Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Marsha S. Ivins amerikai űrhajósnő tart angol nyelvű előadást a Szegedi Tudományegyetemen. Az ötszörös űrpilóta szegedi bemutatkozására minden érdeklődőt vár az SZTE december 5-én (szerdán) 14 órától az egyetem Tanulmányi és Információs Központja (Szeged, Ady tér 10.) Kongresszusi termébe.
A Szegedi Tudományegyetem és az SZTE Fizikus Tanszékcsoport vendége, Marsha Sue Ivins 1951-ben született Baltimore-ban. 1973-ban szerezte meg repülőgépmérnöki diplomáját Coloradoban, mellyel a NASA Johnson Űrközpontjában helyezkedett el. 1984-ben pedig űrhajós jelöltnek választották. Ötször (1990, ’92, ’94, ’97 és 2001) repült az azóta „nyugdíjazott” Columbia és Atlantis űrrepülőgépekkel. Ivins összesen 55 napot, 21 órát és 48 percet töltött a Világűrben, ahol különböző méréseket, kísérleteket és feladatokat hajtottak végre. 2010. december 31-én vonult nyugdíjba a NASA-tól. A Szegedi Tudományegyetemen december 5-én 14 órától tart nyilvános, angol nyelvű előadást az emberes űrutazások történetéről, valamint a világűr kutatása kapcsán szerzett személyes tapasztalatairól és gondolatairól. Az SZTE TIK (Szeged, Ady tér 10.) Kongresszusi termében rendezett programra minden érdeklődőt várnak.
Rob Pearlman, a collectSPACE.com weboldal szerkesztője Marsha Ivinst tartja az egyik leggyakorlottabb pilótának a NASA-nál – majd’ minden típusú űrrepülésben részt vett, ami csak létezik.
Ivins nyugdíjazása után nem sokkal, 2011-ben végleg leállították az űrrepülőgép programot, ezzel kivonva a forgalomból az STS (Space Transportation System – Űr-szállító Rendszer) típusú gépeket, melyek az Amerikai Egyesült Államok ember szállítására is alkalmas eszközei voltak. A világon ezek az űrrepülő eszközök voltak az elsők, amelyeket többször, több programban is fel lehetett használni. Összesen hat ilyen űrrepülőgép készült el: az Endeavour, a Discovery, az Atlantis, a Challenger és a Columbia. A Challenger 1986-ban, a Columbia 2003-ban szenvedett balesetet, amelyek az űrhajózás történetének legnagyobb katasztrófái voltak, és ahol összesen 14 ember vesztette életét. Az amerikai űrrepülőgép-program hivatalosan 2011. július 21-én ért véget az Atlantis utolsó landolásával.
A december 5-i előadás végén lehetőség lesz interjút is készíteni az űrhajósnővel, tolmács segítségével.
További információ:
http://www.sci.u-szeged.hu/hirek/szte-ttik-2012-november/egy-holgy-urbol-marsha?objectParentFolderId=13451
Kérdésével, kérésével forduljon bizalommal az SZTE szóvivőjéhez, Újszászi Ilonához – mobil: +36 70 333 8654!
