Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Egy európai közvélemény-kutatás eredményei szerint a Szegedi Tudományegyetem hallgatói jobban szeretik egyetemüket, számos ponton elégedettebbek az oktatás feltételeivel és minőségével, mint európai társaik, de a magyar átlaghoz hasonlóan borúlátóbbak a munkavállalás és a karrierlehetőség tekintetében. Ugyanakkor nyelvi felkészültségük még nem érte el az európai színvonalat, és rosszabb a hazai átlagnál is.
A Trendence Graduate Barometer 2010 felmérésében 24 ország, 850 intézmény, 220 ezer hallgató vett részt. Az évente ismétlődő, egyre népszerűbb európai szintű online közvélemény-kutatás az egyetemi hallgatók véleményét, elégedettségét vizsgálja saját képzésüket illetően, valamint jövőbeni várakozásaikat a munkaerőpiacon. A Trendence Graduate Barometer 2010 a mérnöki és gazdasági képzésben résztvevőkre koncentrált. Magyarországon több mint 26 ezer hallgató válaszolt a kérdésekre. A szegedi mérnök hallgatók közül 842-en, a gazdasági szakokon tanulók közül 309-en töltötték ki a kérdőívet.
Arra a kérdésre, hogy miért az SZTE-t választották, a hallgatók első helyeken, az európai és a magyar átlagnál is nagyobb arányban választották az oktatás magas színvonalát, az akadémiai kiválóságot és az egyetem elismertségét a munkáltatók körében. A tavalyi felmérésben a hallgatók ugyancsak ezeket a tényezőket rangsorolták az első helyekre.
A szegedi hallgatók összességében 5,3-ra értékelik az SZTE-t, miközben a magyar hallgatók átlagosan csak 4,85-re, az európaiak pedig csak 4,8-ra értékelik saját intézményüket. Tavaly a szegedi hallgatók szintén 5,3-ra osztályozták intézményüket.
A Szegedi Tudományegyetem hallgatói az európai és a magyar átlagnál is pozitívabban értékelték többek között az intézmény tudományos elismertségét, a diákéletet, a diploma munkaerőpiaci értékét, az egyetemi infrastruktúrát, az intézmény informatikai felszereltségét, nemzetközi kapcsolatait. A szegedi hallgatók a magyar és az európai átlagnál nagyobb arányban gondolják úgy, hogy az SZTE-n megkapják mindazt a tudást, amire a munkaerőpiacon szükségük lehet. Ugyanakkor más európai egyetemekhez viszonyítva a szegedi diákok kevésbé elégedettek a kurzusok tartalmával, valamint – a mérnök hallgatók -- az egyetemi adminisztrációval és szolgáltatásokkal.
Az oktatás feltételeinek és minőségének pozitív megítélése ellenére a magyar és szegedi hallgatók borúlátóbbak az európai átlagnál a munkavállalás, a karrierlehetőség és a várható jövedelmek tekintetében.
Ami a munkatapasztalatot és a nyelvtudást illeti, mind a magyarországi, mind a szegedi átlag elmarad az európaitól. A szegedi (és a magyar) hallgatók jóval kisebb mértékben vesznek részt tanórán kívüli tevékenységekben, kevesebb, a képzésükkel összefüggő munkatapasztalatot szereznek, haladó szintű angol nyelvtudással pedig a szegedi mérnök hallgatók mindössze 17%-a, közgazdászok 28%-a rendelkezik, míg az európai átlag 60%, de a magyar átlag is meghaladja a szegedit.
Keczer Gabriella sajtószóvivő
