SZTE Info

Sajtóközlemény - A magyar politikusok a Facebook-ra esküsznek!

A Facebookon jeleskedő magyar politikusok a Twitteren sereghajtók – állapítja meg a Szegedi Tudományegyetem Politológiai Tanszék kutatócsoportjának tanulmánya. A vizsgált magyar képviselők kétharmada ír rendszeresen hozzászólásokat a Facebookon, a női politikusok gyakrabban, mint férfi kollégáik. A kutatómunkába bevont szegedi egyetemisták megállapították: a magyar képviselők közösségi média-használata ambivalens.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Egyetlen kérdést tettek fel a szegedi politológia szakos hallgatók még 2011-ben 386 képviselőnek: „Mi a kedvenc tévé műsora?” A politikusoknak alig több mint 20 százaléka válaszolt az egyetemisták emailjére. E kutatás folytatásaként a 2013-ban indított nemzetközi projektükbe Kanadától Újzélandig 10 országot vontak be. – Feltételeztük, hogy ha nem emailen, akkor a közösségi oldalakon, vagyis a Facebookon és a Twitteren tartják a kapcsolatot a politikusok a választóikkal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit és hogyan beszélnek a közösségi média-felületeken a politikusok – mondta Merkovity Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék tudományos munkatársa az általa irányított, 2015 júniusában zárult kutatásról. A munkába eddig több mint félszáz szegedi egyetemi hallgató is bekapcsolódott.

A kutatásban 10 ország parlamenti képviselőinek kommentelési szokásait vizsgálták – 10 százalékukat követték nyomon. Ebben a tíz százalékban a magyar politikusoknak egyébként a 100 százaléka benne van – ugyanis közülük csak nagyon kevesen használják ezt a közösségi médiumot. A tömör üzenetek közzétételére alkalmas Twitter-aktivitás 66 százalék feletti az angolszász országokban. A twitterezők fő jellemzője a pozitív tartalmú hozzászólás. A negatív, vitát gerjesztő kommenteket hanyagolják.


Tartani a kapcsolatot a választókkal! Ez a politikusi szándék érvényesül, ám nem interaktív a kapcsolat, hanem egyirányú. Közli a képviselő, hogy hol járt, kivel találkozott, mikor adott interjút – állapította meg Merkovity Norbert.Ez átláthatóságot ad, de nem valós, vagyis nem kétirányú a kommunikáció. Még a Facebookot sem használják arra, amire való. Ugyanakkor így megkerülhetik a hagyományos médiát. A politikusok önmaguk mediatizálását hajtják végre úgy, hogy maguk választják meg azt a témát, amiről a követőikkel „beszélgetnek”.


A Facebookon profillal rendelkező és a vizsgálatba bevont magyar politikusok kétharmada használja a „csevejt”, vagyis beszélget követőivel. E kategóriában a 10 vizsgált ország közül a legjobbak a magyarok. A magyar mintában szereplő politikusok írták a legtöbb hozzászólást Facebookon, ugyanakkor Twitteren egy darabot sem. A követőire reagáló politikusi csoportban a harmadik helyezett a hazai gárda. Aktivitás alapján az ellenzékiek viszik a pálmát, a kormánypárti honatyák visszafogottabbak – az SZTE ÁJTK fiatal kutatóinak tanulmánya szerint.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.