SZTE Info

Középiskolások pénzügyi kultúrája felmérés eredményei

Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Pénzügyi kultúra kutatócsoport

A felmérésről

Az Econventio Közhasznú Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar által létrehozott kutatócsoport fiatalok pénzügyi kultúráját vizsgálja. Ennek keretében a kutatócsoport 2011 tavaszán felmérést végzett középiskolások pénzügyi kultúráját vizsgálva. A Magyarországon középiskolában tanuló 439 ezer diák vizsgálata háromfordulós teszt kitöltésével valósult meg. A kutatásban 62 középiskola 5734 diákja vett részt, így jelenleg hazánkban ez a legnagyobb mintavétellel lezajlott, fiatalok pénzügyi kultúráját vizsgáló kutatás.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A pénzügyi kultúrának nincs egzakt meghatározása, egy definíció szerint ez nem más, mint „A pénz használatához és kezeléséhez köthető informált és hatékony döntések meghozatalának képessége”. Ebből fakadóan a pénzügyi kultúra vizsgálata során nem elegendő az egyes pénzügyi termékekkel kapcsolatos definíciók visszakérdezése, hanem szükség van a cselekvőben lezajló döntéshozatal folyamatának megismerésére, hogy megérthessük, miként választ egyes termékeket és hogyan használja őket a későbbiekben. A felmérés során a pénzügyi attitűd vizsgálata mellett konkrét termékekre és témakörökre (megtakarítások, hitelezés, biztosítás, bankkártya használat, általános pénzügyi kérdéskör) vonatkozó ismeretek meglétét is ellenőriztük játékos kérdések segítségével.

 

A felmérés főbb megállapításai

A középiskolások 82 százaléka fontosnak tartja a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információk ismeretét, 70 százalékukat érdeklik a pénzügyi világ hírei, ugyanakkor csak felük tartja magát tájékozottnak a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatosan. A pénzügyi ismeretekre irányuló érdeklődés, illetve tájékozottság inkább a fiúkra jellemző, mint a lányokra. Korcsoportokat tekintve a 14-16 éves korosztály szignifikánsan kisebb érdeklődést és tájékozottságot mutat a pénzügyekkel kapcsolatosan a többi középiskolás korcsoporthoz képest.

A középiskolások közel 60 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarországon nem lehet tisztességesen meggazdagodni, illetve, ha valaki vinni akarja valamire itthon, akkor bizonyos szabályokat meg kell szegnie. 48 százalékuk szerint hosszabb távon egy stabil munkahely, 49 százalékuk szerint egy stabil saját vállalkozás jelenthet kiszámíthatóbb anyagi hátteret. A középiskolások három főbb sajátpénz forrása a zsebpénz, az ajándékként kapott pénz, illetve a munkából származó pénz. A válaszadók 64 százaléka pénzét készpénzben, 27 százaléka bankszámlán tartja, a megtakarítási formák aránya csekély. Saját családjukat tekintve 34 százalékuknál a család elmúlt évi kiadásai megegyeztek a bevételekkel, 31 százalékuknál a család túlköltekezett, csupán 28 százalékuk esetében volt alacsonyabb a költés a bevételeknél, míg 5 százalékuk nem tudott semmit a család bevételeiről és kiadásairól. Későbbi továbbtanulásaikat leginkább szülői támogatásból kívánják finanszírozni (44%), diákhitel felvételét csupán 2,5 százalékuk választaná. A középiskolások befektetésekhez, megtakarítással kapcsolatos döntésekhez leginkább banki ügyintézők tanácsát kérnék ki (38%).

A felmérésben az előzőekben bemutatott általános pénzügyi attitűd vizsgálata mellett egy tudásteszt is szerepelt, mely segítségével a középiskolások pénzügyi tudását ellenőriztük. Ebben összesen 51 kérdés szerepelt. A válaszok alapján a kérdéseket három csoportra lehet osztani:

  • Toplistás kérdések (16 kérdés): A válaszadók legalább 60,1 százaléka helyesen válaszolt.
  • Átlagos kérdések (24 kérdés): A válaszadók 45,1-60,0 százaléka helyesen válaszolt.
  • Gyenge kérdések (13 kérdés): A válaszadók legfeljebb 45,0 százaléka válaszolt helyesen.

A toplistás kérdések között csupán hat olyan volt, melyre a válaszok 78-88 százaléka helyes volt. Ezen blokk alapján azt mondhatjuk, hogy a középiskolások tudják, többek között, hogy mi volt a forint előtti pénzünk, hogy ez évben a nyugdíjrendszerben a magánnyugdíjpénztárakat alakították át, hogy a tőzsde közvetett hatással van a gazdaságra, illetve, hogy a sérült bankjegyeket az MNB váltja be.

A 13 gyenge kérdés közül 10 esetben a helyes válaszok aránya még a 40 százalékot sem, három esetben pedig még a 22 százalékot sem érte el. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a középiskolások abszolút nincsenek tisztában azzal, mennyi szolgálati idővel mehetnek nyugdíjba, vagy például, hogy egy 10000 forintos cipő árában, illetve 10000 forintos benzin árában mennyi az adótartalom. Problémát jelentett az öregségi nyugdíjra jogosultság korhatárának megadása, az egy főre jutó államadósság mértékének meghatározása, a hitelkártya használathoz kötődő kérdések, a részvények hozamával kapcsolatos kérdések megválaszolása.

Az átlagos kérdések kategóriában a helyes válaszadók aránya megközelítőleg 50-55 százalék. Tehát a középiskolások csupán fele van tisztában azzal, többek között,

  • hogy 1 dollár, 1 euró, 1 svájci frank közül jelenleg forintban melyik ér többet,
  • hogy 27000 forintért hány eurót kapna adott euró vételi és eladási árfolyam mellett,
  • hogy Magyarországon 16% az SZJA kulcs,
  • hogy a GDP alapján legnagyobb gazdasággal USA rendelkezik (bár a válaszadók 27 százaléka Kínára tippelt),
  • hogy magasabb infláció, mint betétkamat esetén kevesebbet tudunk később vásárolni, mint most,
  • hogy lakáshitel felvételéhez kereskedelmi bankhoz kell fordulni (bár 44 százalékuk az MNB-hez fordulna).

 

A tudásteszt eredményeit kiértékelve megállapíthatjuk, hogy a középiskolások átlagteljesítménye 54 százalék, ami nem nevezhető jónak.

A tudásteszten szignifikánsan jobb eredményt értek el a pénzügyi termékek, szolgáltatások iránt érdeklődők, a magukat e téren felkészültnek tartók, a pénzügyek iránt érdektelenekkel, magukat felkészületlennek tartókkal szemben. A pénzügyi kultúra teszten a fiúk teljesítménye szignifikánsan jobb, mint a lányoké, továbbá a 14-16 éves korcsoport teljesítménye szignifikánsan gyengébb a többi korcsoporthoz képest.

 

További információk: Dr. Kovács Péter, egyetemi docens, pepe@eco.u-szeged.hu

Mobiltelefon: 70/617 47 71

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.