Az idegszövet-gép interfész fejlesztéséhez, a népegészségügyi jelentőségű betegségeket érintő kutatásokhoz, továbbá az intelligens rendszerek alkalmazásaihoz, illetve a magyar tudásvagyon újratermeléséhez kapcsolódó kutatásokra 1,7 milliárd forint támogatáshoz jut a Szegedi Tudományegyetem – jelentették be a 2019. július 23-án tartott sajtótájékoztatón. A három kutatási területhez kötődő négy projekt a Tématerületi Kiválósági Program keretében kap állami finanszírozást.
„A Tématerületi Kiválósági Programból idén 26 egyetem és állami kutatóintézet 55 tématerülete nyert el támogatást összesen 14,6 milliárd forint értékben” – mondta el Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese. Hozzátette: a támogatott kutatások a legfontosabb társadalmi-gazdasági kihívásokra keresnek a gyakorlatban hasznosítható válaszokat. „Az idei kiírás szerint négy nagy fókuszterülethez kellett illeszkedniük a benyújtott szakmai programoknak: az egészség, a kultúra és család, a biztonságos társadalom és környezet, valamint az ipar és digitalizáció területén ösztönözzük az ígéretes kutatásokat” – emlékeztetett az NKFI Hivatal vezetője.
A Szegedi Tudományegyetem három kutatási területhez kötődő négy projektje összesen 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott az NKFI Hivatal által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Programból – jelentette be Prof. Dr. Kónya Zoltán. A Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese a sajtótájékoztatón kifejezte reményét, hogy a támogatott projektek megvalósításán fáradozó kutatók munkájának eredményeként jelentős nemzetközi visszahangot kiváltó publikációk, de akár szabadalmak is születnek majd.
A Tématerületi Kiválósági Program 2020. június 30-án záruló fejlesztési időszakában az SZTE tovább kívánja bővíteni kutatási feltételrendszerét, erősíteni fogja tudományos teljesítményét és innovációs képességét, biztosítja a hatékony és eredményes szakmai munka feltételeit – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Dr. Csóka Ildikó, az SZTE Minőségfejlesztési és Stratégiai Főigazgatóság főigazgatója.
Az egészség tématerületen a Dr. Berényi Antal (SZTE ÁOK) által vezetett csoport munkája a neurokibernetikához kötődik. Az úgynevezett idegszövet-gép interfészekkel potenciálisan megvalósítható elektroterápiás eljárások megoldást kínálnak olyan krónikus, gyógyszerrel nem kezelhető neuro-pszichiátriai és érzékszervi betegségekre, amelyek Európában több mint 100 millió embert érintenek. A gépek és az emberi idegrendszer összekapcsolását célzó munkában eltérő diszciplínákat művelő kutatók vesznek részt.
A másik, a Dr. Kincses Zsigmond (SZTE ÁOK) vezetésével dolgozó csapat népegészségügyi jelentőségű – például érrendszerhez kötődő, továbbá daganatos és a szervezet öregedésével járó – betegségek multidiszciplináris transzlációs kutatásával foglalkozik. Munkájuk mottója: „a molekuláktól a betegágyig”, mert összekapcsolják az alap- és alkalmazott kutatásokat – különös tekintettel a gyógyszerfejlesztésre – az ipar nyújtotta lehetőségekkel.
Az ipar és digitalizáció kutatási területen Dr. Nyúl László (SZTE TTIK) irányításával dolgoznak a szegedi tudósok. Céljuk, hogy a jelfeldolgozás, szoftvertechnológia, optimalizálás és mesterséges intelligencia területén felhalmozott tudásra építve támogassák valós problémák által motivált feladatok megoldására alkalmas intelligens, hatékony és megbízható rendszerek létrehozását. Kiemelt alkalmazási területük a nyelv- és beszédtechnológia, az IoT, azaz "a dolgok internetje", orvosi és biológiai alkalmazások.
A kultúra és család tématerületen belül a magyar tudásvagyon újratermelését oktatási, pszichológiai, gazdasági, nyelvészeti és kulturális kutatások révén kívánja elérni a Prof. Dr. Csapó Benő (SZTE BTK) vezényletével dolgozó csapat. Vizsgálják – többek között – a pár- és családi kapcsolatokat, az iskolai és munkahelyi közösségeket. A több tudományterületet érintő munka összehangolásának célja a hiteles magyarságkép kialakítása, a családok szerepének az erősítése.
Az SZTE projektek vezetői is részt vettek a Tématerületi Kiválósági Program szegedi céljait részletező sajtótájékoztatón. A program zárásaként az érdeklődő újságírók ellátogathattak az az SZTE Élettani Intézetében dolgozó Dr. Berényi Antal, az MTA Lendület pályázatán kétszer is támogatást nyert agykutató laboratóriumába.