Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Megkezdődött a szegedi tudományos park fejlesztése az ELI-ALPS kutatóközpont szomszédságában. A tereprendezésre, az előkészítésre, valamint a tervezési munkák egy részére 2019-ig összesen 1,7 milliárd forintos támogatást nyújt a kormány a Szegedi Tudományegyetemnek.
– A tapasztalatok azt mutatják, a szegedihez hasonló tudományos parkok akkor sikeresek, ha szoros a kapcsolatuk a közelükben működő nagy egyetemekkel vagy akár annak fenntartásában működnek – mondta Palkovics László, az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos, oktatásért felelős államtitkár a 2017. november 24-én rendezett sajtótájékoztatón.
Az ELI-ALPS szomszédságában lévő 80 hektáros terület állami tulajdonban és a Szegedi Tudományegyetem vagyonkezelésében van. Az egykori szovjet laktanya területéből 20 hektárt egyetemi funkciókra szánnak. Itt bővítik például a kollégiumi férőhelyeket. Technológiai központot alakítanak ki, amely a műszaki képzés és kutatás bázisa lehet, és egy meglévő épület felújításával inkubátorházat hoznak létre, ahol – mások mellett – az egyetemről kikerülő start up cégek kapnak fejlődésükhöz segítséget – tudatta az államtitkár, hozzátéve: a szegedi egyetem az egyike azoknak a magyar felsőoktatási intézményeknek, melyek kifejezetten ösztönzik hallgatókat, hogy piacképes ötleteiket hasznosítva vállalkozást indítsanak.
Jelenleg annak a tervnek a részletein dolgoznak, hogy a park fennmaradó 60 hektárára milyen konstrukcióban települhetnek be innovatív cégek. Kifejezetten tudományos tevékenységet folytató vállalkozásokat várnak, olyan területekről, melyeken az országban és a Szegedi Tudományegyetemen jelenleg is világszínvonalú kutatások folynak. Az államtitkár ezek között említette – a lézerfizika mellett – a járműipart, a biotechnológiát, az egészségügyhöz kapcsolódó eszközfejlesztéseket, valamint az informatikát.
A területrendezést, lőszermentesítést, bizonyos ingatlanok bontását követően 2018-ban a parkban már az építési munkák is elkezdődhetnek.
– A tudományos park kialakítása már az ELI-ALPS eredeti terveinek is része volt – hangsúlyozta Szabó Gábor, az SZTE rektora. Ahhoz, hogy a csaknem 250 millió euróból kialakított kutatóközpont gazdaságfejlesztési hatásai érvényesüljenek, szükség van az innovatív vállalkozások letelepedését segítő infrastruktúrára. A tudományos park létrehozása – több más beruházással, például a tram-trainnel együtt – jól illeszkedik a Szeged–Hódmezővásárhely kiemelt gazdaságfejlesztési zóna elképzeléseihez. Ennek kidolgozásában Almási István, a közelmúltban elhunyt hódmezővásárhelyi polgármester is részt vett, halála nemcsak a városnak, hanem a Szegedi Tudományegyetemnek is hatalmas veszteség – mondta az akadémikus.
Fendler Judit, az SZTE kancellárja azt hangsúlyozta, hogy az egyetemre érkező költségvetési és uniós fejlesztési források lehetővé teszik az intézmény fenntartható működéséhez szükséges infrastruktúrára megteremtését.
