SZTE Info

Szent-György Konferencia: kutatók és tudományterületek együttműködése

A tudományos munka ma már nem arról szól, hogy valaki egyedül vizsgálódik egy laboratóriumban” – mondta Eric Wieschaus, Nobel-díjas fejlődésgenetikus március 24-én elhangzott előadásában. A tudományterületek közötti együttműködés ma már előfeltétele a sikeres kutatói munkának. E tendenciához igazodott a szegedi Szent-Györgyi Konferencia-sorozat tudományos programja: a 6 szekció résztvevőinek lehetősége nyílt arra, hogy együttműködésekről, újabb felfedezéseket eredményező közös munkáról egyeztessenek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kedves Kollégák,

 

Alább olvashatják és mellékelten is csatoltuk a Szent-Györgyi Konferencia tudományos szekcióüléseinek sajtóközleményét.

A szekcióüléseken készült képeket az alábbi linkre kattintva érik el:

http://www.flickr.com/photos/78336280@N08/sets/72157629301056500/

 

 

Szent-György Konferencia: kutatók és tudományterületek együttműködése

 

A tudományos munka ma már nem arról szól, hogy valaki egyedül vizsgálódik egy laboratóriumban” – mondta Eric Wieschaus, Nobel-díjas fejlődésgenetikus március 24-én elhangzott előadásában. A tudományterületek közötti együttműködés ma már előfeltétele a sikeres kutatói munkának. E tendenciához igazodott a szegedi Szent-Györgyi Konferencia-sorozat tudományos programja: a 6 szekció résztvevőinek lehetősége nyílt arra, hogy együttműködésekről, újabb felfedezéseket eredményező közös munkáról egyeztessenek.

A Szent-Györgyi Konferenciára érkező 9 Nobel-díjas mellett több mint ezer kutató tanácskozott Szegeden március 22-25. között. Az egymással párhuzamosan zajló szekcióüléseken hat kiemelt tudományterület eredményeiről esett szó. A kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia és gyulladás, a molekuláris biológia és genetika, az idegtudomány, valamint a tuberkulózis témájában szervezett szekciók vezetői kiemelték a személyes találkozás jelentőségét.

„A négynapos konferencia egyik legnagyobb jelentősége, hogy a világ különböző pontjairól érkező kutatók, személyesen vitathatnak meg fontos kérdéseket, így segítve a tudományt fejlődését” - hangsúlyozta Pálfi György, a tuberkulózis szekció vezetője. Hozzátette: a konferencia idejére, március 24-ére esett a TBC Világnapja. A szekció előadások egyik fő célja teljesült: több tudományterület új eredményeit feldolgozva pontosabb képet adott a betegséget okozó baktériumok biológiai evolúciójáról.

A rákgyógyítás területén új terápiás lehetőségekről is beszámolnak az immunológia és gyulladás témakörét körüljáró szekció záróülésén a kutatók” – mondta Kemény Lajos szekcióvezető.

A kardiológia szekció elsősorban nem a probléma megoldását, hanem a betegség megelőzését állította a középpontba. A megelőzés lehet például gyógyszeres kezelés vagy az életmód-változtatáson alapuló terápia kidolgozása” - fogalmazott Varró András szekcióvezető. Az ülésszakon többek között szó esett a hirtelen szívhalálról, illetve az új terápiás lehetőségekről.

A gasztroenterológia szekcióban ülő hazai kutatók komoly eredményekkel büszkélkedhettek: a táplálkozás és emésztés folyamataival foglalkozó tudományterület legújabb felfedezése a szegedi I. számú Belgyógyászati Klinika kutatócsoportjának nevéhez fűződik, így a következő öt évre az alföldi fővárosba helyezi központját az Európai Hasnyálmirigy Társaság. A szekcióba Nagy-Britanniából, az USA-ból és Németországból is érkeztek előadók, ezekkel az országokkal szoros kutatási együttműködéseket ápol a szegedi intézmény. Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt - többek között - Ole Petersen, aki tagja a magyar és az angol akadémiának is.

Az idegtudomány témakörében hallgathattak meg előadásokat az érdeklődők a Szent-Györgyi Konferencián. A hat nagyobb szekció egyikeként az idegtudomány olyan jelentős képviselői prezentálták kutatási eredményeiket, mint Somogyi Péter és Buzsáki György, akik tavaly nyerték el a nemrégiben alapított európai „Agy-díjat” (The Brain Prize), illetve Magyar Kálmán, Széchenyi-díjas orvos, farmakológus. "Sikeres konferencián vettünk részt, melyre az előadók neve is garancia volt" - jegyezte meg Vécsei László az idegtudomány szekció vezetője, a konferencia elnöke.

„A molekuláris biológia és genetika szekció elsődleges célkitűzése, hogy az elhangzott előadások eredményei közül minél több átkerüljön a klinikai gyakorlatba” - hangsúlyozta Széll Márta szekcióvezető. Az üléseken többek között szó esett a génterápiáról, a daganatos betegségek gyógyításának személyre szabott eljárásairól és az emberi viselkedés genetikai hátteréről. A tanácskozások önmagukban is, de így együtt mindenképpen kiemelkednek a tudományos világ eseményei közül: amellett, hogy eddig nem ismert kutatási eredményeket ismerhettek meg a világ minden pontjáról érkező résztvevők, a személyes találkozások nemzetközi együttműködésekre is lehetőséget teremtenek.

 

 

Szabó Eszter Judit

06-20-473-6963

eszter.judit.szabo@shortcut.hu

Újszászi Ilona

06-70-333-8654

szovivo@rekt.u-szeged.hu



Szent-Györgyi Konferencia tudományos szekcióülések, sajtóközlemény
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.