Sajtóközlemény - Szegeden is nőtt az elzárkózás, de továbbra is nagy többségben vannak a "mérlegelők" menekült-ügyben

Az SZTE BTK Szociológia Tanszék az ezredforduló óta minden évben végez adatfelvételt Szeged felnőtt lakosságának reprezentatív mintáján. Az idén ötödik alkalommal mérte a szegediek menekültekkel kapcsolatos attitűdjeit – korábban ugyan ezt a kérdést már vizsgálták 2001-ben, 2007-ben, 2009-ben és 2015-ben is. Ezen a téren 2015 és 2016 között jelentős átrendeződés történt: a „befogadó” attitűddel rendelkezők aránya egy év alatt 14-ről 3 százalékra csökkent; az „elzárkózó” attitűdöt képviselők aránya ugyanakkor 8-ról 26 százalékra nőtt. A „mérlegelő” attitűddel jellemezhetők aránya valamelyest mérséklődött: 78-ról 71 százalékra. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül: a szegediek csaknem fele (43 százaléka) befogadná azokat, akiket üldöztek a hazájukban.

 

A kutatók összehasonlították az országos és helyi adatokat is. A TÁRKI 1992 óta minden évben méri a menekültekkel kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2016 januári országos adataik alapján a „befogadó” attitűddel rendelkezők - akik az ezredfordulót követően 4-11 százalékos arányt mutattak - szinte eltűntek: jelenleg egy százalék alatti csoportot képviselnek. Közben az „elzárkózók” - akik az ezredfordulót követően 24-43 százalékos arányt képviseltek - jelenleg 53 százalékos csoportot képviselnek.

 

Az országos és helyi adatokat összehasonlítva a kutatók megállapították, hogy az utóbbi egy év jelentős változásai ellenére továbbra is lényeges maradt az országos és a szegedi kép közti különbség, vagyis továbbra is eltérő az attitűd-szerkezet „mintázottsága”. Az országoshoz képest Szegeden lényegesen kisebb - 53 helyett 26 százalékos - arányú az „elzárkózó” attitűd; lényegesen nagyobb - 46 helyett 71 százalékos - arányú a „mérlegelő” beállítódás. Továbbra is kissé magasabb - 1 helyett 3 százalékos - arányú a „befogadó” alapállás.

Az országosétól lényegesen eltérő szegedi képet, amely abban jelenik meg, hogy a város lakói kevésbé elzárkózóak, a kutatók leginkább a szegedi lakosság összetételbeli sajátosságaival magyarázzák. Ilyen például, hogy Szegeden kiemelkedően magas a kedvezőbb társadalmi státuszt valószínűsítő diplomások aránya, illetve itt az országosnál kisebb az elzárkózást hangsúlyozó politikai erők támogatottsága.

 

A szociológia tanszék munkatársai rámutatnak arra is: Szegeden az átlagosnál (26 %) jelentősen nagyobb arányban fordul elő az elzárkózó attitűd az alacsonyabb társadalmi státuszú csoportokban. Iskolázottság tekintetében azok között, akik nem rendelkeznek érettségivel (40 %); foglakozási jelleg tekintetében a fizikai munkások között (38 %); a háztartás jövedelmi helyzete tekintetében azok között, akiknél előfordult, hogy nem jutott pénz a rezsik kifizetésére illetve ennivalóra (39-43 %), valamint azok között, akik nem tudták törleszteni a hitelüket (45 %).

 

Ugyancsak az átlagosnál (26 %) jelentősen nagyobb arányban fordul elő az elzárkózó attitűd bizonyos beállítódásúak, érzületűek körében. Az elzárkózók a többiekhez képest kevésbé bíznak az emberekben; rosszabb a közbiztonságérzetük; kevésbé elégedettek saját életükkel, anyagi helyzetükkel és egészségükkel; kevésbé szolidárisak rossz szociális helyzetben lévő társadalmi csoportokkal; s összességében is távolságtartóbbak a külföldiekkel, más népcsoportokkal szemben.

Menekültekkel kapcsolatos attitűdök - az országos és a szegedi adatok összevetése

 

További információ:

 

Bittner Péter SZTE Közkapcsolati Igazgatóság, igazgató mobil: +36 70 439 93 16, e-mail: press@rekt.szte.hu

Nyemcsok Éva Eső SZTE Közkapcsolati Igazgatóság, PR referens mobil: +36 30 769 66 53, e-mail: press@rekt.szte.hu

 

A Szegedi Tudományegyetem több mint 7 ezer dolgozójával – ezen belül 2500 oktatójával –, valamint 23 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan jegyzett felsőoktatási intézménye. Az SZTE a Quacquarelli Symonds (QS) 2016-ban nyilvánosságra hozott, a felsőoktatási intézmények tudományterületek szerinti toplistáján 7 tudományterületen is bekerült a legjobb 400 egyetem közé. Egyetemünk a UI Green Metric Ranking of World Universities toplistáján a világrangsorban a 29., Európában a 15., Magyarországon a legzöldebb felsőoktatási intézmény. Az SZTE hallgatói 13 képzési területen tanulhatnak – egyes szakterületeken angol, német, francia nyelven is. Az Egyetemen már több mint 2500 külföldi diák tanulhat 47 teljes idejű nemzetközi képzésben. Az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is elismert. Az Egyetem számos stratégiai partnerkapcsolatot épített ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, és Európa legmodernebb, most épülő lézerközpontjával, az ELI-vel. Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos, és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja.
Kövess minket!
www.facebook.com/univszeged/
www.instagram.com/uniszeged/