Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Magyar Tudományos Akadémia vezetői hírei között számolt be a szegedi hasnyálmirigy kutatások nemzetközi sikereiről. Ezen eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az idei júniusi választásokat követően 2012-2017 között a Szegedi Tudományegyetemre kerül a több mint ezer tagot magába foglaló Európai Hasnyálmirgy Társaság központja, melynek irányítójának egyhangú szavazással Hegyi Pétert választották.
Hegyi Péter, a Szegedi Tudományegyetem 39 éves kutatóorvosa által vezetett munkacsoport kiemelkedő újdonságokat fedezett fel, melyek alapvetően átírják élettani és kórélettani ismereteinket a hasnyálmirigy működésével illetve betegségeivel kapcsolatban. Ez azért is fontos, mert a heveny hasnyálmirigy gyulladásnak napjainkig is elfogadhatatlanul magas a mortalitása (5-10%) melynek egyik fő oka, hogy a betegségnek a mai napig sincs specifikus terápiája.
„A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyének fő feladata az emésztőenzimek illetve bikarbonát ionok szekréciója. Sejtjeinek felépítése szőlőfürthöz hasonlít, ahol a szőlőszemekben (acinusok) az emésztőenzimek szintézise, míg a szárban (vezeték sejtek) a bikarbonátban gazdag folyadékszekréció történik. A szár vége belecsatlakozik a patkóbélbe, ahol a táplálék emésztése történik. Korábban a hasnyálmirigy vezetéksejtek által termelt bikarbonát fő élettani szerepének a gyomorból a patkóbélbe lecsorgó sav semlegesítsét tulajdonították. Meggyőződésünk volt, hogy a bikarbonátnak nem csak a hasnyálmirigyen kívül, de a szerven belül is fontos élettani szerepének kell lennie. Elsőként igazoltuk, hogy a hasnyálmirigy vezeték sejtek bikarbonát szekréciójának már a szerven belül is fontos savat semlegesítő hatása van. Ez a folyamat rendkívül fontos, hiszen a savas közeg kiválthatja a emésztőenzimek hasnyálmirigyen belüli aktivációját, ami hasnyálmirigy gyulladást okoz” – mondta a fiatal szegedi belgyógyász kutatóorvos.
A szegedi kutatócsoport nevéhez fűződik a „tripszin kiváltotta ördögi kör” felismerése is, mely 2011. szeptemberében került publikálásra a legerősebb nemzetközi gasztroenterológiai lapban a Gastroenterology c. (IF:12.032) folyóiratban. „A hasnyálmirigy idült gyulladása során folyamatos, szerven belüli enzimaktiváció, folyadék és bikarbonát szekréció károsodás figyelhető meg. Ezeket a mechanizmusokat eddig külön, egymástól függetlenül vizsgálták. Kimutattuk, hogy ezek a folyamatok nemcsak hogy egymással összekapcsolva, de sajnos egymást erősítve zajlanak krónikus gyulladás során. Az emésztőenzimek hasnyálmirigyen belüli aktivációja gátolja a bikarbonát szekrécióját, ami a termelt folyadék savasodását idézi elő. A savasodás tovább fokozza az enzimek aktivációját, ezáltal egy „ördögi kör” alakul ki, ami fenntartja a gyulladást. Ha le tudnánk állítani a körfolyamatot, akkor a ma még nem gyógyítható krónikus hasnyálmirigy-gyulladást is hatékonyan lehetne kezelni."
Ezen új eredmények (öt közleményt publikáltak a Gut és Gastroenterology c. 10-es impaktfaktor feletti folyóiratokban) nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az idei júniusi választásokat követően 2012-2017 között a Szegedi Tudományegyetemre kerül a több mint ezer tagot magába foglaló Európai Hasnyálmirgy Társaság központja, melynek irányítójának egyhangú szavazással Hegyi Pétert választották.
