A szegedi mRNS konferencián általános figyelmet keltett Dr. Kiss Tamás genetikus előadása, amelyben a kis szabályozó RNS-ek sokáig rejtett szerepéről beszélt. Legújabb kutatási témája szerint a számos tumortípusért felelős Epstein-Barr-vírus saját snoRNS-e képes irányítani a humán gazdasejt riboszomális RNS-ének helyspecifikus kémiai módosítását, hogy átvegye a fehérjeszintézis feletti kontrolt a fertőzött sejtekben. Honnan tesz szert egy vírus a magasabb rendű szervezetekre jellemző kis RNS-re? Mi a szerepük a sejtben ezeknek a látszólag funkciótlan génszakaszokból kialakuló kis RNS-eknek? Hogyan tudta meg Kiss Tamás, hogy amit egy kísérletben RNS-törmeléknek nézett 10 évvel a mikro RNS felfedezése előtt, az az idén Nobel-díjjal jutalmazott kis RNS volt? Milyen tanácsot adott egykori SZBK-beli kollegájának, Karikó Katalinnak, aki ekkor már későbbi Nobel-díjas felfedezése küszöbén állt? Interjúnk Kiss Tamással a genetikai alapfogalmak átismétlését igényli, de az RNS, az élet első sztorija megéri ezt a figyelmet.

A gyógyszerésztudomány egyszerre hagyományos és új kihívásokkal teli, a gyógyszerész szakmának egyszerre kell a legobskúrusabb tévhitekkel és a legújabb felfedezésekkel foglalkoznia, miközben igazi fókusza a beteg ember ellátása marad. Merre fejlődik ennyi hatás között a gyógyszerészeket képző egyetemi kar? Prof. Dr. Szakonyi Zsolt egyetemi tanárt kérdeztük, aki idén július óta a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertudományi Kar dékáni tisztségét tölti be.

A kanadai-iráni Javad Mashreghi matematikus, a Québec-i Laval Egyetem professzora vette át az idei Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet. Az elismerést évente a Szegedi Tudományegyetem TTIK Bolyai Intézetében szerkesztett Acta Scientiarum Mathematicarum szaklapban megjelenő kiemelkedő publikációkért ítélik oda. 2024. december 13-án tartották a díjátadó ceremóniát.

A Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány 23. alkalommal rendezte meg a Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozóját Szegeden. Az esemény tudományos konferenciáján az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban mintegy 750-en hallgatták meg Martin Chalfie, amerikai Nobel-díjas neurobiológus, Shahrokh Shariat, Bécsben élő iráni urológiai onkológus, és Ole Petersen, dán származású brit fiziológus előadását. A konferenciát a Nemzeti Tudósképző Akadémia programját támogató Kulturális és Innovációs Minisztérium nevében Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár is köszöntötte.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár a magyarországi felsőoktatási intézmények közül elsőként előfizette a Scite mesterséges intelligencián alapuló kutatástámogató eszközt. A Szegedi Tudományegyetem kutatói, hallgatói és egyetemi dolgozói egyetemi domainről vagy e-mail címmel használhatják az online szolgáltatást.

A klímaváltozás hatásai óhatatlanul átszövik mindennapjainkat, hiszen magunk is tanúi lehetünk a fokozódó szélsőséges időjárási események következményeinek. Elég csak a hőhullámokra gondolni, az erdőtüzekre, vagy az áradásokra, amelyek mind-mind negatívan befolyásolhatják testi és lelki egészségünket. Ezek alól a következmények alól a várandós nők, az anyák és az újszülöttek sem kivételek. Mint Prof. Dr. Paulik Edit az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar (SZAOK) Népegészségtani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az MTA SZAB székházban tartott előadásán elmondta, számos olyan vizsgálatot találunk, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a várandósság alatt milyen kockázatai lehetnek a klímaváltozásnak.

Az SZTE Fizikai Intézet 2025 februárjától fotonikai mérnöki mesterszakot indít. A 4 féléves, Magyarországon egyedülálló, magyar nyelvű, gyakorlatorientált és innovatív képzésre 2024. november 15-ig jelentkezhetnek a fizika és mérnöki alapképzéseken végzett hallgatók. A képzés részleteiről Erdélyi Miklós szakfelelőst kérdeztük.

Egy tejtermelő gazdaság teheneit megfigyelő kamerák képeinek MI-alapú feldolgozását és az állatok egészségi állapotával kapcsolatos döntéshozatali rendszer fejlesztését tűzte ki az „Okos Gazda Szeme” elnevezésű innovációs projektben az SZTE Mezőgazdasági Kara, Természettudományi és Informatikai Kara, valamint a Milkmen Földesi Tejtermelő Kft. A projekt bemutatkozásán kiderült, a kamerák nem zavarják majd az állatokat, és a keletkező temérdek adat alapján növelhető a termelési hatékonyság.

Miért kellene a világ minden szövege a neurális nyelvi modellek tanításához, amikor egy gyermek jóval kisebb szómennyiségből hatékonyan megtanulja anyanyelvét? A nagy AI cégek nyelvi modelljeinek adatpazarlása és ezer tonnákban mérhető CO2 kibocsátása helyett az emberi gondolkodásból kiindulva lehetne hatékonyabb modelleket készíteni? Az SZTE Informatikai Intézetének Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékén a nyelvi modellek létrehozásának új irányait kutatják, közöttük egy alternatív módszert, amelyre Dr. Berend Gábor egyetemi docens idén elnyerte az MTA Bolyai kutatói ösztöndíját. Az SZTE mesterségesintelligencia-kutatója a nemzetközi Baby LM Challenge 2023-as kiírásában 120 beküldött modellből második helyet ért el. 2020-ban publikált módszere évekkel megelőzte az Open AI-t és a Google-t, amelyek 2024 nyarán szellőztették meg hasonló fejlesztésüket.

Amerikás magyar családok életsorsait összegyűjtő könyvön dolgozik Dr. Fenyvesi Anna nyelvész, az SZTE BTK Angol-Amerikai Intézetének vezetője. Az Óhazából az Újvilágba: A személyes történelem nyomában / Hungarian Roots & American Dreams: Tracing Personal History című, két nyelven készülő kötetet szerkesztőtársával, Bakos Rékával október 25-én a Pittsburgh-i Egyetem nemzetiségi központjában mutatják be. A netes családtörténet-kutatásokból kinőtt monográfiában közel 50 szerző meséli el a felmenők emigrációs történeteit, amelyek több nemzedék életét változtatták meg a 20. században.
A jelenleg Fulbright kutatói ösztöndíjjal az Egyesült Államokban tartózkodó Fenyvesi Anna az összegyűjtött kivándorlási történetekről és az amerikás magyar nyelvhasználatról beszél interjúnkban.

A Krausz Ferenc vezette Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Nemzeti Laboratórium mintáinak magas minőségű tárolásáról és a következő éveket meghatározó partneri együttműködésekről számolt be Dr. Veréb Zoltán, az SZTE Biobank szakmai vezetője. Beszélgetésünkből kiderül: a Biobank nemcsak magas színvonalon minőségbiztosított – ISO-minősített – mintatárolási szolgáltatást nyújt, de nemzetközi kutatási partnerségeket is közvetíthet a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportjainak.

A Krausz Ferenc vezette Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Nemzeti Laboratórium mintáinak magas minőségű tárolásáról és a következő éveket meghatározó partneri együttműködésekről számolt be Dr. Veréb Zoltán, az SZTE Biobank szakmai vezetője. Beszélgetésünkből kiderül: a Biobank nemcsak magas színvonalon minőségbiztosított – ISO-minősített – mintatárolási szolgáltatást nyújt, de nemzetközi kutatási partnerségeket is közvetíthet a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportjainak.

Az öt szerző közül kettő doktorandusz az Animals című szaklapban 2023 végén közzé tett tanulmányt jegyzők névsorában. A nyílt forrású folyóiratban publikáló csapat tagjai közül az SZTE Mezőgazdasági Kar két kutatóját, a doktorandusz Tóth Violettát és témavezetőjét, az SZTE MGK dékáni feladatait is ellátó Mikó Edit egyetemi docenst kérdeztük választott témájuk érdekességeiről.

A Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS lézeres kutatóközpont meghívására Szegeden járt Anne L’Huillier svéd-francia Nobel-díjas fizikus. A Lundi Egyetem professzorának nevét az attoszekundumos fizika másik két Nobel-díjas kutatójával, Pierre Agostinival és Krausz Ferenccel együtt tudománytörténeti mérföldkő őrzi az ELI ALPS-hoz vezető úton. Anne L’Huillier fiatalon, közvetlenül doktori dolgozata után végezte el a kísérletet, ami a mai attoszekundumos fizikához vezetett.

Az European Physical Journal Plus nyílt hozzáférésű folyóiratban Osvay Károly és munkatársai szakcikkben számolnak be a Szegedi Tudományegyetemen és az ELI ALPS-ban végzett, másodpercenkénti 10¹⁰ neutronszámot célzó lézeres neutronelőllítási kísérleteikről. A publikáció szerzői között van Gérard Mourou, az SZTE Nobel-díjas kutatóprofesszora, valamint Szabó Gábor, az egyetem fizikaprofesszora, az ELI ALPS ügyvezetője is.

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjaiban talált emberi maradványok egyre biztosabban utalnak arra, hogy a török sereg a mohácsi csata után véresen kivégezte mintegy 2000 hadifoglyát, majd rendezetlen tömegsírokban hantolta el őket. A mohácsi síkon, 1526. augusztus 29-én zajlott a magyar történet egyik legtragikusabb csatája, melynek közelében jelenleg 5 különálló tömegsírról tudunk. Az antropológiai feltárásból következtethető drámai eseményekről Dr. Pálfi György antropológussal, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetőjével a IV. számú tömegsír mellett beszélgettünk. Felkavaró részletek következnek.

Újabb öt évre elnyerte az MTA Lendület kutatói pályázatát Dr. Czakó Gábor egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportjának vezetője. A kémiai reakciók dinamikájának atomi szintű vizsgálatával foglalkozó elméleti kémikus és csoportja kvantumhatások azonosításával folytatja számítógépes szimulációs kutatásait. Czakó Gábor elmondta, az új Lendület-projektben olyan modellt fejlesztenek, amely a reakcióban részt vevő elektronok mellett a jóval nehezebb atommagok mozgását is kvantummechanikai egyenletekkel tudja leírni.

Úgy tűnhet, mintha a nagy nyelvi modellek, a Gemini, a Copilot vagy a ChatGPT mindent tudnának a világról. Pedig valójában egy szövegekből felépített nyelvi világot ismernek, ami nem azonos a fejünkben lévő világmodellel. Dr. Prószéky Gábor Széchenyi-díjas számítógépes nyelvész, egyetemi tanár, a HUN REN Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója az SZTE Bolyai Intézetben rendezett Alkalmazott Matematikai Konferencián arról is beszélt, hogy a PULI nevű első magyar nyelvi modell 50 milliárd magyar szavas szövegkorpuszával jobban modellezi a magyar nyelvet, mint nagy nemzetközi társai.

Két Nobel-díjas tudós, Anne L’Huillier és Krausz Ferenc avatta fel az újabb mérföldkövet az attoszekundumos kutatások legnagyobb központjában, az európai lezerkutató konzorcium (ELI ERIC) és a Szegedi Tudományegyetem által fenntartott ELI ALPS területén.

Magyarországon egyre több matematikailag képzett szakembert igényelnek az innovációorientált szektorok, de hiába van pénz az innovációra, ha nem fejlődik a szakember-utánpótlás. Ezért ideje új imázst adni a matematikának, amihez jó alap, hogy a fejlett országokban ma már egyáltalán nem divat „hülyének lenni matekból”, hiszen a matematikusok 90 százaléka jól fizető állásokban helyezkedik el. Hogyan tesz versenyképessé a matematika? Milyen innovációs jelentősége van a tudományterületnek? Erre keresték a választ az Alkalmazott Matematikai Konferencia innovációról szóló beszélgetésének résztvevői, Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, Szabó Gábor, az SZTE Széchenyi-díjas fizikaprofesszora, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, Simon L. Péter egyetemi tanár, az ELTE Matematikai Intézet vezetője, a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára és Röst Gergely, az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

A kaotikusan rezgő rendszerek modellezéséről és a gördülő mozgás instabilitásainak megjósolásáról szólt a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében zajló Alkalmazott Matematikai Konferencia első két plenáris ülése. A számos ipari matematikai és adattudományi gyakorlati kutatást megismertető eseményen kedden és szerdán az innovációról és a mesterséges intelligencia kutatásáról tartanak panelbeszélgetéseket a Szegedi Tudományegyetemen.

A Szegedi Tudományegyetem egyszerre három célkitűzésében jelent fontos mérföldkövet az e-üzemanyagot előállító új tesztállomás. Környezettudatosan fenntartható zöld energiát termel; gazdasági partnerekkel együttműködve SZTE-s laboratóriumi kutatásokat visz el az ipari felhasználás küszöbéig; létrehozását pedig az egyetem előremutató interdiszciplináris szemlélete segítette.

Idén „A félelem” fogalma áll az SZTE BTK Filozófia Tanszék és a Magyar Filozófiai Társaság szokásos „Lábjegyzetek Platónhoz” konferenciájának fókuszában. A huszonkettedik éve minden májusban megtartott előadássorozat, amelyet május 16-17-én rendeznek a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában, az évek során a hazai filozófiai élet egyik legnagyobb és legrangosabb szimpóziuma lett.

A Nature lapcsalád Nature Catalysis című rangos tudományos folyóiratában jelent meg publikációja az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék docense, Dr. Janáky Csaba által vezetett SZTE IKIKK Fotoelektrokémiai Csoportnak. A cikk témája, a szén-dioxid és a glicerin együttes, több Napnak megfelelő fényerősséggel történő fotoelektrokémiai átalakítása, arra mutat példát, hogy egy közönséges vegyipari melléktermék hogyan alakítható át energiahatékonyan új nyersanyagokká. Az eljárásról a publikáció vezető szerzői, Dr. Janáky Csaba és Dr. Balog Ádám beszélnek.

Az SZTE transzmutációs projektjében Dr. Osvay Károly és kutatócsoportja igazolta, hogy lehetséges a lézeres neutronelőállítás. Az a kérdés azonban még nyitott, hogy kísérletileg elérhető-e az a neutronhozam, ami egy szubkritikus reaktor működtetéséhez, és benne a transzmutációhoz elegendő. Csütörtökön a Szegedi Tudományegyetemre és az ELI ALPS-ba érkezik a téma támogatója, a Nobel-díjas Gérard Mourou fizikus, akit elkísérnek a Transmutex genfi nukleáris mérnöki cég szakemberei is.

Szintetikus üzemanyagok előállítására szolgáló technológiákkal érkezett újabb konténer az SZTE Science Parkjában épülő energetikai innovációs tesztállomásra. A korábban már telepített konténerekben megújuló energiával készítik majd az e-üzemanyag alapjául szolgáló e-hidrogént és e-szén-monoxidot. Az új berendezésekről Dr. Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék docense, az SZTE IKIKK, AKEK, Környezeti Katalízis Kutatócsoport vezetője beszélt a helyszínen.

Dr. Róna-Tas András akadémikus, Széchenyi-díjas nyelvész, orientalista kapta az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíját a Szegedi Akadémiai Bizottság idei éves közgyűlésén. Az eseményen Dr. Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke köszöntötte a tagságot, majd Dr. Tamás Gábor, az SZTE idegtudomány professzora tartott előadást az emberi agysejtek kutatásában elért világszínvonalú eredményeiről.

A nukleárisenergia-felhasználás műszaki, természettudományos, jogi és gazdasági területeinek összekötése jegyében rendezett Interdiszciplináris Energetikai Konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézete, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) és a Magyar Atomfórum Egyesület az ELI ALPS lézeres kutatóintézetben. Az eseményen az SZTE, az ETE és az ELI ALPS háromoldalú együttműködési megállapodásban kötelezte el magát az energetika közfeladataival kapcsolatos kutatási és alkalmazási területek közös segítésére.

Idén is a fizika dicséretéről, a fizikusi pálya szépségeiről szólt a Szegedi Fizika Napja, amelyre a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézete az ELI ALPS lézeres kutatóintézetbe várta a középiskolásokat. A korábbi évek tapasztalatai alapján sokak által várt előadások és kísérleti bemutatók mellett az idei eseménynek különleges vendége is volt: Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus Münchenből, a Max Planck Intézet attoszekundumos laboratóriumából jelentkezett be élőben és osztotta meg a fizikával kapcsolatos gondolatait.

A Hungarian Startup University Program negyedik idényében a Szegedi Tudományegyetemen megrendezték a startup csapatok projektbemutató napját. A hallgatók két nap alatt a Virtus Program mentorainak részvételével készítették el rövid prezentációjukat, a harmadik napon pedig érdekes versenyben győzködték a szakmai zsűrit.

A Szegedi Tudományegyetem Science Parkjában fejlesztett energetikai innovációs tesztállomásra megérkeztek azok az első energiaátalakító berendezések, amelyekkel megújuló energiával hidrogént, majd szintetikus üzemanyagokat fognak előállítani. A konténerek elhelyezését Dr. Janáky Csaba, a projekt vezetője munkacsoportjával a helyszínen követte végig. A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék docense, az SZTE IKIKK Anyag,- Környezet,- és Energiatudományi Kompetenciaközpont vezetője, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium társ-szakmai vezetője elmondta, mitől előremutató a projekt.

A járványok reprodukciós számának napi becslésére készült innovatív eljárásról publikáltak cikket a Scientific Reports folyóiratban az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói, Dr. Bokányi Eszter, Dr. Vizi Zsolt, Dr. Koltai Júlia, Dr. Röst Gergely és Dr. Karsai Márton. A módszer innovációját a Covid 19 pandémia alatt fejlesztette ki a Röst Gergely által vezetett járványmatematikai csoport: kérdőíves válaszok alapján napi szintű kontaktmátrixok készültek, amelyek egy járványdinamikai modellel összekapcsolva alkalmasak voltak a reprodukciós szám napi becslésére.

Az emberi agy 86 milliárd idegsejtből és még ugyanennyi nem neuronális sejtből áll. E biológiai rendszer idegsejtjeinek feltérképezését, a főemlősök agyával összehasonlítását, az agyfejlődés sejtszintű dinamikájának vizsgálatát, valamint az emberi sejttípusok funkcionális elemzését tűzte ki a 2017-ben indult Brain Initiative Cell Census Network (BICCN) elnevezésű kutatói konzorcium. Az agykutatás Manhattan terveként emlegetett óriásprojekt 2023 őszén a Science, a Science Advances és a Science Translational Medicine folyóiratokban válogatott publikációkban adta közre az agy jövőbeli sejtszintű kutatását meghatározó eredményeket.
A Science-összeállítás 24 cikke közül 3 publikáció vezető szerzői között szerepel Dr. Tamás Gábor, az MTA-Szegedi Tudományegyetem Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport vezetője, az SZTE idegtudomány professzora, több szegedi kutatótársával együtt. Beszélgetésünkből kiderül, hol van az emberi agy evolúciós forró területe, mitől emberi az agyunk, milyen gyógyítási célok ösztönzik az agykutatást, milyen előnnyel jár az emberi agy kapcsolódási sokfélesége és miért érdemes délután aludni vizsgaidőszakban.

Klebelsberg Kuno emlegetése Karikó Katalin Nobel-díja kapcsán nem pusztán egyetemtörténeti mementó. Prof. Dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese szerint a kutatások hálózatos jellege miatt tényleges tudománytörténeti ív mutatható ki a szegedi egyetem nagy biokémiai kutatóműhelyei és az új Nobel-díj között.

Az ELI ALPS vendége volt Szegeden Gérard Mourou professzor, az ELI lézeres infrastruktúra létrehozásának kezdeményezője, a csörpölt lézererősítési technológiáért 2018-ban Nobel-díjjal kitüntetett fizikus. Mourou professzor részt vett a kutatóintézetben pénteken rendezett szemináriumon, amelyen Dr. Osvay Károly beszámolt a Szegedi Tudományegyetemen működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium első ötéves kutatási ciklusának eredményeiről. Az eseményen a lézeres transzmutációs projekt következő időszakának távlatait is megvitatták a résztvevők, közöttük Palkovics László volt innovációs miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője.

A szeptember 30-i projektzárás után a GINOP Monitoring Bizottsága és az Európai Bizottság regionális kohéziós főigazgatóságának munkatársai a helyszínen is megtekintették az ELI ALPS infrastruktúráját. Az ELI működtetését januártól az uniós ELI ERIC konzorcium veszi át, amelyből egyelőre számos tagállam távol maradt. Az eseményen Prof. Dr. Szabó Gábor, a kutatóintézet ügyvezetője arra figyelmeztetett, hogy a működési költségek finanszírozására a kohéziós alapokból kellene megoldást keresni.

Dr. Kutus Bence, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Molekuláris és Analitikai Kémiai Tanszék tudományos munkatársa 2023-ban elnyerte el a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Kutatási témája a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap lúgos kémhatásáért részben felelős, úgynevezett szodalitfázisok semlegesítésének vizsgálata. A fiatal kutató az SZTE Anyag- és Oldatszerkezeti Kutatócsoportban (MASOST) a vörösiszapok semlegesítésének kémiai folyamatait kutatja; társaival olyan modellen dolgozik, amellyel a szodalitok és egyéb, lúgosságot okozó összetevők ismeretében hatékonyabbá tehető a vörösiszap semlegesítésének technológiája.

Október 16-ig lehet pályázni az ELI szegedi, prágai és bukaresti lézeres kutatóintézetének műszer- és nyalábidejére az ELI ERIC harmadik felhasználói felhívásában. A pályázatra a világ minden tájáról jelentkezhetnek kutatócsoportok, hogy a felhívásban meghirdetett lézerekre, nyalábvonalakra, végfelhasználói eszközökre kísérleti javaslatokat adjanak be. A beadott kísérletek elbírálása kiválósági alapon történik.

Louis E. Brus, Alekszej Jekimov és Moungi G. Bawendi megosztva kapta az idei kémiai Nobel-díjat. Az elismerést a nanotechnológiában fontos tudományos eredményekért, az úgynevezett kvantumpöttyök felfedezéséért, illetve ezek szintetizálásáért ítélték oda. A kvantumpöttyök technológiáját a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán az új tulajdonságú anyagok keresésében és a napelemekkel kapcsolatos ultragyors felülettudományi kutatásokban is használják.

Krausz Ferenc, Anne L’Huillier és Pierre Agostini kapta megosztva a 2023-as fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért. A jelenséget a szegedi ELI ALPS öt másodlagos forrása is felhasználja, valamint a kutatóintézetben ebben az irányban folynak világszinten egyedülálló kutatások.

A Covid19 modern vakcinákban használt módosított hírvivő RNS feltalálójaként, az orvostudományban új utat nyitó mRNS-terápia kidolgozójaként kapta meg Karikó Katalin – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – az élettani-orvosi Nobel-díjat. Karikó Katalin, jelenünk egyik legbefolyásosabb természettudósa Nobel-díjának 2023. október 2-i bejelentése büszkeséggel tölti el alma matere, a Szegedi Tudományegyetem közösségét.

Az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézetet nemrég hivatalosan is átadták a tudománynak, vagyis teljes kutatási infrastruktúrája a kutatók rendelkezésére áll kísérleteik elvégzésére. Ez alkalomból különleges programmal várják látogatóikat a Kutatók Éjszakáján.

A lézeres kutatóközpont GINOP nagyprojektjének sikeres lezárását, lézeres kutatási berendezéseinek üzembe helyezését, a nemzetközi kutatói közösség előtti jelképes megnyitását ünnepelték szeptember 14-én az ELI ALPS vendégei és munkatársai. A projektzáró ünnepségen Prof. Dr. Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője, Dr. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár, Dr. Greinstetter Balázs, a GINOP Irányító Hatóság vezetője, Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Allen Weeks, az ELI ERIC főigazgatója mondott köszöntő beszédet, majd az épület előtt Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszéde után leleplezték az ELI ALPS sétányának új mérföldkövét. Végül pedig az Agy nagytermét megtöltő közönség Illényi Katica révén azt is megtudta, hogyan lesz zene a fizikából.

Hogyan használhatók fel az anyagcsere javítását célzó életmódbeli és táplálkozási beavatkozások a mentális betegségek kezelésében? – erről a kutatási területről gyűjt esetsorozatot és készít elő klinikai vizsgálatot Dr. Szendi István pszichiáter, a Szegedi Tudományegyetem docense, az SZTE Kiskunhalasi Oktató Kórház osztályvezető főorvosa. A metabolikus pszichiátria nemzetközi eredményei nyomán szerzett saját betegtapasztalatai is arra utalnak, hogy a táplálkozással és életmóddal kapcsolatos terápiák új lehetőséget nyitnak a mentális és kognitív betegségek kezelhetőségében, sőt megelőzésükben is.

A Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja (IKIKK) által rendezett szakmai workshopon Lantos Csaba energiaügyi miniszter, az egyetem vezetői, valamint a szakpolitikai és ipari érdekeltek jelenlétében mutatták be a magyarországi szén-dioxid tárolás és -hasznosítás Fehér könyvét. A dokumentum a szegedi egyetemen, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium gondozásában készült Dr. Janáky Csaba szakmai vezetésével.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladással kórházba kerülő betegek 95-98 százalékának megmenthető az élete, de a gyógyult hazabocsátás utáni 3 hónapban szinte ugyanannyian halnak meg a gyulladással összefüggő más betegségekben, mint a kórházi időszakban. Erről szól az a magyar kutatás, amelynek eredményeit 2500 beteg követésének adataiból dolgozták fel a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport tagjai, Prof. Dr. Hegyi Péter vezetésével. A publikáció a szakterület legrangosabb folyóirata, a Gastroenterology 2023 szeptemberi címlapján szerepel. Beszélgetésünkben Hegyi Péter az akut pankreatitiszes betegek kórház utáni utókövetésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A gasztroenterológus professzor a Szegedi Tudományegyetemen kezdte hasnyálmirigy-gyulladással kapcsolatos kutatásait és jelenleg is kutatócsoportot vezet az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja keretében.

A krónikus veseelégtelenség következtében valamint a különféle onkológiai kezelések krónikus mellékhatásaként létrejött szívelégtelenség illetve kardiális fibrózis molekuláris mechanizmusait vizsgálja, valamint e kóros folyamatok megelőzésére és/vagy kezelésére alkalmas új szereket illetve már más indikációban forgalomban lévő gyógyszereket tesztel Dr. Sárközy Márta, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Kórélettani Intézet Kardiovaszkuláris Kutatócsoportjának kutatója, friss Bolyai-ösztöndíjasként.

Az ELI ALPS lézeres kutatóintézet 2017 óta 7. alkalommal rendezte meg továbbképzését a természettudományokat tanító középiskolai tanárok számára. Az egynapos program célja idén is az volt, hogy a pályán lévő pedagógusok ismereteit új technológiák, kutatási irányok és eredmények bemutatásával egészítsék ki, valamint az „új fizika” kísérleti és modellezési szemléletével inspirálják a tanári gondolkodást.

A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában megnyílt a Neohelicon összehasonlító irodalomtudományi folyóirat fennállásának 50. évfordulóján rendezett nemzetközi irodalomtudományi konferencia. Az esemény résztvevőit Prof. Dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese köszöntötte, majd Prof. Dr. Pál József irodalomtörténész, a Neohelicon társfőszerkesztője és Lucia Boldrini, a University College London tanára, a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (International Comparative Literature Association) elnöke emlékezett meg a rangos magyar komparatisztikai folyóirat múltjáról.

Újfajta környezetbarát és fenntartható lehetőségeket keres, és közben a tehetséges hallgatókat is támogatja Gyulavári Tamás, aki egyike a Szegedi Tudományegyetem Bolyai János Kutatási Ösztöndíjas fiatal kutatóinak.