SZTE Info

Sajtóközlemény - „Zöld árammal” növelnék a megújuló energiatermelést az SZTE kutatói

A biogáz üzemek működtetése válhat gazdaságosabbá az SZTE biológusai által kifejlesztett eljárásnak köszönhetően. A „Power to biomethane”módszerrel a kutatók a biogáz üzemek biomassza-maradékában élő bacilusokat ingyen katalizátorként hasznosítják, ezáltal a mikrobák a „zöld áramot” metánná átalakító erőművekké léphetnek elő. Az olcsón kivitelezhető és üzemeltethető eljárás lehetővé teszi a megújuló energiatermelés növelését olyan technológiákkal is, amelyek kiszámíthatatlanul hullámozva állítanak elő elektromos energiát.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szél- és a napenergia átalakításával nyert „zöld áram” időben kiszámíthatatlanul keletkezik. Ezért minél több megújuló, „zöld áramot” termelünk, annál több „felesleges” áram kering a vezetékekben. Az áramtermelés és felhasználás egyensúlyának a felbomlása veszteségekhez vezet. A kiegyenlítés érdekében külföldön tározó erőműveket építenek, ami jó megoldás, de drága.

 

A Németországban kigondolt „power to gas” megoldás szerint a „felesleges” árammal vizet kell bontani. A vízbontásból származó hidrogénnel a globális klímaváltozásért leginkább felelős széndioxidot metánná lehet redukálni. Az így előállított, de megújuló metán semmiben sem különbözik a földgáztól. Így a „zöld áramból” származó energiát a kisebb veszteséggel működő földgáz hálózatban el lehet szállítani a felhasználókhoz. A szellemes ötlet olcsó és hatékony kivitelezésére a Szegedi Tudományegyetem biológusai dolgoztak ki javaslatot: a biogáz üzemeket ruházzák fel új funkcióval.

 

– A biogáz termelése biomasszából egyenletes, de a technológia alkalmazása ma még nehézkesebb, mint a hullámzó teljesítményű szélerőművek vagy napelemek telepítése és üzemeltetése – magyarázta Kovács Kornél, az SZTE biológus professzora. – A biogáz erőművekben mikrobák milliárdjai dolgoznak a biomassza lebontásán, ami végül zömmel biogázzá, azaz metán és széndioxid keverékévé alakul. A több száz különféle mikrobából összeverbuválódó közösségek működését megismerve jöttünk rá: a biogáz- termelő folyamat végén az erőműből kikerülő fermentációs maradékban megtalálhatóak azok a mikrobák is, amelyek a folyamat utolsó lépéseként éppen a hidrogén és széndioxid metánná alakításának reakcióját végzik el. Ezek a mikrobák nagyon ősi csoportjához tartoznak, meglehetősen kényesek és egyedül könnyen elpusztulnak. De közösségben, a többi „baci” segítségével jól megélnek. A metánkészítést erőltetés nélkül maguktól elvégzik és ebben a többiek nem zavarják őket.

 

Tehát a biogázt termelő erőművek fermentációs maradéka a „power to gas” folyamatot megvalósító, ingyen katalizátorként hasznosítható azt megelőzően, hogy trágyaként a szántóföldre kerül. A művelet elvégzésére - kis átalakítással - a fermentációs maradéktárolók alkalmasak.

 

– Az általunk javasolt fermentációs eljárással kiegészítve 90 százalék feletti hatékonysággal termeli a biológiai rendszer a metánt, ezért „power to biomethane”-nek neveztük el – közölte Kovács Kornél. A professzor irányítása mellett Szuhaj Márk, Bagi Zoltán és Ács Norbert végezte el a kísérleteket. Megoldásuk azzal az előnnyel jár, hogy a biogáz üzemek eddig különösebb értéket nem termelő tároló berendezései és a folyamatosan és költségmentesen újratermelődő mikrobák energia átalakító funkciót kapnak, „zöld áram” hasznosító erőművekké léphetnek elő. Az új tevékenység a biogáz üzem gazdaságosabb működését jelenti. – Az olcsón kivitelezhető és üzemeltethető eljárás lehetővé teszi a megújuló energiatermelés növelését olyan technológiákkal is, amelyek kiszámíthatatlanul hullámozva állítanak elő elektromos energiát. Nem kell tározó erőműveket építeni. Így hazánkban okafogyottá válik, hogy a hatóság az elektromos elosztó hálózat rugalmatlanságára hivatkozva akadályozza a szélerőmű telepítést. Ráadásul a napenergiára alapozó fotovoltaikus erőműveknek sem kell sziget üzemmódban működve azonnal felhasználniuk az általuk előállított „zöld áramot”.

 

Tehát a szegedi kutatók a Biotechnology for Biofuels című szakmai folyóiratban megjelenő cikkünkben bizonyítják: a biometán termeléssel összekapcsolva zöld utat kaphatnak a zöld áram termelő technológiák.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.