A mintegy 500 millió eurós tudományos beruházás, az ELI (Extreme Light Infrastructure) elnevezésû szuperlézer az EU-Irányító Testület csütörtöki egyhangú döntése alapján Magyarországon, Csehországban és Romániában épülhet föl. A siker a város támogatásán túl annak a kitartó, szívós munkának az eredménye, mellyel felépítettük a Szegedi Tudományegyetem kutatás-fejlesztési aktivitását, illetve a szegedi helyszín a tudományos elismerése kutatóink kiemelkedõ munkájának, eredményeinek, többek közt a Dr. Szabó Gábor akadémikus által irányított világszínvonalú lézerkutató csoport kimagasló tudományos teljesítményének – hangsúlyozta Dr. Szabó Gábor rektor a döntés kapcsán.
Bajnai Gordon miniszterelnök, Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Dr. Botka László, Szeged polgármestere közös sajtótájékoztatón jelentette be az EU-Irányító Testület csütörtöki döntését, mely szerint az ELI (Extreme Light Infrastructure) elnevezésû szuperlézer Magyarországon, Csehországban és Romániában épülhet föl. A mintegy 500 millió eurós tudományos beruházás keretében Szeged és a projekt partnerhelyszínei (Prága, Bukarest) adhatnak otthont az elsõ olyan nagy, közös kutatóintézetnek, mely az Európai Unió új tagállamaiban létesül. A projekt összköltségének 40%-a, 200 millió euró jut a szegedi fejlesztésekre, ezt a kormány az unió strukturális alapjának forrásaiból, illetve részben az innovációs alapban erre a célra tartalékolt összegbõl fedezi. Az ELI – melynek létesítésére és mûködtetésének elsõ 25 évére a kormány múlt héten vállalt garanciát – 2011 és 2015 között épül majd föl Öthalomban, a korábbi szovjet laktanya területén, az Szegedi Tudományegyetem 10 hektáros ingatlanán.
„Az egyetem és Szeged városa akkor volt utoljára ilyen híres, mikor Szent-Györgyi Albertnek ítélték oda a Nobel-díjat. A Szegedi Tudományegyetem készen áll a projekt befogadására, a szegedi professzorok tudásuk legjavát adják majd a következõ idõszakban, hiszen a verejtékes munka csak most kezdõdik. A központ külföldi kutatók sokaságát vonzza majd Szegedre, a Szegedi Tudományegyetemre, az õ gyermekeik itt végzik majd tanulmányaikat, és tovább növelik a város és az egyetem hírét. Így generálhat az ELI újabb nemzetközi nagyberuházásokat. Büszke vagyok rá, hogy olyan idõszakban lehetek rektor, mikor ekkora kitüntetés éri a Szegedi Tudományegyetemet. Ez a siker annak a kitartó, szívós munkának az eredménye, mellyel felépítettük az SZTE kutatás-fejlesztési aktivitását. Néhány éve azt mondtam, a Szegedi Tudományegyetem megérett arra, hogy újabb Nobel-díjas tudósa legyen. Ez a mostani tudományos elismerés ugyanilyen mérföldkõ az universitas életében, s biztos vagyok benne, hogy a szuperlézer meghozza a Nobel-díjat Szegednek és az egyetemnek” – fejtette ki Dr. Szabó Gábor rektor.
Bajnai Gordon miniszterelnök azt mondta: „A kormány, Szeged városa és a Szegedi Tudományegyetem egy év óta tartó kemény, közös munkája hozta meg eredményét. Az ELI megépülése Európa, sõt a világ lézerkutatásának központjává teszi Szegedet. A kormány, a város és az egyetem képviselõibõl hamarosan megalakul az az irányítótestület, mely a projekt megvalósításért lesz felelõs.”
Dr. Botka László polgármester történelmi napnak nevezte 2009. október 1-jét: „Szeged gyõzött, de egész Magyarország nyert. A lézerközpont megépítése 2011 és 2015 között az egyik legnagyobb városfejlesztési projekt lesz a csongrádi megyeszékhelyen. Az ELI 300 kutatónak ad majd munkát, s legalább 600 fõ kiszolgáló személyzetet igényel. A Szeged számára kedvezõ döntés egyik fõ oka véleményem szerint Dr. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének professzora, a projekt tudományos vezetõje és a szegedi lézerfizikusok világraszóló tudományos teljesítménye, a másik pedig a helyi szereplõk összefogása: az önkormányzat és az egyetem együttmûködése, valamint Magyarország, Csehország és Románia kooperációja.”
