Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Központ az elmúlt két évben közös kutatási programot hajtott végre „Keringési, anyagcsere és gyulladásos betegségek teranosztikájának fejlesztése” címmel.
A kutatási program hiánypótló jelleggel bírt, hiszen hazánkban az idősödő populációban az anyagcsere és gyulladásos betegségek talaján kialakuló kardiovaszkuláris megbetegedések a legfőbb életminőséget rontó és halálozást okozó betegségek közé tartoznak immár évtizedek óta, komoly társadalmi és gazdasági problémát okozva.
A kutatási program során célunk volt a diagnosztikai eljárások és a különböző terápiás lehetőségek egyéni kombinációjában rejlő lehetőségek legteljesebb kiaknázása annak érdekében, hogy a modern orvostudomány egyik alappilléréhez, az egyénre szabott orvoslás fejlesztéséhez eredményeinkkel hozzájárulhassunk. A konzorciumot alkotó intézmények által életre hívott együttműködés egyedülálló, hiszen a kutató közösség összesen 14, egymást kiegészítő, komoly nemzetközi elismertséggel és kapcsolatokkal rendelkező kutatócsoportból állt össze. A csoportokat a genomikától a preklinikai kutatásokon át a klinikai kutatási profilt is lefedve azonos célkitűzések vezérelték, így a teranosztikai innováció új, rövid távú kihívásainak is megfelelő mintaprojekt valósult meg Szegeden. Az élettudományi kutatások emellett határon átnyúló jelleggel bírnak, melynek révén a szegedi kutatási eredmények az európai kutatási közösséget is gyarapíthatják. A projektben részt vevő kutatócsoportok olyan tudásbázis kialakításán fáradoztak, mely magas színvonalú nemzetközi kutatási teljesítményével és az eredmények posztgraduális oktatásban való megjelenítésével nemzetközi vonzerőt képez a teranosztikai szakterületen, így biztosítva a magas képzettségű humán erőforrás utánpótlását, mind pedig a teranosztika területén megjelenő biotechnológiai ipar letelepedését a Dél-alföldi régióban.
Összességében kijelenthető, hogy a kutatási program mind a keringési, anyagcsere és gyulladásos betegségek által érintettek szempontjából, mind a szegedi tudásbázis és nemzetközi kapcsolatok szempontjából sikeresnek bizonyult.
