Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A projekt futamideje 3 év, teljes költségvetése mintegy 1,35 millió euro, ebből a közösségi támogatás 1,2 millió euró, a Szegedi Tudományegyetemre jutó rész pedig 236 ezer euró. A projekt az egyetemen folyó anyagtudományi és nanotechnológiai kutatások újabb fejezetét nyitja meg a már sikeresen működő Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (DEAK) és a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (KNRET) mellé.
A megcélzott nanoelektronikai szenzorok kifejlesztésére egy USA-beli magánegyetem (Rensselaer Polytechnic Institute), egy sikeres finn mikroelektronikai vállalkozás (LaserProbe), egy német kutatóintézet (Max-Planck Institut für Festkörperforschung), egy spanyol (Universidad del País Vasco) és egy finn (University of Oulu) egyetem részvételével jött létre konzorcium, melynek vezetője az SZTE TTK Alkalmazott és Környezeti Kémiai tanszéke. A munkát segíti még az SZTE TTK Fizikus tanszékcsoportjából Dr. Heszler Péter és Dr. Gingl Zoltán is.
A projekt célja egy olyan szenzor mikromodul kifejlesztése, amely különbözőképpen funkcionalizált szén nanocsövekből áll és ezért képes párhuzamosan többféle környezeti paramétert (pl. hőmérséklet, nyomás, veszélyes illetve mérgező gázok mennyisége a levegőben stb.) folyamatosan mérni. A koncepció legfontosabb újítása az, hogy a szenzor elemek mellett a modul olyan egységeket is tartalmaz, melyek a nanocsövek lokális kémiai környezetét képesek gyorsan és reverzibilisen megváltoztatni. Így a szenzor elemek a mérendő környezeti paraméterek változásainak megfelelően folyamatosan hangolhatók, ezáltal ugyanaz a modul sokféle feladatra lesz alkalmazható. Ez olcsóbb tömeggyártáshoz vezet, melynek eredményeképpen a nanotechnológiai szenzor fejlesztések megjelenhetnek a mindennapi élet új területein is.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói a projektben három különböző feladatcsoportot látnak el: funkcionalizált szén nanocsövek előállítása, kémiai környezetük reverzibilis változtatására alkalmas egységek fejlesztése, fluktuációval segített érzékelés elméleti háttere és elektronikai megvalósítása, projekt menedzsment.
