Mint cseppben a tenger, úgy mutatták meg összetettségüket a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai az MTA200 programsorozat egyetlen hónapjában. A Magyar Tudomány Ünnepe novemberi időszaka 2025-ben az Akadémia öt területi bizottsága, így a SZAB fővárosi bemutatkozására is lehetőséget kínált. Videófelvételek, fotók és információk igazolják, hogy „Vidéken nem csak a föld terem…”
A Szegedi Tudományegyetemen létrejött SZTE IKIKK Organoid Facility egyedülálló lehetőséget teremt a kutatók, gyógyszeripari cégek és klinikai partnerek számára: az organoid, egy miniatűr, háromdimenziós sejtkultúra, amely képes utánozni egy-egy szerv vagy szövet szerkezetét és működését. A kutatók ezen a modellen vizsgálhatják a betegségek mechanizmusait, tesztelhetik a gyógyszerek hatását, és fejleszthetnek személyre szabott terápiákat. Az Organoid Facility-ről Dr. Maléth Józseffel, az SZTE IKIKK Transzlációs Biomedicina Kompetenciaközpont szakmai vezetőjével beszélgettünk.
Prof. Dr. Hopp Béla, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az SZTE TTIK Fizikai Intézet intézetvezető egyetemi tanára idén a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. A hallgatók között is népszerű oktató és kísérleti fizikus 36 éve foglalkozik a lézerek orvosi, anyagtudományi, biológiai alkalmazásaival és a kutatási területet máig megújíthatónak érzi.
Lepár Dávid, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója első helyezést ért el a 37. OTDK Biológia Szekciójának molekuláris genetika tagozatában. OTDK-nyertes pályamunkájában a hímivarsejtek fejlődésében szerepet játszó fehérjelebontást vizsgálta ecetmuslica modellben. A kutatásnak, amelyet témavezetője, Dr. Sinka Rita tanszékvezető egyetemi docens irányításával az SZTE TTIK Genetikai Tanszékén végez, később jelentősége lehet az emberi infertilitás hátterében álló genetikai tényezők megismerésében. Cikkünkkel az újonnan megjelent SZTEminárium magazint is ajánljuk.
A növényi stresszt okozó antropogén (emberi eredetű) szennyezések együttes hatásának vizsgálatára nyerte el az MTA Lendület programjának támogatását Dr. Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének habilitált egyetemi adjunktusa. Mivel ezek a stresszorok egyre gyakrabban fordulnak elő a mezőgazdasági környezetben, jobb megértésükön a növénytermesztés jövője múlhat.
Dr. Vígh Viktor, az SZTE TTIK Bolyai Intézet Geometriai Tanszékének docense kapta meg 2025-ben az ELTÉ-n alapított Gács András-díjat. Az indoklás szerint a fiatal matematikus kutatási eredményei mellett sokoldalúságával, nyitottságával és humorával hatott inspirálóan a diákokra. Interjúnkban Dr. Vígh Viktor az intuitív geometriáról és a tiszta matematika „belső logikájából” származó felismerésekről beszél, és közben kiderül, hogy szenvedélyesen érdeklik a logikai játékok.
A daganatos betegségek matematikai modellezéséről rendezett nemzetközi nyári egyetemet a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) és a Szegedi Tudományegyetemen működő Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium. Röst Gergely, az SZTE matematikusa, a nemzeti labor szakmai vezetője szerint a fiatal orvosok és matematikusok képzésére szolgáló esemény célja az volt, hogy a rákkutatás egy új interdiszciplináris területén szerezzenek korszerű tudást. A rák matematikai modellezésről megkérdeztük Joel Brown és Jeffrey West professzorokat, az egyesült államokbeli Moffitt Cancer Center kutatóit, akik úgy válaszoltak: az adatokat feldolgozó matematikai algoritmus maga is gyógyszer lehet.
A kvantumszámítástechnika alkalmazásairól vezettek be választható modult a Szegedi Tudományegyetem TTIK Fizikai Intézetének fotonikai-mérnöki mesterszakján. A Kvantumoptika és kvantuminformatika nevű modul a tárgy kutatás-fejlesztési eredményeivel ismerteti meg a hallgatókat és idővel az SZTE saját kutatásaihoz is keretül szolgálhat. A terület alapfogalmairól Dr. Földi Péter egyetemi tanár, az Elméleti Fizikai Tanszék vezetője és Dr. Trényi Róbert egyetemi adjunktus, a tanszék kvantumkommunikációval foglalkozó kutatója válaszolt kérdéseinkre.
A Szegedi Tudományegyetem matematikusainak új modellje a káoszelmélet segítségével mutatja be, hogyan vezethet az immunelkerülés és a fertőzőképesség közötti evolúciós egyensúlyozás kiszámíthatatlan tulajdonságú új vírusvariánsokhoz.
A Nature lapcsalád rangos Nature Communications folyóiratában jelent meg publikációja Dr. Czakó Gábor egyetemi docensnek, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoport vezetőjének és Dr. Papp Dóra egyetemi adjunktusnak, a kutatócsoport volt tagjának. A cikkben az Innsbrucki Egyetem és a kínai Huazhong Egyetem kutatóival együttműködve számítógépes szimulációval mutatták ki, hogy egy kémiai reakció dinamikájában szerepet játszik a kvantumos alagúthatás, ha a reakcióban könnyű hidrogénizotóp vesz részt.
Tíz éve dolgozta ki az SZTE Klebelsberg Könyvtár az open access tudományos publikációs modellhez igazodó támogatási rendszert, és ezzel a Szegedi Tudományegyetem a magyar egyetemek közül elsőként tette le voksát az open science, a tudományos eredmények szabad hozzáférése mellett. A könyvtárban időközben Szerzői eszköztár címmel élenjáró szolgáltatást fejlesztettek arra, hogy a kutatók a legjobb helyeken közölhessék eredményeiket. A Neptunon kérdőív fut az javaslatokról.
A Szegedi Tudományegyetem dr. Osvay Károly által vezetett TeWaTi lézer kutatócsoportja, valamint a prof. dr. Hideghéty Katalin vezette radioonkológiai kutatócsoportja is részt vesz az EuPRAXIA (European Plasma Research Accelerator with Excellence in Applications) nemzetközi konzorcium által kitűzött új generációs lézer-plazma gyorsítású szabadelektron-lézer előkészítésében.
Hogyan hasznosíthatjuk a borászatban a poliaminokról megszerzett tudásunkat? Milyen stresszhatások érhetnek egy növényt? Pichererné Dr. Gémes Katalint, az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszékének adjunktusát a növénystresszről, a növekedés szabályozásáról, a stressz- és a különböző növekedésszabályozó anyagok gyakorlati jelentőségéről, illetve a görögországi ösztöndíjáról kérdeztük.
Prof. Dr. Gácser Attila biológus vezetésével HU-rizont pályázatot nyert a Szegedi Tudományegyetem, az amerikai Pennsylvania Egyetem és a brit King's College közös konzorciuma. A kutatás célja, hogy mRNS-alapú kezeléssel ellenállóbbá tegyék a nyálkahártya szövetét a Candida gomba károsító hatásaival szemben.
Az indoeurópai nyelvcsalád eredetének megválaszolatlan kérdéseit vizsgáló archeogenetikai publikáció jelent meg a napokban a Nature folyóiratban. A nagy visszhangot kiváltó tanulmányban társszerzőként a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének három munkatársa, Dr. Bereczki Zsolt, Dr. Molnár Erika és Dr. Pálfi György, valamint a BTK Régészeti Tanszék oktatója, Dr. Dani János is közreműködött.
A Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS lézeres kutatóközpont együttműködésében működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium nemzetközi viszonylatban figyelmet keltő eredményekről számolt be projektzáró konferenciáján. Az eseményen Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tudományos finanszírozást visszaigazoló kutatásnak nevezte a projektet. Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár bejelentette, hogy Missziók néven új kormányprogramot indítanak, amely a nemzeti laboratóriumok eredményeit hasznosítja majd. A szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpontban elvégzett kutatások középpontjában a nukleáris hulladék kezelésének, illetve a lézerimpulzusokkal keltett neutronok felhasználásának kérdése állt.
A Szegedi Tudományegyetemen működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium kutatócsoportja Dr. Osvay Károly fizikus vezetésével a világon elsőként igazolta, hogy kis energiájú, rövid impulzusú lézerrel lehetséges a folyamatos neutronkeltés. A projektben aprólékos tudományos és műszaki újításokkal elérték a másodpercenkénti 108 neutronszámot, ami jelenleg világrekordnak számít. Neutronkeltési nyalábvonaluk mára már az ELI ERIC felhasználói programjának kínálatában is szerepel, amin belül további sugárbiológiai- és orvosi célú izotópkészítési kutatásokat kezdeményeztek. A transzmutációs projekt első periódusának lezárása alkalmával február 7-én nemzetközi konferenciát rendeznek az ELI ALPS lézeres kutatóközpontban. Előtte Dr. Osvay Károlyt kérdeztük a lézeres transzmutációs kutatás öt évéről.
A Egyészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói elindították a Covid-19 járvány kezdetén megismert MASZK online járványkutatási kérdőív új változatát. Első változatához hasonlóan a MASZK 2.0 is a citizen science, vagyis az állampolgári tudománysegítés modelljén alapul. Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, a nemzeti laboratórium szakmai vezetője elmondta: a MASZK 2.0-n beküldött válaszok az aktuális felső-légúti járványok modellezését segítik.
A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetében idén is megtartották a Szegedi Fizika Napjának népszerű előadásait és bemutatóit, amelyek lassan 20 éve nyújtanak élményt és eligazítást a pályaválasztás előtt álló középiskolások számára. A fizikanapok rendszerint igyekeznek bemutatni a szegedi egyetem fizika képzése által nyújtott teljes szakmaspektrumot az ELI ALPS-ban elérhető lézeres kutatói és mérnöki iránytól az orvostechnológiai eszközök fejlesztéséig, az űrkutatástól a nanofabrikációig. Üzenetük pedig az, hogy a fizika tanulása nem kényszerít azonnali döntésre, mert az itt megtanult és fejlesztett sokféle készség számos keresett szakmában használható.
A Journal of Cerebral Blood Flow & Metabolism című rangos szaklapban fél éven belül két tudományos cikket is publikált az SZTE Agyi Keringés és Metabolizmus Kutatócsoportja. Prof. Dr. Farkas Eszter, az SZTE SZAOK és az SZTE TTIK Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszéken működő kutatócsoport vezetője elmondta, hogy mindkét esetben az általuk vizsgált agykérgi terjedő depolarizáció és a stroke egyes kórélettani folyamatainak összefüggése volt a téma.
Egy esetleges új világjárványra adott gyors és összehangolt válasz módszertanának kidolgozása a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem a japán Kyotói Egyetemmel és az amerikai Yale Egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot. A projektet vezető Röst Gergely matematikus kutatócsoportja járványügyi forgatókönyveket dolgoz majd ki az ázsiai egyetem járványinformációs adatai alapján, az amerikai egyetemen pedig ezekből a modellekből ajánlásokat, protokollokat fogalmaznak meg. A projekt súlyát mutatja, hogy torontói kutatók már azon dolgoznak, hogy a kanadai járványmodellezők is együttműködhessenek a Rapid-Grip projektben kialakult hálózattal. Az SZTE ezzel kiemelt szerepet vállal majd a nemzetközi járványügyi felkészülésben.
A szegedi mRNS konferencián általános figyelmet keltett Dr. Kiss Tamás genetikus előadása, amelyben a kis szabályozó RNS-ek sokáig rejtett szerepéről beszélt. Legújabb kutatási témája szerint a számos tumortípusért felelős Epstein-Barr-vírus saját snoRNS-e képes irányítani a humán gazdasejt riboszomális RNS-ének helyspecifikus kémiai módosítását, hogy átvegye a fehérjeszintézis feletti kontrolt a fertőzött sejtekben. Honnan tesz szert egy vírus a magasabb rendű szervezetekre jellemző kis RNS-re? Mi a szerepük a sejtben ezeknek a látszólag funkciótlan génszakaszokból kialakuló kis RNS-eknek? Hogyan tudta meg Kiss Tamás, hogy amit egy kísérletben RNS-törmeléknek nézett 10 évvel a mikro RNS felfedezése előtt, az az idén Nobel-díjjal jutalmazott kis RNS volt? Milyen tanácsot adott egykori SZBK-beli kollegájának, Karikó Katalinnak, aki ekkor már későbbi Nobel-díjas felfedezése küszöbén állt? Interjúnk Kiss Tamással a genetikai alapfogalmak átismétlését igényli, de az RNS, az élet első sztorija megéri ezt a figyelmet.
A gyógyszerésztudomány egyszerre hagyományos és új kihívásokkal teli, a gyógyszerész szakmának egyszerre kell a legobskúrusabb tévhitekkel és a legújabb felfedezésekkel foglalkoznia, miközben igazi fókusza a beteg ember ellátása marad. Merre fejlődik ennyi hatás között a gyógyszerészeket képző egyetemi kar? Prof. Dr. Szakonyi Zsolt egyetemi tanárt kérdeztük, aki idén július óta a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertudományi Kar dékáni tisztségét tölti be.
A kanadai-iráni Javad Mashreghi matematikus, a Québec-i Laval Egyetem professzora vette át az idei Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet. Az elismerést évente a Szegedi Tudományegyetem TTIK Bolyai Intézetében szerkesztett Acta Scientiarum Mathematicarum szaklapban megjelenő kiemelkedő publikációkért ítélik oda. 2024. december 13-án tartották a díjátadó ceremóniát.
A Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány 23. alkalommal rendezte meg a Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozóját Szegeden. Az esemény tudományos konferenciáján az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban mintegy 750-en hallgatták meg Martin Chalfie, amerikai Nobel-díjas neurobiológus, Shahrokh Shariat, Bécsben élő iráni urológiai onkológus, és Ole Petersen, dán származású brit fiziológus előadását. A konferenciát a Nemzeti Tudósképző Akadémia programját támogató Kulturális és Innovációs Minisztérium nevében Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár is köszöntötte.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár a magyarországi felsőoktatási intézmények közül elsőként előfizette a Scite mesterséges intelligencián alapuló kutatástámogató eszközt. A Szegedi Tudományegyetem kutatói, hallgatói és egyetemi dolgozói egyetemi domainről vagy e-mail címmel használhatják az online szolgáltatást.
A klímaváltozás hatásai óhatatlanul átszövik mindennapjainkat, hiszen magunk is tanúi lehetünk a fokozódó szélsőséges időjárási események következményeinek. Elég csak a hőhullámokra gondolni, az erdőtüzekre, vagy az áradásokra, amelyek mind-mind negatívan befolyásolhatják testi és lelki egészségünket. Ezek alól a következmények alól a várandós nők, az anyák és az újszülöttek sem kivételek. Mint Prof. Dr. Paulik Edit az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar (SZAOK) Népegészségtani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az MTA SZAB székházban tartott előadásán elmondta, számos olyan vizsgálatot találunk, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a várandósság alatt milyen kockázatai lehetnek a klímaváltozásnak.
Az SZTE Fizikai Intézet 2025 februárjától fotonikai mérnöki mesterszakot indít. A 4 féléves, Magyarországon egyedülálló, magyar nyelvű, gyakorlatorientált és innovatív képzésre 2024. november 15-ig jelentkezhetnek a fizika és mérnöki alapképzéseken végzett hallgatók. A képzés részleteiről Erdélyi Miklós szakfelelőst kérdeztük.
Egy tejtermelő gazdaság teheneit megfigyelő kamerák képeinek MI-alapú feldolgozását és az állatok egészségi állapotával kapcsolatos döntéshozatali rendszer fejlesztését tűzte ki az „Okos Gazda Szeme” elnevezésű innovációs projektben az SZTE Mezőgazdasági Kara, Természettudományi és Informatikai Kara, valamint a Milkmen Földesi Tejtermelő Kft. A projekt bemutatkozásán kiderült, a kamerák nem zavarják majd az állatokat, és a keletkező temérdek adat alapján növelhető a termelési hatékonyság.
Miért kellene a világ minden szövege a neurális nyelvi modellek tanításához, amikor egy gyermek jóval kisebb szómennyiségből hatékonyan megtanulja anyanyelvét? A nagy AI cégek nyelvi modelljeinek adatpazarlása és ezer tonnákban mérhető CO2 kibocsátása helyett az emberi gondolkodásból kiindulva lehetne hatékonyabb modelleket készíteni? Az SZTE Informatikai Intézetének Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékén a nyelvi modellek létrehozásának új irányait kutatják, közöttük egy alternatív módszert, amelyre Dr. Berend Gábor egyetemi docens idén elnyerte az MTA Bolyai kutatói ösztöndíját. Az SZTE mesterségesintelligencia-kutatója a nemzetközi Baby LM Challenge 2023-as kiírásában 120 beküldött modellből második helyet ért el. 2020-ban publikált módszere évekkel megelőzte az Open AI-t és a Google-t, amelyek 2024 nyarán szellőztették meg hasonló fejlesztésüket.
Amerikás magyar családok életsorsait összegyűjtő könyvön dolgozik Dr. Fenyvesi Anna nyelvész, az SZTE BTK Angol-Amerikai Intézetének vezetője. Az Óhazából az Újvilágba: A személyes történelem nyomában / Hungarian Roots & American Dreams: Tracing Personal History című, két nyelven készülő kötetet szerkesztőtársával, Bakos Rékával október 25-én a Pittsburgh-i Egyetem nemzetiségi központjában mutatják be. A netes családtörténet-kutatásokból kinőtt monográfiában közel 50 szerző meséli el a felmenők emigrációs történeteit, amelyek több nemzedék életét változtatták meg a 20. században.
A jelenleg Fulbright kutatói ösztöndíjjal az Egyesült Államokban tartózkodó Fenyvesi Anna az összegyűjtött kivándorlási történetekről és az amerikás magyar nyelvhasználatról beszél interjúnkban.
A Krausz Ferenc vezette Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Nemzeti Laboratórium mintáinak magas minőségű tárolásáról és a következő éveket meghatározó partneri együttműködésekről számolt be Dr. Veréb Zoltán, az SZTE Biobank szakmai vezetője. Beszélgetésünkből kiderül: a Biobank nemcsak magas színvonalon minőségbiztosított – ISO-minősített – mintatárolási szolgáltatást nyújt, de nemzetközi kutatási partnerségeket is közvetíthet a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportjainak.
A Krausz Ferenc vezette Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Nemzeti Laboratórium mintáinak magas minőségű tárolásáról és a következő éveket meghatározó partneri együttműködésekről számolt be Dr. Veréb Zoltán, az SZTE Biobank szakmai vezetője. Beszélgetésünkből kiderül: a Biobank nemcsak magas színvonalon minőségbiztosított – ISO-minősített – mintatárolási szolgáltatást nyújt, de nemzetközi kutatási partnerségeket is közvetíthet a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportjainak.
Az öt szerző közül kettő doktorandusz az Animals című szaklapban 2023 végén közzé tett tanulmányt jegyzők névsorában. A nyílt forrású folyóiratban publikáló csapat tagjai közül az SZTE Mezőgazdasági Kar két kutatóját, a doktorandusz Tóth Violettát és témavezetőjét, az SZTE MGK dékáni feladatait is ellátó Mikó Edit egyetemi docenst kérdeztük választott témájuk érdekességeiről.
A Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS lézeres kutatóközpont meghívására Szegeden járt Anne L’Huillier svéd-francia Nobel-díjas fizikus. A Lundi Egyetem professzorának nevét az attoszekundumos fizika másik két Nobel-díjas kutatójával, Pierre Agostinival és Krausz Ferenccel együtt tudománytörténeti mérföldkő őrzi az ELI ALPS-hoz vezető úton. Anne L’Huillier fiatalon, közvetlenül doktori dolgozata után végezte el a kísérletet, ami a mai attoszekundumos fizikához vezetett.
Az European Physical Journal Plus nyílt hozzáférésű folyóiratban Osvay Károly és munkatársai szakcikkben számolnak be a Szegedi Tudományegyetemen és az ELI ALPS-ban végzett, másodpercenkénti 1010 neutronszámot célzó lézeres neutronelőllítási kísérleteikről. A publikáció szerzői között van Gérard Mourou, az SZTE Nobel-díjas kutatóprofesszora, valamint Szabó Gábor, az egyetem fizikaprofesszora, az ELI ALPS ügyvezetője is.
A Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjaiban talált emberi maradványok egyre biztosabban utalnak arra, hogy a török sereg a mohácsi csata után véresen kivégezte mintegy 2000 hadifoglyát, majd rendezetlen tömegsírokban hantolta el őket. A mohácsi síkon, 1526. augusztus 29-én zajlott a magyar történet egyik legtragikusabb csatája, melynek közelében jelenleg 5 különálló tömegsírról tudunk. Az antropológiai feltárásból következtethető drámai eseményekről Dr. Pálfi György antropológussal, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetőjével a IV. számú tömegsír mellett beszélgettünk. Felkavaró részletek következnek.
Újabb öt évre elnyerte az MTA Lendület kutatói pályázatát Dr. Czakó Gábor egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportjának vezetője. A kémiai reakciók dinamikájának atomi szintű vizsgálatával foglalkozó elméleti kémikus és csoportja kvantumhatások azonosításával folytatja számítógépes szimulációs kutatásait. Czakó Gábor elmondta, az új Lendület-projektben olyan modellt fejlesztenek, amely a reakcióban részt vevő elektronok mellett a jóval nehezebb atommagok mozgását is kvantummechanikai egyenletekkel tudja leírni.
Úgy tűnhet, mintha a nagy nyelvi modellek, a Gemini, a Copilot vagy a ChatGPT mindent tudnának a világról. Pedig valójában egy szövegekből felépített nyelvi világot ismernek, ami nem azonos a fejünkben lévő világmodellel. Dr. Prószéky Gábor Széchenyi-díjas számítógépes nyelvész, egyetemi tanár, a HUN REN Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója az SZTE Bolyai Intézetben rendezett Alkalmazott Matematikai Konferencián arról is beszélt, hogy a PULI nevű első magyar nyelvi modell 50 milliárd magyar szavas szövegkorpuszával jobban modellezi a magyar nyelvet, mint nagy nemzetközi társai.
Két Nobel-díjas tudós, Anne L’Huillier és Krausz Ferenc avatta fel az újabb mérföldkövet az attoszekundumos kutatások legnagyobb központjában, az európai lezerkutató konzorcium (ELI ERIC) és a Szegedi Tudományegyetem által fenntartott ELI ALPS területén.
Magyarországon egyre több matematikailag képzett szakembert igényelnek az innovációorientált szektorok, de hiába van pénz az innovációra, ha nem fejlődik a szakember-utánpótlás. Ezért ideje új imázst adni a matematikának, amihez jó alap, hogy a fejlett országokban ma már egyáltalán nem divat „hülyének lenni matekból”, hiszen a matematikusok 90 százaléka jól fizető állásokban helyezkedik el. Hogyan tesz versenyképessé a matematika? Milyen innovációs jelentősége van a tudományterületnek? Erre keresték a választ az Alkalmazott Matematikai Konferencia innovációról szóló beszélgetésének résztvevői, Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, Szabó Gábor, az SZTE Széchenyi-díjas fizikaprofesszora, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, Simon L. Péter egyetemi tanár, az ELTE Matematikai Intézet vezetője, a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára és Röst Gergely, az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.
A kaotikusan rezgő rendszerek modellezéséről és a gördülő mozgás instabilitásainak megjósolásáról szólt a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében zajló Alkalmazott Matematikai Konferencia első két plenáris ülése. A számos ipari matematikai és adattudományi gyakorlati kutatást megismertető eseményen kedden és szerdán az innovációról és a mesterséges intelligencia kutatásáról tartanak panelbeszélgetéseket a Szegedi Tudományegyetemen.
A Szegedi Tudományegyetem egyszerre három célkitűzésében jelent fontos mérföldkövet az e-üzemanyagot előállító új tesztállomás. Környezettudatosan fenntartható zöld energiát termel; gazdasági partnerekkel együttműködve SZTE-s laboratóriumi kutatásokat visz el az ipari felhasználás küszöbéig; létrehozását pedig az egyetem előremutató interdiszciplináris szemlélete segítette.
Idén „A félelem” fogalma áll az SZTE BTK Filozófia Tanszék és a Magyar Filozófiai Társaság szokásos „Lábjegyzetek Platónhoz” konferenciájának fókuszában. A huszonkettedik éve minden májusban megtartott előadássorozat, amelyet május 16-17-én rendeznek a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában, az évek során a hazai filozófiai élet egyik legnagyobb és legrangosabb szimpóziuma lett.
A Nature lapcsalád Nature Catalysis című rangos tudományos folyóiratában jelent meg publikációja az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék docense, Dr. Janáky Csaba által vezetett SZTE IKIKK Fotoelektrokémiai Csoportnak. A cikk témája, a szén-dioxid és a glicerin együttes, több Napnak megfelelő fényerősséggel történő fotoelektrokémiai átalakítása, arra mutat példát, hogy egy közönséges vegyipari melléktermék hogyan alakítható át energiahatékonyan új nyersanyagokká. Az eljárásról a publikáció vezető szerzői, Dr. Janáky Csaba és Dr. Balog Ádám beszélnek.
Az SZTE transzmutációs projektjében Dr. Osvay Károly és kutatócsoportja igazolta, hogy lehetséges a lézeres neutronelőállítás. Az a kérdés azonban még nyitott, hogy kísérletileg elérhető-e az a neutronhozam, ami egy szubkritikus reaktor működtetéséhez, és benne a transzmutációhoz elegendő. Csütörtökön a Szegedi Tudományegyetemre és az ELI ALPS-ba érkezik a téma támogatója, a Nobel-díjas Gérard Mourou fizikus, akit elkísérnek a Transmutex genfi nukleáris mérnöki cég szakemberei is.
Szintetikus üzemanyagok előállítására szolgáló technológiákkal érkezett újabb konténer az SZTE Science Parkjában épülő energetikai innovációs tesztállomásra. A korábban már telepített konténerekben megújuló energiával készítik majd az e-üzemanyag alapjául szolgáló e-hidrogént és e-szén-monoxidot. Az új berendezésekről Dr. Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék docense, az SZTE IKIKK, AKEK, Környezeti Katalízis Kutatócsoport vezetője beszélt a helyszínen.
Dr. Róna-Tas András akadémikus, Széchenyi-díjas nyelvész, orientalista kapta az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíját a Szegedi Akadémiai Bizottság idei éves közgyűlésén. Az eseményen Dr. Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke köszöntötte a tagságot, majd Dr. Tamás Gábor, az SZTE idegtudomány professzora tartott előadást az emberi agysejtek kutatásában elért világszínvonalú eredményeiről.
A nukleárisenergia-felhasználás műszaki, természettudományos, jogi és gazdasági területeinek összekötése jegyében rendezett Interdiszciplináris Energetikai Konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézete, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) és a Magyar Atomfórum Egyesület az ELI ALPS lézeres kutatóintézetben. Az eseményen az SZTE, az ETE és az ELI ALPS háromoldalú együttműködési megállapodásban kötelezte el magát az energetika közfeladataival kapcsolatos kutatási és alkalmazási területek közös segítésére.
Idén is a fizika dicséretéről, a fizikusi pálya szépségeiről szólt a Szegedi Fizika Napja, amelyre a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézete az ELI ALPS lézeres kutatóintézetbe várta a középiskolásokat. A korábbi évek tapasztalatai alapján sokak által várt előadások és kísérleti bemutatók mellett az idei eseménynek különleges vendége is volt: Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus Münchenből, a Max Planck Intézet attoszekundumos laboratóriumából jelentkezett be élőben és osztotta meg a fizikával kapcsolatos gondolatait.
