SZTE Info

Sajtóközlemény - Új műtéti módszert vezettek be az SZTE Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályán

Az év elején új műtéti módszert vezettek be az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályán Dr. Furák József egyetemi docens vezetésével és Prof. Dr. Molnár Zsolt, valamint Dr. Szabó Zsolt az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet orvosainak szoros együttműködésével.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az új műtéti módszer alkalmazása során nem intubált, spontán lélegző betegeknél egy metszésből, minimál invazív módon végeztek tüdőlebeny eltávolítást, eddig összesen 23 betegnél. A betegek szövődménymentesen, rövid ápolást követően távoztak a klinikáról.


A leggyakrabban tüdőrákos betegeknél történik tüdőlebeny eltávolítás. Az új műtéti eljárás biztonságos, onkológiailag is megfelelő eredményeket biztosít. Műtéti technikában nincs nagy különbség a szegedi klinikán másfél éve alkalmazott minimál invaziv tüdőlebeny eltávolítás módszeréhez viszonyítva. Különbség csak a műtéti érzéstelenítésben van. Az alkalmazott új műtéti módszerrel másfél nappal rövidebb a betegek kórházi tartózkodása.


A lábadozás lényegesen gyorsabb: már közvetlenül a beavatkozás után időszakban is látható, hogy a betegek könnyebben viselik a műtéti megterhelést, ami kihat a későbbi időszakra is.



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.