SZTE Info

Sajtóközlemény - Janáky Csaba és Lendület kutatócsoportja teljesítményéről

Újabb publikációs csokorral jelentkezett a Janáky Csaba által vezetett MTA–SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoport. Az amerikai University of Notre Dame professzorával, Prashant V. Kamattal együtt a perovszkitok anyagcsaládjának titkait vizsgálják. A munka eredménye az Amerikai Kémiai Társaság folyóirataiban fél év alatt megjelent négy cikk is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A napfény energiájának kiaknázásán fáradozik a Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék adjunktusa által vezetett MTA–SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoport. Olyan összetett anyagokat vizsgálnak, amelyekből fotoelektródok fejleszthetőek. Ezzel az a céljuk, hogy a napenergia segítségével úgy alakítsák át a szén-dioxidot, hogy közvetlenül nyerjenek tüzelőanyagokat vagy vegyipari alapanyagokat, például szintézisgázt és metanolt. Az utóbbi egy évben Janáky Csaba és tanítványa, az SZTE doktorjelölt kutatója, Samu Gergely figyelme a perovszkitok felé fordult. E kristályszerkezetű anyagok ugyanis a fényt rendkívül hatékonyan elnyelő és hasznosító vegyületek, és a belőlük készített napelemek hatásfoka mára elérte a 22%-ot.

 

– A perovszkitok optikailag aktív anyagok és félvezetők, így ezeket lehet fotoelektrokémiai módszerekkel vizsgálni. A perovszkitok fotofizikai és elektrokémiai viselkedését megfigyelve azt szeretnénk megérteni, hogy miért ennyire jók ezek az anyagok a napelemekben – mondta Janáky Csaba.

 

Az SZTE és az Indiana állambeli egyetem kutatói 2017-ben négyféle perovszkitot vizsgáltak. A Szegeden elkezdett méréseket – Prashant V. Kamat professzor irányításával és doktoranduszaival együtt – az University of Notre Dame laboratóriumában folytatta Samu Gergely. Az instrukciókat Janáky Csaba elektrokémiai szempontból, míg Prashant V. Kamat fotofizikai nézőpontból adta. A mérési eredményeik nyomán levont következtetéseiket rekord rövidségű idő, azaz fél év alatt négy rangos közleményben fejtették ki.

 

Az Amerikai Kémiai Társaság, azaz az American Chemical Society (ACS) ACS Energy Letters című folyóirata 2017 júliusi számában jelentette meg a két kutatócsoport első közös cikkét. Ez a közlemény arra a kérdésre válaszolt, hogy miként befolyásolja a megvilágítás a vegyes perovszkit napelemek teljesítményét.

 

– Elektrokémikusként is elkezdtük vizsgálni ezeket a különleges perovszkitokat. Ekkor már nem napelem alkotórészeként, hanem különálló elektródként kezdtük el használni – magyarázta Janáky Csaba. Az eredmény a Chemistry of Materials című folyóiratban a címlapon is kiemelt metodikai közleményük, illetve a Journal of the American Chemical Society (JACS) hasábjain olvasható cikkük, melynek témája: a töltéshordozó dinamika szabályozása perovszkit filmekben elektrokémiai módszerekkel. E JACS-beli cikkben egy koncepcionálisan új módszer segítségével azt vizsgálták, hogy a megvilágítás hatására az elektron–lyuk párokból az elektronok miként mennek át az elektronvezető rétegre. A negyedik, bírálati fázisban lévő cikküknek az a témája, hogy miként mennek át a lyukvezető rétegre a lyukak, tehát a folyamat másik felét elemzik.

 

A szegedi kutatók a perovszkitokkal új fotoelektródokat terveznek és használnak. Az ELI-ALPS lézerközpont lehetőségeit is hasznosítva olyan új kutatási irányba indulnak, amelyre a munka kezdetén nem is gondolhatott az MTA–SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoport.

 

Részletek, fotók az SZTE Hírportálján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.