Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Pénzügyi kultúra kutatócsoport
A felmérésről
Az Econventio Közhasznú Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar által létrehozott kutatócsoport fiatalok pénzügyi kultúráját vizsgálja. Ennek keretében a kutatócsoport 2011 tavaszán felmérést végzett középiskolások pénzügyi kultúráját vizsgálva. A Magyarországon középiskolában tanuló 439 ezer diák vizsgálata háromfordulós teszt kitöltésével valósult meg. A kutatásban 62 középiskola 5734 diákja vett részt, így jelenleg hazánkban ez a legnagyobb mintavétellel lezajlott, fiatalok pénzügyi kultúráját vizsgáló kutatás.
A pénzügyi kultúrának nincs egzakt meghatározása, egy definíció szerint ez nem más, mint „A pénz használatához és kezeléséhez köthető informált és hatékony döntések meghozatalának képessége”. Ebből fakadóan a pénzügyi kultúra vizsgálata során nem elegendő az egyes pénzügyi termékekkel kapcsolatos definíciók visszakérdezése, hanem szükség van a cselekvőben lezajló döntéshozatal folyamatának megismerésére, hogy megérthessük, miként választ egyes termékeket és hogyan használja őket a későbbiekben. A felmérés során a pénzügyi attitűd vizsgálata mellett konkrét termékekre és témakörökre (megtakarítások, hitelezés, biztosítás, bankkártya használat, általános pénzügyi kérdéskör) vonatkozó ismeretek meglétét is ellenőriztük játékos kérdések segítségével.
A felmérés főbb megállapításai
A középiskolások 82 százaléka fontosnak tartja a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információk ismeretét, 70 százalékukat érdeklik a pénzügyi világ hírei, ugyanakkor csak felük tartja magát tájékozottnak a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatosan. A pénzügyi ismeretekre irányuló érdeklődés, illetve tájékozottság inkább a fiúkra jellemző, mint a lányokra. Korcsoportokat tekintve a 14-16 éves korosztály szignifikánsan kisebb érdeklődést és tájékozottságot mutat a pénzügyekkel kapcsolatosan a többi középiskolás korcsoporthoz képest.
A középiskolások közel 60 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarországon nem lehet tisztességesen meggazdagodni, illetve, ha valaki vinni akarja valamire itthon, akkor bizonyos szabályokat meg kell szegnie. 48 százalékuk szerint hosszabb távon egy stabil munkahely, 49 százalékuk szerint egy stabil saját vállalkozás jelenthet kiszámíthatóbb anyagi hátteret. A középiskolások három főbb sajátpénz forrása a zsebpénz, az ajándékként kapott pénz, illetve a munkából származó pénz. A válaszadók 64 százaléka pénzét készpénzben, 27 százaléka bankszámlán tartja, a megtakarítási formák aránya csekély. Saját családjukat tekintve 34 százalékuknál a család elmúlt évi kiadásai megegyeztek a bevételekkel, 31 százalékuknál a család túlköltekezett, csupán 28 százalékuk esetében volt alacsonyabb a költés a bevételeknél, míg 5 százalékuk nem tudott semmit a család bevételeiről és kiadásairól. Későbbi továbbtanulásaikat leginkább szülői támogatásból kívánják finanszírozni (44%), diákhitel felvételét csupán 2,5 százalékuk választaná. A középiskolások befektetésekhez, megtakarítással kapcsolatos döntésekhez leginkább banki ügyintézők tanácsát kérnék ki (38%).
A felmérésben az előzőekben bemutatott általános pénzügyi attitűd vizsgálata mellett egy tudásteszt is szerepelt, mely segítségével a középiskolások pénzügyi tudását ellenőriztük. Ebben összesen 51 kérdés szerepelt. A válaszok alapján a kérdéseket három csoportra lehet osztani:
A toplistás kérdések között csupán hat olyan volt, melyre a válaszok 78-88 százaléka helyes volt. Ezen blokk alapján azt mondhatjuk, hogy a középiskolások tudják, többek között, hogy mi volt a forint előtti pénzünk, hogy ez évben a nyugdíjrendszerben a magánnyugdíjpénztárakat alakították át, hogy a tőzsde közvetett hatással van a gazdaságra, illetve, hogy a sérült bankjegyeket az MNB váltja be.
A 13 gyenge kérdés közül 10 esetben a helyes válaszok aránya még a 40 százalékot sem, három esetben pedig még a 22 százalékot sem érte el. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a középiskolások abszolút nincsenek tisztában azzal, mennyi szolgálati idővel mehetnek nyugdíjba, vagy például, hogy egy 10000 forintos cipő árában, illetve 10000 forintos benzin árában mennyi az adótartalom. Problémát jelentett az öregségi nyugdíjra jogosultság korhatárának megadása, az egy főre jutó államadósság mértékének meghatározása, a hitelkártya használathoz kötődő kérdések, a részvények hozamával kapcsolatos kérdések megválaszolása.
Az átlagos kérdések kategóriában a helyes válaszadók aránya megközelítőleg 50-55 százalék. Tehát a középiskolások csupán fele van tisztában azzal, többek között,
A tudásteszt eredményeit kiértékelve megállapíthatjuk, hogy a középiskolások átlagteljesítménye 54 százalék, ami nem nevezhető jónak.
A tudásteszten szignifikánsan jobb eredményt értek el a pénzügyi termékek, szolgáltatások iránt érdeklődők, a magukat e téren felkészültnek tartók, a pénzügyek iránt érdektelenekkel, magukat felkészületlennek tartókkal szemben. A pénzügyi kultúra teszten a fiúk teljesítménye szignifikánsan jobb, mint a lányoké, továbbá a 14-16 éves korcsoport teljesítménye szignifikánsan gyengébb a többi korcsoporthoz képest.
További információk: Dr. Kovács Péter, egyetemi docens, pepe@eco.u-szeged.hu
Mobiltelefon: 70/617 47 71
