Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem tisztelettel meghívja Önt az „Egyetemalapító” Báthory István mellszobrának koszorúzási ünnepségére 2018. május 11-én, pénteken 11:00 órai kezdettel. Helyszín: Nemzeti Emlékcsarnok, az Egyetemalapító mellszobra (Szeged, Dóm tér).
A koszorúzási ünnepségen köszöntőt mond: Martinek Tamás professzor, az SZTE közkapcsolati rektorhelyettese.
Az emlékezés virágait elhelyezik az Egyetemalapító mellszobránál az SZTE és az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság megjelent vezetői, az egyetem polgárai.
A szegedi universitás eszmetörténeti és intézményi gyökere a Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem, majd lengyel király és Litvánia nagyhercege által Vilnában 1581. május 12-én kiadott alapítólevéllel Kolozsvárott létrehozott egyetem. A kolozsvári akadémia jelentőségét jellemzi, hogy a XVI. század végén magyar földön egyetlen felsőfokú iskolaként működött.
A Kolozsvárról 1919-ben száműzött egyetemet Szeged 1921-ben befogadta. Ezzel váltak valóra a Szegeden a XVIII. század óta folyamatosan fel-felbukkanó egyetemalapítási törekvések.
A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2007-ben döntött: az SZTE – a kolozsvári hagyomány birtokában – a Báthory István által alapított egyetem (academia, universitas) utóda, szellemi örököse, így az egyetem alapítási évét 1581-re vezeti vissza.
Az SZTE vezetése és az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság minden esztendőben megkoszorúzza május 12-én, illetve az e naphoz legközelebbi munkanapon Báthory István, az Egyetemalapító mellszobrát a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban.
A rendezvényre tisztelettel várjuk a médiumok munkatársait!
