Címlapján ajánlja az Amerikai Kémiai Társaság neves szakfolyóiratának 2017. november 30-án közzétett száma Czakó Gábor, az SZTE Kémiai Intézet adjunktusa és Szabó István, az SZTE korábbi munkatársa cikkét. A publikáció a szerzők elmúlt években elért komoly hazai és nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeit emeli reflektorfénybe, így például: egy új reakcióút felfedezését vagy a kísérletek minden korábbinál pontosabb modellezését. Czakó Gábor egyik legújabb kutatási eredményét 2017 szeptemberében közölte a rangos Nature Chemistry folyóirat.
Miért éppen úgy zajlik le a kémiai folyamat, ahogyan? Ez és a reakciók dinamikája érdekli az elméleti kémiával foglalkozó Czakó Gábor Junior Prima-díjas vegyészt. A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék adjunktusa, az MTA Kémiai Osztály legifjabb „nagydoktora” és Szabó István, az SZTE korábbi munkatársa az Amerikai Kémiai Társaság neves szakfolyóiratának legújabb számában összefoglaló cikket publikált, amelyet az újság a címlapján emelt ki. Ez a publikáció a szerzők elmúlt években elért komoly hazai és nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeit emeli reflektorfénybe. A cikk linkje itt. Az újság főszerkesztőjének felkérésére írt közlemény a szerzők olyan jelentős eredményeit foglalja össze, amelyeket korábban a Nature Communications és a Nature Chemistry folyóirat is közölt. A felkérés kiemelkedő nemzetközi elismerést jelent a Czakó Gábor vezetésével a szegedi egyetemen működő Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoport számára.
– A kémia egyik fő kérdése, hogy a reakciók hogyan mennek végbe lépésről lépésre. Azt már középiskolában is megtanuljuk, hogy a reagáló atomoknak és molekuláknak általában egy energiagátat kell megmászniuk, hogy átjussanak a termékek energiavölgyébe. Ez a gát akadályozza meg például, hogy a környezetünkben található számos éghető anyag spontán lángra lobbanjon a levegő oxigénjében. Egy reakció sebességét és lejátszódásának útját az energiagát magassága és alakja szabja meg. A kémiai reakciók gátmagasságát már régóta sikeresen vizsgálják, ám a gát alakjának direkt kísérleti meghatározása eddig lehetetlen feladatnak tűnt – magyarázta Czakó Gábor egyik legújabb kutatásának lényegét. Az SZTE Kémiai Intézetének adjunktusa tajvani kollégáival egy olyan módszert dolgozott ki, amely alkalmas a fent említett energiagát alakjának kísérleti meghatározására. A módszer kidolgozásához és teszteléséhez elengedhetetlen elméleti számításokat a magyar kutató végezte.
– Ez a kutatás is jó példa az elméleti és a kísérleti kémia nemzetközi együttműködésére. Munkánk eredménye a kémia alapjainak mélyebb megértéséhez és a kémiai reakciók egyre hatékonyabb szabályozásához vezethet – fogalmazott Czakó Gábor. A szegedi vegyész és munkatársai eredményeit a világ egyik legrangosabb kémiai folyóirata, a Nature Chemistry közölte 2017. szeptember 11-én. A cikk linkje itt.Czakó Gábor munkatempóját is jelzi, hogy két év alatt immár a második közleménye jelent meg a neves szaklapban.
A szegedi elméleti kémikus pályafutását, sikereinek előzményeit is bemutató cikk elérhető Czakó Gábor elméleti kémikus: „az az eredmény, amit a kutató nem publikál, nem is létezik” címmel az SZTE Hírportálján itt.