nyert el 1.148.960.014 Ft támogatást a „Diszruptív technológiák kutatás-fejlesztése az e-mobility területén és integrálásuk a mérnökképzésbe” című pályázat megvalósítására. A projekt az Európai Szociális Alapból és a hazai költségvetési előirányzatból 100 százalékos vissza nem térítendő támogatásból teljesült.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. október 11.

Ot_evet_laktam_varosodban_nyito

Hol tanult és hol lakott Radnóti Miklós szegedi egyetemistaként? Mely versei kötődnek Szegedhez? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett az SZTE 25. Őszi Kulturális Fesztivál Radnóti emléksétáján. A program az alábbi „útmutatás” alapján megismételhető.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.