Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem vezette konzorcium közel 690 millió forint támogatást nyert a „Szájüregi megbetegedések molekuláris vizsgálata” című kutatási program megvalósítására. A tudósok a szájüregi rák és a fogágyi gyulladások korai felismerését kutatják.
Európában vezető, világviszonylatban dobogós helyet „vívott ki" Magyarország az utóbbi két-három évtizedben a szájüregi daganatos megbetegedések számában. A negatív rekordot tetézi, hogy nálunk halnak meg a legtöbben ebben a ráktípusban. A fogínygyulladás is népbetegség – hazánkban minden harmadik embert érint valamilyen szinten. A négy évig tartó projekt során ezeket a betegségeket szeretnénk vizsgálni azért, hogy megérthessük, milyen tényezők vezethetnek a kialakulásukhoz, és mely tényezőket lehetne befolyásolni a kezelés sikeressége szempontjából – mondta el Prof. Dr. Minárovits János, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék vezetője a GINOP-2.3.2-15-2016-00011 „Szájüregi megbetegedések molekuláris vizsgálata” című pályázat nyitó konferenciáján.
A 2016. október elsején indult projekt szakmai vezetője elmondta: a tudósok egy új eljárással, a szekvenálással - DNS sorrend meghatározással – azonosítják be a mikroba közösségeket, amelyek közrejátszanak a fogágy gyulladásban és a rosszindulatú daganatok kialakulásában. Utóbbiak esetében olyan biomarkereket, vagyis jelzőmolekulákat szeretnének beazonosítani, amelyek viszonylag korai stádiumban lehetővé teszik a rosszindulatú daganat felismerését. A szájüregi daganatos betegek túlélési esélyei ugyanis nagyon kedvezőtlenek: körülbelül a felük éli túl az öt évet a betegség felismerése után. Ha a felismerés időpontját sikerül előrébb hozni, egy kisebb, viszonylag kevésbé rosszindulatú daganatot hatékonyabban kezelhetnek a szakemberek.
A kutatók a fogágyi gyulladásoknál azt vizsgálják, hogy a bakteriális közösség összetételénél mik azok a változások, amelyek hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, hiszen ezeket célzottan lehet kezelni megfelelő antibiotikumos kúrával. Végül megvizsgálják, hogy befolyásolják-e a fogpótlásban alkalmazott titán implantátumok felszíni módosításai a szervezet sejtjeinek tapadását és gátolható-e ily módon a gyulladást okozó, titánfelszínhez tapadó baktériumok szaporodása.
A Szegedi Tudományegyetem konzorciumi partnere a projektben a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kara, és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézete. Az SZTE részéről a projektet a Fogorvostudományi Kar (FOK) Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék koordinálja.
A megvalósításban az SZTE FOK tanszékei mellett közreműködnek az SZTE Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) intézetei (Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet, Pathológiai Intézet) és klinikái (Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika, Fül-Orr-Gégészeti és Nyaksebészeti Klinika), valamint az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) Kísérleti Fizikai Intézete is.
