Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az Európai Unió és a Magyar Kormány által támogatott nanotechnológiai kutatással foglalkozó projektet zárnak a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központ kutatói. A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047 számú „Új funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszok” című projekt a nanostrukturák komplex vizsgálatára irányult.
A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központ kutatói közösen 2012. november elsejével kezdték el azt a 2 éves kutatói munkát, melynek célja a felsőoktatáshoz kötődő alapkutatási potenciál fokozása és az intézmények pozíciójának erősítése. A nanotechnológiai kutatással foglalkozó projekt megvalósítását a közreműködő szervezet 492 950 000 forint támogatással segítette. A projekt keretében 100 nm alatti méretű részecskéket állítottak elő, modellezték a különböző közegekben való viselkedésüket, és vizsgálták a környezetre és biológiai rendszerekre gyakorolt hatásukat.
A projekt komplex módon vizsgálta a nanorendszereket; érintette a környezettechnológia, az anyagtudomány, a biotechnológia, az élettan, az orvosi műszergyártás és diagnosztika, valamint a gyógyszeripar tudományágait. A kutatásban a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont több mint 200 munkatársa dolgozott 20 csoportban.
A projektnek köszönhetően, 2 külföldi (svájci és amerikai) kutatót tudtak foglalkoztatni, akik tanácsadással segítették a nemzetközi trendekhez való közelítést.
A támogatásnak köszönhetően a megvalósításban résztvevő munkatársak széleskörű nemzetközi kapcsolathálót tudtak kiépíteni a világ minden táján – Japántól Kanadáig és Svédországtól Katarig – a nanotechnológiai kutatásokkal foglalkozó szakemberekkel, és ezzel erősítették az intézmények pozícióját a nemzetközi szintéren.
A kutatások eredményeként új módszert dolgoztak ki a sejtfelületek elektromos töltésének meghatározására, melyre vonatkozóan szabadalmi kérelmet nyújtottak be, valamint – a világon egyedülálló módon – létrehozták a nanoméretű struktúrák fizikai-kémiai-biológiai tulajdonságait leíró „anyag- könyvtárat”, és több mint 130 publikációt jelentettek meg a nanotechnológiai kutatásokról.
