SZTE Info

Sajtóközlemény - Szegeden is nőtt az elzárkózás, de továbbra is nagy többségben vannak a "mérlegelők" menekült-ügyben

Az SZTE BTK Szociológia Tanszék kutatása a szegedi és országos adatokat is összehasonlítja

A Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének munkatársai idén ötödik alkalommal vizsgálták meg a szegediek menekültekkel kapcsolatos attitűdjeit. Az elmúlt egy évben jelentős átrendeződés történt a befogadó, az elzárkózó és a mérlegelő attitűdűek körében. A felmérésből az is kiderül: a szegediek több mint 40 százaléka befogadná azokat, akiket üldöztek a hazájukban. A kutatók az országosétól lényegesen eltérő szegedi képet a diplomások magas arányával magyarázzák.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés


Az SZTE BTK Szociológia Tanszék az ezredforduló óta minden évben végez adatfelvételt Szeged felnőtt lakosságának reprezentatív mintáján. Az idén ötödik alkalommal mérte a szegediek menekültekkel kapcsolatos attitűdjeit – korábban ugyan ezt a kérdést már vizsgálták 2001-ben, 2007-ben, 2009-ben és 2015-ben is. Ezen a téren 2015 és 2016 között jelentős átrendeződés történt: a „befogadó” attitűddel rendelkezők aránya egy év alatt 14-ről 3 százalékra csökkent; az „elzárkózó” attitűdöt képviselők aránya ugyanakkor 8-ról 26 százalékra nőtt. A „mérlegelő” attitűddel jellemezhetők aránya valamelyest mérséklődött: 78-ról 71 százalékra. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül: a szegediek csaknem fele (43 százaléka) befogadná azokat, akiket üldöztek a hazájukban.

 

A kutatók összehasonlították az országos és helyi adatokat is. A TÁRKI 1992 óta minden évben méri a menekültekkel kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2016 januári országos adataik alapján a „befogadó” attitűddel rendelkezők - akik az ezredfordulót követően 4-11 százalékos arányt mutattak - szinte eltűntek: jelenleg egy százalék alatti csoportot képviselnek. Közben az „elzárkózók” - akik az ezredfordulót követően 24-43 százalékos arányt képviseltek - jelenleg 53 százalékos csoportot képviselnek.

 

Az országos és helyi adatokat összehasonlítva a kutatók megállapították, hogy az utóbbi egy év jelentős változásai ellenére továbbra is lényeges maradt az országos és a szegedi kép közti különbség, vagyis továbbra is eltérő az attitűd-szerkezet „mintázottsága”. Az országoshoz képest Szegeden lényegesen kisebb - 53 helyett 26 százalékos - arányú az „elzárkózó” attitűd; lényegesen nagyobb - 46 helyett 71 százalékos - arányú a „mérlegelő” beállítódás. Továbbra is kissé magasabb - 1 helyett 3 százalékos - arányú a „befogadó” alapállás.


Az országosétól lényegesen eltérő szegedi képet, amely abban jelenik meg, hogy a város lakói kevésbé elzárkózóak, a kutatók leginkább a szegedi lakosság összetételbeli sajátosságaival magyarázzák. Ilyen például, hogy Szegeden kiemelkedően magas a kedvezőbb társadalmi státuszt valószínűsítő diplomások aránya, illetve itt az országosnál kisebb az elzárkózást hangsúlyozó politikai erők támogatottsága.

 

A szociológia tanszék munkatársai rámutatnak arra is: Szegeden az átlagosnál (26 %) jelentősen nagyobb arányban fordul elő az elzárkózó attitűd az alacsonyabb társadalmi státuszú csoportokban. Iskolázottság tekintetében azok között, akik nem rendelkeznek érettségivel (40 %); foglakozási jelleg tekintetében a fizikai munkások között (38 %); a háztartás jövedelmi helyzete tekintetében azok között, akiknél előfordult, hogy nem jutott pénz a rezsik kifizetésére illetve ennivalóra (39-43 %), valamint azok között, akik nem tudták törleszteni a hitelüket (45 %).

 

Ugyancsak az átlagosnál (26 %) jelentősen nagyobb arányban fordul elő az elzárkózó attitűd bizonyos beállítódásúak, érzületűek körében. Az elzárkózók a többiekhez képest kevésbé bíznak az emberekben; rosszabb a közbiztonságérzetük; kevésbé elégedettek saját életükkel, anyagi helyzetükkel és egészségükkel; kevésbé szolidárisak rossz szociális helyzetben lévő társadalmi csoportokkal; s összességében is távolságtartóbbak a külföldiekkel, más népcsoportokkal szemben.


statisztika
Menekültekkel kapcsolatos attitűdök - az országos és a szegedi adatok összevetése

 



További információ:

 

Bittner Péter

SZTE Közkapcsolati Igazgatóság, igazgató

mobil: +36 70 439 93 16, e-mail: press@rekt.szte.hu

 

Nyemcsok Éva Eső

SZTE Közkapcsolati Igazgatóság, PR referens

mobil: +36 30 769 66 53, e-mail: press@rekt.szte.hu

 

 

A Szegedi Tudományegyetem több mint 7 ezer dolgozójával – ezen belül 2500 oktatójával –, valamint 23 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan jegyzett felsőoktatási intézménye. Az SZTE a Quacquarelli Symonds (QS) 2016-ban nyilvánosságra hozott, a felsőoktatási intézmények tudományterületek szerinti toplistáján 7 tudományterületen is bekerült a legjobb 400 egyetem közé. Egyetemünk a UI Green Metric Ranking of World Universities toplistáján a világrangsorban a 29., Európában a 15., Magyarországon a legzöldebb felsőoktatási intézmény. Az SZTE hallgatói 13 képzési területen tanulhatnak – egyes szakterületeken angol, német, francia nyelven is. Az Egyetemen már több mint 2500 külföldi diák tanulhat 47 teljes idejű nemzetközi képzésben. Az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is elismert. Az Egyetem számos stratégiai partnerkapcsolatot épített ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, és Európa legmodernebb, most épülő lézerközpontjával, az ELI-vel. Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos, és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja.
Kövess minket!
www.facebook.com/univszeged/
www.instagram.com/uniszeged/

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.