Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„A szegedi diákok 1956. október 16-án a tudományegyetem Auditórium Maximumában nagygyűlést tartottak. Az itt megfogalmazott és országosan ismertté vált követelések készítették elő a forradalmat.” E két mondat szerepel majd azon a sztélén, amely az SZTE Auditórium Maximumát a történelmi emlékhelyek sorába emeli.
Egyedül az SZTE Auditórium Maximum történelmi emlékhellyé nyilvánítása miatt módosították az e témával foglalkozó „303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet” 1. számú mellékletét. Így az 1956-os forradalomhoz kötődő pontok – Budapesten a Műegyetem épülete, valamint a Corvin-köz – mellett az SZTE Auditórium Maximuma is megkapta a „történelmi emlékhely” minősítést. Az 55 soros táblázat összesen 66 helyszínt – közte a „Szeged, Egyetem utca 2.” címet is tartalmazza. Az ezt részletező „97/2018. (V. 25.) Korm. rendelete” előkészítéséhez jelentős mértékben hozzájárult az SZTE 1956-os Emlékbizottság, annak elnöke, az ’56-os szegedi egyetemisták egyik vezéralakja, Dr. Kiss Tamás, továbbá e testület titkára, Dr. Jancsák Csaba több éves erőfeszítése.
Méltán nyerte el a történelmi emlékhely minősítést az SZTE Auditórium Maximuma. A szegedi egyetem akkori legnagyobb tantermében összegyűlt egyetemisták és oktatóik 1956. október 16-án, a pártdiktatúra teljes hatalma idején, kiálltak, s a fiatalok olyan, történelmi tettnek nevezhető követeléseket hangoztattak nyilvánosan, mint például a szovjet csapatok kivonása, a szabad választások, vagy a nemzeti jelképek visszaállítása. Sőt: létrehozták a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét, a MEFESZ-t, majd e párttól független szervezetnek vezetőket választottak. Mindezt 20-án tudatosan, a sajtó nyilvánossága előtt megerősítették az Auditórium Maximumban egy nagygyűlésen, majd 21-én küldötteket menesztettek az ország összes egyetemi nagyvárosába, aminek következtében 1956. október 22-én az összes hazai felsőoktatási intézmény hallgatósága föllázadt… E tett-sorozat mindenképpen megérdemli, hogy a történtek helyszíne, az SZTE Auditórium Maximuma kiemelődjön az ’56-os forradalmi pontok sokaságából.
„A szegedi diákok 1956. október 16-án a tudományegyetem Auditórium Maximumában nagygyűlést tartottak. Az itt megfogalmazott és országosan ismertté vált követelések készítették elő a forradalmat.” E két mondatba sűríthető annak a történés-sorozatnak a lényege, ami az SZTE Egyetem utca 2. számú épületének a környezetében elhelyezendő emléktáblán is hirdetheti a szegedi hallgatók és oktatóik ’56-os innovatív cselekedeteinek történelmi jelentőségét.
A Szegedi Tudományegyetem rektora, Prof. Dr. Rovó László és az SZTE 1956-os Emlékbizottság azt tervezi, hogy 2019. október 16-án jeles ünnepségen avatják föl az SZTE Auditórium Maximumát történelmi emlékhellyé emelő sztélét. Ez az ünnepély lehet majd a koronája annak az erőfeszítés-sorozatnak, amellyel a magyar emberek tudatába, a történelem oktatásba emelődik a szegedi egyetem polgárainak az 1956-os forradalmat elindító cselekedeteinek a jelentősége és részletezése. A három Csongrád megyei nemzeti és történelmi emlékhely – az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a szegedi Dóm tér és az SZTE Auditórium Maximuma – históriáját és üzenetét összekapcsolva, egymást erősítve mutathatók be a szabadidő pedagógiában a régió, az egyházmegye, a város és az egyetem értékei.
