Az M5 televízió, Novum című műsora készített riportot a Szegedi Tudományegyetem "SZTE Skywalkers" nevű csapatáról, amely rakétaépítő versenyre készül és hosszú távon egy légkört érintő globális kérdésre is választ adhat.

A 13. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésről készített riportot az M5 televíziós csatorna Novum című műsora. A cikkben a link, amelyre kattintva megtekinthető az összefoglaló.

Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója és a magyar csapat tagjai is értékelik a sikeres rendezvényt az M5 televízió, Novum című műsorának riportjában.

Hol, mitől finom a bor? A Szegedi Tudományegyetem oktatói tudják és el is mondják a hallgatóknak, akik évről évre egyre többen veszik fel a kurzust, amiről a Novum című műsor készített riportot.

„Társadalmi esemény is a könyvhét” – véli Andóczi Balog Éva, a Somogyi-könyvtár munkatársa, aki Tráser László mikrofonja előtt készítette el a 94. országos könyvünnep szegedi gyorsmérlegét.

„Manapság az iparban, a gazdaságban, a bank­szektorban nagyon sok matematikus dolgozik, mint ahogy más tudomány­területeken is szükség van ránk” – nyilatkozta az Innotéka Magazinnak Röst Gergely, a Szegedi Tudomány­egyetem tanszékvezetője

Milyen a Ford autós gazdálkodó, a makói Boros István naplóján keresztül a XX. század? A kérdésre választ ad az első makói taxis eddig rejtőzködő füzeteiből szerkesztett naplókötet.

Prof. Dr. Mezősi Gábor, a Tanár. Kíváncsi, nagytudású, egyszerre kutató és pedagógus, a földtudományok doktora. A Szegedi Tudományegyetem, Földrajzi és Földtudományi Intézet professzor emeritusát munkája elismeréséül Akadémiai-díjjal, Lóczy Lajos Emlékéremmel és Pro Universitate-díjjal is kitüntették. Interjúnk apropóját legutóbbi kitüntetése, a Magyar Érdemrend Középkeresztje és a könyve nyomán megrendezett nemzetközi konferencia adta.

A Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenyen idén a rekordszámú versenyző mellett az M5 televíziós csatorna Novum című műsorának stábja is ott járt.

Mi különbözteti meg a versírást a költészettől? A lehetetlennel határos nyelvi lelemények a versek? Miként viszonyul a hétköznapi ember az ihletett sorokhoz? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélt dr. Nagy János nyelvész József Attila születésnapján, április 11-én, a költészet napja alkalmából.

Multimédia rovatunk újabb videós tartalommal bővül. A mesterséges intelligencia térnyerése mellett a robotika is egyre gyorsabban fejlődik. A gyógypedagógus-képző intézetben már oktatórobotok segítségével készítik fel a 21. századi kihívásokra az SZTE JGYPK hallgatóit. Erről készített televíziós riportot a Novum című műsor.

Évek óta tart és egyre több adatot, információt szolgáltat a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatása, amely a Tiszában található szennyezéseket, kiemelten a mikroműanyagokat vizsgálja. Az SZTE Multimédia rovatában, most egy ezzel kapcsolatos televíziós riportot tekinthetnek meg.

Milyen Dante Isteni színjátékának allegórikus jellege? Mi Dante életprogramjának célja? Dante milyen típusú költő? E kérdésekre is válaszol Kaposi Márton filozófus, a Szegedi Tudományegyetem egykori oktatója, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense, a nemzetközi tekintélyű magyar dantista Tráser László mikrofonja előtt.

Mi változott 1848. március 15. után? Kik segítettek megmagyarázni a rendkívüli történéseket az embereknek? Mi történik a 12 pont, közte a sajtószabadság kikiáltása után? A reformok miként érintették az egyházat? Ezekre a kérdésekre is válaszol Prof. Dr. Zakar Péter történész. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese az 1848-as forradalmi hullámról és az azt következő időszak változásairól új szempontok alapján beszélt Tráser László mikrofonja előtt.

„Rendhagyó beszélgetés a KommCast márciusi adásában!” Az SZTE két kommunikáció szakos hallgatója kérdezte a szegedi egyetem alumnáját, Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatót. A Covid19 pandémia idején világhíressé lett tudóssal készült interjú meghallgatható a KommCast Extra sorozatban, és elérhető az SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék YouTube csatornáján is.

A hazai felsőoktatás fontos változások előtt áll. Az egyetem feladatáról Kőkúti Attilát, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar tudományos főmunkatársát, a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét Tráser László kérdezte.

Panelbeszélgetésen vitatta meg az egyes tudományterületek szemszögéből a COVID-19 pandémia jellemzőit az SZTE több neves kutatója, oktatója. A Dugonics Társaság rendezvénysorozatának „A járvány kezelésének komplexitása…” című előadásáról készült videó megtekinthető az SZTE Hírportál SZTEmagazin Multimédia rovatában.

Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének sztármatematikusa tartott előadást a szegedi Dugonics Társaság rendezvénysorozatán a COVID-19 világjárvány globális, országos és városi szintű helyzetéről.

Van-e folytonosság a tudományban? Mi a szerepe a tudományos munkában a „mester – tanítvány” viszonynak, a kutatócsoportoknak és a „magányos farkasoknak”? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélt dr. Fülöp Ferenc akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar professzora, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke Tráser László mikrofonja előtt.

Új szintre emelkedett az agyi pacemaker terápia az SZTE Idegsebészeti Klinikán 2020. január 22-én elvégzett műtétnek köszönhetően. A világon ötödikként, Közép-Kelet-Európában pedig elsőként Szegeden ültették be azt a navigációs alapú mély agyi stimulációs implantátumot egy Parkinson-kóros beteg agyába, amely – az eddig elérhető hasonló rendszerektől eltérően – nemcsak stimulálni képes az agy megfelelő részeit, hanem az aktivitásokat regisztrálni is.

Világszínvonalon látja el a Szegedi Tudományegyetem biológiai mintatárolási kapacitási igényeit a 2020 tavaszára elkészülő biobank. Az épületbe egy 19 millió minta tárolására alkalmas, több mint 3 milliárd forint értékű robotizált berendezés kerül. A beruházásnak és a BBMRI-ERIC tagságnak köszönhetően az SZTE-n megteremtődik az egyik legfontosabb feltétele a személyre szabott orvoslás és a hatékonyabb onkológiai kezelések kutatás-fejlesztésének.

A téma nemcsak orvosi, hanem társadalmi szempontból is fontos. Olyan betegségek jelentek meg az utóbbi években a fejlett országokban, amikről a védőoltások általánossá válásával azt hittük, már magunk mögött hagytunk. Eközben pedig újra fellángolt a vita arról, hogy kellenek-e vagy sem a kötelező védőoltások. - Az utóbbi években többször is kanyarójárvány volt Romániában és Ukrajnában, idén áprilisban pedig New York Brooklyn negyedében kellett emiatt egészségügyi szükséghelyzetet hirdetni, néhány éve Angliában szamárköhögésben haltak meg csecsemők. Ezek olyan betegségek, melyek ellen létezik védőoltás, de vagy nem kötelező vagy a szülők ellenkezése miatt nem adják be például Romániában. Nemrégiben a Tisza-parti Gyermekgyógyászati Esték sorozatban vitát szerveztek „Hogyan védjük az oltást?” címmel. A beszélgetés kezdeményezője Bereczki Csaba, a Gyermekgyógyászati Klinika vezetője volt. A Diagnózis mostani adásában megnézhetjük, hogy az előadók, hogyan érveltek, milyen főbb kérdéseket vetettek fel vagy válaszoltak meg a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban, illetve hogy a vitában milyen érdekes felvetések jelentek meg.

Eddig mintegy 800 hallásjavító, vagy egyenesen a hallást lehetővé tevő implantátumot ültettek be sikeresen a szegedi egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján. Ezek a műszer beültetésen alapuló hallást lehetővé tevő parányi eszközök a világ mai produktumainak élvonalába tartoznak, beteg és orvosa örömére – állítja Kiss József Géza professzor, a klinika audiológiai részlegének vezetője, akit Tráser László kérdezett.

Szegeden jelenleg a legnagyobb méretű kormányzati beruházás a Szegedi Tudományegyetemen folyik. Ennek részleteiről Kiss József Géza professzor beszél.

Mint minden jó dolognak, a szép barna bőrnek is kockázata van, már pedig ennek nagyon sokan nincsenek tudatában. Pedig, mint hallani fogják, Oláh Judit bőrgyógyász professzor ezt tapasztalata alapján mondja. Az egyre szélsőségesebb európai időjárás ezt a gyors bőr-barnulást különösen is veszélyezteti. Tráser László összeállítása.

Az egykori önálló szegedi orvostudományi egyetem, a hajdani SZOTE számos kiváló, messze földön ismert orvos professzor munkája révén híresült el bízvást mondhatón világszerte. Egyikőjük, ha eddig titok lett volna, most hulljon lepel – költő is volt, író is. De mindenképpen, mondhatni módfelett érdekelte a régi görög költészet. Őrá emlékeztek 60 évvel ezelőtti tanszékvezetői kinevezése alkalmából. Tráser László összeállítása.

Nehéz téma, sokféle érzékenységet érint, de mégis létezik, évente több tucat ember fordul vele orvoshoz, itthon az állami és magán klinikákon egyaránt, sőt többen külföldre mennek műtétre, részben a titkolózás miatt. A született nemi adottságukat kívánják megváltoztatni. Pajor László, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar urológiai klinikájának tanára két évtizede végez ilyen műtéteket, őt kérdezte Tráser László.

100 éve született Szontágh Ferenc professzor, a szegedi egyetem Szülészeti Nőgyógyászati klinikája mondhatni egykori legendás igazgatója. Akkori tanítványai, munkatársai közül néhányan megalakították tiszteletére a nevével jelölt asztal társaságot, mely a közelmúltban ülésezett. Annus János tanár úr, Szontágh professzor egyik tanítványa beszél erről, Tráser Lászlónak.

Az egészségügyben dolgozókat hivatalosan évente egyszer szoktuk köszönteni, de ők, orvosok, nővérek, beteghordók, kórházi vagy klinikai dolgozók mindennap végzik a munkájukat. Sőt, rájuk szó szerint igaz, éjjel–nappal dolgoznak. Sajnos a nővérek azok, akikből mindig kevés van, de a munkát akkor is el kell látni. Közülük csak azok maradnak hűségesek, akik szívvel-lélekkel gyógyítják a betegeket. Tráser László egy ilyen nővért kérdezett az egyik szegedi klinikán.

Tíz éven belül lassan eltűnnek a hagyományos kemoterápiás eljárások – mondta a Csillagpont Rádió Rendelő című műsorában Prof. Dr. Oláh Judit a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinika igazgatója. A bőronkológus hozzátette: a szegedi klinikán az elmúlt tíz évben nagyjából megduplázódott az esetszám, viszont a betegek száma nem nőtt ilyen arányban. Mindez az egyre hatékonyabb komplex terápiáknak köszönhető.

A sclerosis multiplex neves kutatója, elismert neurológus, klinika-igazgató, aki ebédidőben lesétál a menzára, beáll a sorba, és az egyetemisták körében fogyasztja el az ebédjét. Ha nem esik az eső, jobbára kerékpárral jár be dolgozni. Bár nemzetközi szaktekintély, rendkívül szerény. A Kossuth Rádió vendége a Széchenyi-díjas Prof. Dr. Vécsei László, az SZTE Neurológiai Klinika igazgatója, az MTA rendes tagja, aki idén átvehette a Magyar Érdemrend Középkeresztjét is.

Korszerű, idegsebészeti hibrid műtőt alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen. A több mint 2 milliárd forintból őszre elkészülő létesítmény alkalmas lesz érkatéteres és nyitott érsebészeti beavatkozások elvégzésére is. Rovó László, az intézmény rektora elmondta: az új műtő világszínvonalú ellátást biztosít a régióban élők számára.

Egy nagyon fontos áttörés történt a pollenek és a klímaváltozás kapcsolatának kutatásában. Egy magyar résztvevője is van ennek a tudományos áttörésnek, Professzor Dr. Makra László, az SZTE mezőgazdasági karának oktatója. Vele beszélgetett a műsorvezető, hogy honnan jött az ötlet, hogy összekössék a pollenek előfordulását a klímaváltozással.

Robbanásszerűen gyarapodik Afrika népessége az egyik oldalon, míg a másik oldalon – például Európában – demográfiai problémák okoznak politikai konfliktusokat. Demográfiai összefüggésekről villantja föl információit, összegzi tapasztalatait az SZTE nyugalmazott egyetemi tanára, Dr. Bálint Gábor orvos.

A széles képzési paletta és az ezzel együtt járó tudományos erő a Szegedi Tudományegyetem legfőbb jellemzője – fogalmaz Dr. habil. Zakar Péter. Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese a továbbtanulási döntés előtt álló fiatalok számára is iránytűt ad, amikor vázolja, hogy a szegedi egyetem miért a XXI. század rangos felsőoktatási intézménye.

A korábbinál is többen hívták a 116–123 telefonszámon az S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálatot – árulta el a szegedi önkéntesek vezetője, az SZTE gyakorló általános iskolájának nyugalmazott tanára.

Nem a házasság intézményével, hanem a házastársakkal adódnak problémák – emlékeztetett Barna Gábor. Az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék vezetője a házasság nehézségeiről és a házastársi hűségről is szólt Szent-Györgyi Albertet és Bálint Sándort idézve.

Első lépésként kétszeresére bővül a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika épülete 2019-ben elkezdődő építkezéssel. A fejjel foglalkozó orvostudomány új szegedi centrumának tervéről is szólt Kiss József Géza, az SZTE klinika egyik professzora.

A nyugtalan életmód és a mozgásszegénység is hozzájárul a cukorbetegek számának növekedéséhez. Probléma az is, hogy az úgynevezett kettes-típusú cukorbetegek fele nem tud a bajáról.

„Generációk beszélnének rosszabbul nélküle” – mondta Weöres Sándor költőről felesége, Károlyi Amy. De Kodály is idézhető indoklásként, ha bizonyítani szükséges azt, hogy miért kell Weörest olvasni ma és holnap is újra és újra – nyilatkozta az SZTE professor emeritusa, Nagy János nyelvész, mikor új könyvét ismertette.

A magyar tudomány ünnepét 15. alkalommal hívták életre Szegeden is. Az MTA SZAB székházában rendezett megnyitót követően a rendezvény idei mottójáról, a „határtalan tudományról” az MTA alelnöke és az MTA SZAB elnöke mondott véleményt.

Huba Géza tragikus története új megvilágításba helyezi az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás előzményeit és szereplőit. A szegedi orvosegyetemet részben érintő eseménysorról, a MUK-kal kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről Vince Gábor beszél Tráser László mikrofonja előtt.

Tisztelet a véradóknak, felelősség azok iránt, akik a vért kapják – fogalmazott Dr. Németh László. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke és az SZTE kancellárja, Dr. Fendler Judit adta át a Szegedi Tudományegyetem új „Vérdepóját”, amelynek legfőbb célja, hogy a szolgáltatást közelebb vigye a beteghez.

A Semmelweis Ignác által kötelezővé tett fertőtlenítés forradalmi változást hozott az egészségügyi intézményekben elvégzett beavatkozások hatásosságában – emlékeztet Dr. Németh Gábor, az SZTE professzora, akit a kórházi fertőzések megelőzéséről is kérdeztünk.

Az SZTE Általános Orvostudományi Kar új vezetése számos olyan új feladattal szembesül, amelyek megoldásához kitartó, együttes erőfeszítésre lesz szükség. Ezekről a feladatokról és a kar jövőbeli terveiről kérdezte Németh Gábor professzort, az SZTE ÁOK szak- és továbbképzési dékánhelyettesét Tráser László.

Az állandóság szükséges a gyógyító és pihentető alváshoz. Alvászavart okoz-e az óraátállítás? Erről mond véleményt a medicina szemszögéből az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Dél-alföldi Regionális Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum vezető főorvosa, Dr. Várszegi Mária, valamint a migrénnel küzdő Etelka és egy vallástörténelemmel is foglalkozó kutató.

A nemzeti hagyományok ápolása mellett a világ élvonalába tartozó kutatócsoportok, a gyakorlatorientált képzés is része a Szegedi Tudományegyetem portfóliójának. Az ország egyik legrangosabb felsőoktatási intézményének céljait szolgálja a megújult SZTE Szabadegyetem XXII. szemesztere is.

A halláskárosodás népbetegség, a kor előrehaladtával egyre gyakrabban jelentkezik, ugyanakkor a veleszületett halláskárosodás a csecsemőket is érintheti. A rehabilitációs eszközök fejlődéséről, valamint a magyar fül-orr-gégész és audiológus szakorvosok számára szervezett szegedi kongresszusról Tráser László kérdezte a fizikus és audiológus Kiss József Gézát, az SZTE ÁOK Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tudományos tanácsadóját.

Az elmúlt 45 év alatt közel húszezer veleszületett szívrendellenességben, szívbillentyű problémában szenvedő gyermek műtétjét végezték el a világon. Míg a magyarországi betegek kezelését az egészségbiztosításból finanszírozzák, addig a határon túli gyermekek körében is észlelt elváltozások gyógyítását – többek között – a Szent-Györgyi Albert Rotary Club támogatja. A beteg gyermekek felkutatásáról és az SZTE klinikáin elvégzett kezelésükről a Rotary Club tagját, Farkas Andrást kérdezte Tráser László.

Utunk manapság már olyan területekre is vezethet, ahol gyakoriak a vérzéses, lázzal járó megbetegedések, amelyek komoly szövődményeket is okozhatnak. A vírusos betegségek terjedéséhez milyen mértékben járul hozzá a turizmus és erre mennyire van felkészülve az orvostudomány? Dr. Bálint Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Pro Facultate Medicinae elismerésben részesült professzora válaszol Tráser László kérdéseire.