SZTE Info

Szoros együttműködésben a város és az egyetem a szegedi lézerközpontért

 Magyarország kiemelt stratégiai célja egy európai kutatási nagyberendezés helyszínének megszerzése, ezért Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter irányításával hazánk pályázatot nyújtott be az Extreme Light Infrastructure (ELI) elnevezésű szuperlézer befogadásának elnyerésére. A helyszínértékelő bizottság javaslata alapján Magyarország Szeged helyszínnel pályázik, jelentette be a Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala 2009. február 3-án.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
 Az ELI projekt egy sportcsarnok méretű, nagyon rövid impulzusidejű, ebből adódóan, a világon jelenleg létező lézereknél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű, alap- és alkalmazott kutatásokat szolgáló szuperlézer megépítését célozza összeurópai összefogással, több mint 100 milliárd forint beruházással.

A szakmailag legalkalmasabb magyar helyszín kiválasztása érdekében helyszínértékelő bizottságot állított fel Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter. A szakértőkből álló testület az előre rögzített értékelési szempontok, a különböző helyszínek projektjavaslatai, valamint a helyszíni látogatások alapján készítette el döntési javaslatát. A helyszínértékelő bizottság javaslata alapján Magyarország Szeged helyszínnel pályázik.

Az ELI előkészítő projektjében francia irányítással 13 ország (köztük Magyarország) vesz részt a berendezés terveinek kidolgozásában. A berendezés megépítésére szóló helyszínpályázaton Magyarország mellett Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia versenyez. A végleges terv 2010-re készül el. A berendezéssel a magfizikától az asztrofizikán, a kozmológián, a nagy energiájú fizikán keresztül a gyógyításig számtalan területen lehet majd élvonalbeli kutatást végezni. Egyedülállósága miatt még Nobel díjas eredményekre is lehet számítani, amelyekben akár magyar fizikusok is osztozhatnak majd.

Botka László, Szeged polgármestere a bejelentés kapcsán elmondta: „Szeged újabb látványos sikere nagy öröm és megtiszteltetés számunkra. Azzal, hogy városunk a fővárost és más egyetemi városokat megelőzve lehetséges helyszíne lett egy Európában egyedülálló kutatóközpontnak, ismét nagy lépést tettünk előre a „Szeged-tudásközpont” koncepció megvalósításában. Bizonyítást nyert, hogy Szeged mind a kutatás színvonalát, mind az egyéb feltételeket tekintve alkalmas olyan, XXI. századi fejlesztési modell kialakítására, amelyben a város – szoros szövetségben az egyetemmel - mindig is gondolkodott.”

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a döntés kapcsán hangsúlyozta: „Büszke vagyok a munkatársaimra és az elismerésre, amely az egyetemen folyó, kiemelkedő, nemzetközi színvonalú munkát nyugtázta. A több mint 100 milliárdos beruházás példátlan siker lehet az egyetem – de a tágabb környezet, sőt az ország életében is. A Szegedi Tudományegyetem fejlődéséhez mindenképp újabb lendületet ad a pozitív visszajelzés és a közeljövő már eldöntött, fontos és nagy értékű beruházásai. Egyben szeretném megköszönni a városvezetés aktív segítségét és hatékony közbenjárását az ügyben, hiszen nem ez az első példa arra, hogy a siker feltétele a város és az egyetem szoros stratégiai partnersége és együttműködése.”

További információ: Keczer Gabriella, sajtószóvivő Szegedi Tudományegyetem (30/9351457), Bittner Péter Privy Council Communications (20-665-0386)

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.