SZTE magazin

Heuréka Magazin

[1] 2 3 
2021. június 11.

Kicsik, idegesítőek és büdösek a mindenki által ismert poloskák, amelyek időről-időre nemcsak az otthonainkban képesek felbukkanni, hanem gyakran a legkülönbözőbb tevékenységeinkben is kellemetlenséget okoznak számunkra. Az SZTE Ökológiai Tanszékén azonban jó, ha akad belőlük, a kutatók természetvédelmi, közösségi és viselkedésökológiai kutatásait több rovarcsoport, köztük a poloskák is segítik.

2021. június 09.

A koronavírus-járvány ellen küzdő kutatóknak, valamint a szellemi tulajdonvédelem terén kiemelkedően teljesítő szakembereknek ítélték oda a Jedlik Ányos-díjat. Az öt kitüntetett közül három – Dr. Karikó Katalin kutatóbiológus és Dr. Dékány Imre kutató vegyész, valamint Dr. Szecskay András jogász – kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez.

2021. május 26.

A Szegedi Tudományegyetem gyógyszerész PhD hallgatója, Pamlényi Krisztián egy olyan gyógyszerelési módszert dolgozott ki allergiások számára, amelynek számos előnye van: nem kell lenyelni, gyorsan fölszívódik, és nagyon nagy mértékben, 80 százalékban képes hasznosítani a hatóanyagot. A fiatal kutató az SZTE Innovációs Díj 2020-on a Leginnovatívabb PhD munkáért járó díjat nyerte el.

2021. május 21.

Kutató, oktató, feleség, anya – négy szerep melyet Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna, az SZTE TTIK oktatója is ellát mindennap. A kutatónő 2021-ben elnyerte a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjává választották. Növénybiológiai kutatásukban a fenntartható mezőgazdaságért dolgoznak munkatársaikkal közösen.

2021. május 14.

Egyes kender alapú termékek jogi szabályozását is megváltoztathatja egy nemrég megjelent tudományos cikk. Csupor Dezső egyetemi docens (SZTE Gyógyszerésztudományi Kar) kutatói ötlete nyomán elsőként kerestek választ a kérdésre: Mi történik az e-cigarettában elpöfékelt kenderszármazékkal, a CBD-olajjal?

2021. május 06.

Több neves szaklap publikálta azokat a tudományos eredményeket, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem kutatói értek el az agykutatás területén. Dr. Lőrincz László Magor az, SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi docense és kollégái, svájci, amerikai és brit tudósokkal együttműködve vizsgálták az agy működését és gyógyszerezési lehetőségeit.

2021. május 01.

„Beszélgessünk a nők helyzetéről és érvényesüléséről napjainkban az orvostudomány kutatási területein!” – javasolta a Doktoranduszok Országos Szövetsége OEO. Neves kutatónőket, köztük a szegedi egyetemen végzett, mára világhíressé lett biológust, Karikó Katalint kérték arra, hogy mutasson irányt a tudományos karrierre vágyó lányoknak és ifjú asszonyoknak. Az SZTE alumnája válaszolt a május első vasárnapján különösen aktuális kérdésre: „Hogyan egyeztethető össze egy anya életében a család és a munka?”

2021. április 19.

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

2021. március 17.

„A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke”, a szegedi JATE Bolyai Intézet Geometriai Intézet 1975-1982 közötti vezetője, aki 2017-ben átvette az SZTE Szőkefalvi Nagy Béla Érmet. Az MTA honlapján olvasható hír részletezi: az elméleti számítógéptudomány és a diszkrét matematika terén elért eredményeket jutalmazta idén a Norvég Tudományos Akadémia.

2021. március 09.

Egyszerűsödik a kísérleti fizikai nagyberendezések informatikai vezérlése az SZTE kutatóinak fejlesztésével. Akár a lézerekkel vagy részecskegyorsítókkal dolgozó szakemberek is vizuálisan irányíthatják berendezéseik összetett informatikai folyamatait. A projekt eredményeit a szegedi Biológiai Kutatóközpont és a debreceni Atommagkutató Intézet is a gyakorlatban hasznosíthatja.

2021. március 08.

Hol vannak a nők a tudományban? – kérdezte Kondorosi Éva akadémikus 2016-ban, amikor egyetlen nő sem került be az MTA tagjai közé. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban a szimbiózist és a fertőző betegségek gyógyszerét kutató, felfedezéseivel a mezőgazdaság és az orvostudomány fejlődéséhez is hozzájáruló tudománydiplomatától a nemzetközi nőnapon azt is megkérdeztük, hogy miért a pillangósvirágú növények a kedvencei.

2021. március 08.

Egy-egy problémától hogyan jutnak el a megoldásig a medior és szenior szakemberek? – erre a kérdésre keresik a választ abban a kutatásban, amely a szoftverfejlesztők gondolkodásmódját térképezi fel a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézetének Szoftverfejlesztés Tanszékén. A kísérletben hat olyan szoftverfejlesztő gondolkodását monitorozzák, akik legalább 3 éve dolgoznak a szakmában. Többen közülük az SZTE-n végeztek.

2021. március 05.

Tökéletes program nincs, a NASA 44 éve fejleszti a Voyager-en használt szoftverét és még mindig vannak benne hibák. Csuvik Viktor azért kapott Innovációs díjat, mert a programozás automatikus javítására talált újtípusú megoldást. Bemutatjuk az SZTE Innovációs Díj nyerteseit, ezúttal Csuvik Viktort.

2021. március 04.

Új aspektusba helyezheti a migrént az a közlemény, amelyet a Szegedi Tudományegyetem kutatói, Dr. habil Nagy Attila vezetésével publikáltak a fejfájáskutatás vezető folyóiratában. A tanulmány egyik ábrája a Cephalalgia folyóirat legutóbbi, 2021 februári számának címoldalára került.

2021. március 01.

Hiteles és érdekes tájékoztatónak tartja „A vakcina: a legyőzött Covid” című dokumentumfilmet Karikó Katalin biológus. A Nobel-díjra jelölt kutatónő, az SZTE alumnája is megszólal a Discovery 120 perces dokumentumfilmjében.

2021. február 25.

A Covid-19 pandémia megfékezésére kifejlesztett mRNS típusú vakcináról és kutatási eredményeiről tartott beszámolót Dr. Pardi Norbert, a Szegedi Tudományegyetem alumnusa, a University of Pennsylvania biokémikus kutatója.

2021. február 18.

Mi a közös Nagy Sándorban, Hemingwayben, Alfred Nobelben, Van Goghban? Mindannyian epilepsziában szenvedtek. Lizeth Pedraza három éve dolgozik a betegség gyógyításán, dr. Berényi Antal kutatócsoportjában, a Szegedi Tudományegyetemen. A kolumbiai kutatót nem mindennapi életéről kérdeztük.

2021. február 11.

Az 50. Rosenstiel-díjat Karikó Katalin és a COVID-19 oltások mögött álló kutatótársa, Drew Weissman nyerte el. A Brandeis Egyetemen tartott virtuális díjátadó ünnepségen a laudációkat követően előadást tartottak a tudósok. Az SZTE alumnája, Karikó Katalin munkásságát újabb és újabb rangos kitüntetésekkel ismerik el Magyarországon is.

2021. február 09.

„Karikó Katalin, aki életét az mRNS-nek szentelte, akinek kutatásai a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinákhoz vezettek…” E bevezető mondatokkal ajánlja a tévénézőknek a BFMTV azt a friss dokumentumfilmjét, amelynek főszereplője az SZTE alumnája. A francia tévések a Szegedi Tudományegyetemen is forgattak.

2021. február 03.

A vírusok, baktériumok és gombák ellen akár több éven át is hatásosan véd a Szegedi Tudományegyetemen fejlesztett önfertőtlenítő bevonat. A COVID-19 világjárvány idején ismét közfigyelmet kapott a több évtizedes kutatómunka eredménye, amelyről dr. Dékány Imrét, az SZTE emeritus professzorát kérdeztük.

2021. február 01.

„A védőoltások a fertőző betegségek elleni küzdelem leghatékonyabb eszközei” – kezdődik az MTA Orvosi Tudományok Osztálya felhívása. Az új típusú koronavírus elleni védőoltásra buzdító kiáltvány félszáz aláírója közül az SZTE két orvosprofesszor akadémikusát is megkérdeztünk a tudós testület akciójáról.

2021. január 12.

Tagfelvételi pályázatot hirdet a 2021és 2026 közötti periódusra a Fiatal Kutatók Akadémiája. Az FKA nemzetközi minták alapján 2019-ben született. A 24 alapító tag közül 4 az SZTE kutatója. Az FKA-tagságra pályázni 2021. február 10-ig lehet.

2021. január 13.

Dr. Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének adjunktusa a nemesfémmentes katalizátor kifejlesztéséért kapta meg a Dél-Alföldi Innovációs díjat. A fatüzelésű erőművek, a vegyes tüzelésű kazánok hatalmas mennyiségű károsanyagot bocsátanak ki, viszont a Sápi adjunktus által felfedezett átmeneti fémeket tartalmazó katalizátor képes a kibocsátott füstgáz tisztítására.

2021. január 04.

Az SZTE Bolyai Intézetének Tanácsa a Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet 2020-ban a krakkói Jagelló Egyetem matematikusának, Franciszek Hugon Szafraniec emeritus professzornak ítélte oda. A szegedi egyetem ikonikus matematikusa, Szőkefalvi-Nagy Béla emlékére alapított díj átadási ünnepségét és az ehhez kapcsolódó tudományos előadást – a koronavírus-járvány miatt – 2021-ben egy későbbi időpontban tartják meg.

2020. december 22.

Mi a jövője a mesterséges intelligenciának? A számítógép-tudományban mi a 2020 szeptemberében létrehozott Mesterséges Intelligencia Laboratórium (MILAB) szerepe? A 10 partner együttműködésével létrejött MILAB munkájában egyetlen vidéki tudományegyetemként vesz részt az SZTE. Erről is kérdeztük Gyimóthy Tibor akadémikust, az MTA–SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportot irányító professzort, a MILAB SZTE-projektjei szakmai vezetőjét.

2020. december 15.

Az innovatív közoktatási intézmények szakemberei, a felsőoktatási képzésben részt vevők, a kutatók és a tudományos utánpótlásban lévők számára biztosít fórumot az Iskolakultúra folyóirat, mely 2018-tól a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karán jelenik meg. A már több mint háromszáz lapszámot megélt folyóirat főszerkesztője, Géczi János, az SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola oktatója avatott be minket a lap múltjába és jelenébe.

2020. december 04.

Keresztény mártírok tömegsír-csoportjának tekinti a Mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhelyet az eddigi antropológiai vizsgálatok alapján dr. Pálfi György. A Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke vezetőjét az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata történetéhez és ezzel Magyarország históriájához is új eredményekkel hozzájáruló, több tudományágat is érintő kutatómunkáról kérdeztük.

2020. november 24.

A sclerosis multiplex, és a ritka betegségnek számító Guillain-Barré-szindróma kórlefolyásának követését és megbízhatóbb prognózisát is segítheti az SZTE Neurológiai Klinika és az SZBK Lipidomikai Csoport közös transzlációs kutatása, melynek eredményeiről a rangos Scientific Reports tudományos folyóiratban számoltak be.

2020. november 20.

A bélben élő mikrobák szerepét kutatja dr. Tombácz Dóra. Az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézetének docensétől, az MTA Lendület programjának támogatását elnyert biológustól megtudtuk: az autoimmun kórképtől a mentális betegségekig többféle testi és lelki probléma kialakulásáért felelősek lehetnek a bélbaktériumok. A Bolyai-plakettet elnyert kutatótól azt is megkérdeztük: „Milyen mikrobiom összetétel kapcsolódik az egészséges testsúlyhoz?”

2020. október 21.

Elsőként számoltak be az SZTE kutatói arról, hogy a kender vegyületei, köztük a ma igen népszerű kannabidiol – röviden: CBD – a szívritmuszavar kockázatát fokozó hatással rendelkezhet. Erről kérdeztük Prof. Dr. Varró Andrást (SZTE ÁOK) és Dr. Csupor Dezsőt (SZTE GYTK). Megtudtuk: 14 szerzős közleményüket a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports szakfolyóirat tette közzé.

2020. október 07.

A kormány most indította el a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot, amelyben az SZTE az egyetlen vidéki tudományegyetemként kapott helyet. Ezekről a lehetőségről is beszélgettünk Jelasity Márkkal, az SZTE TTIK Informatikai Intézet Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával.

2020. október 05.

A koronavírus-járványról is szó esett azon a könyvheti beszélgetésen, amelyen a PirulaKalauz című kiadványt mutatták be az SZTE Gyógyszerésztudományi Karhoz kötődő szerkesztők és szerzők. A PirulaKalauz összefoglalót ad az egészségmegőrzésben leggyakrabban alkalmazott gyógynövények, vitaminok, ásványi és egyéb anyagok felhasználásáról, adagolásáról, bizonyított hatásairól, kitérve a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokra is.

2020. október 01.

Prof. Dr. Széll Márta molekuláris biológusként diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen. Az SZTE ÁOK Orvosi Genetikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, a pikkelysömör immungenomikai hátterét és a ritka betegségeket kutatja. Mindemellett stratégiai rektorhelyettesként tevékenykedik a szegedi egyetemen. Pályája példamutató: a Lányok Napja kapcsán beszélgettünk vele.

2020. szeptember 30.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói „és ipari partnereik egy saját fejlesztésű, energiahatékony, kizárólag vizet és szén-dioxidot felhasználó elektrolizáló technológiát dolgoztak ki, amellyel a világon elsőként sikerült átlépniük az 1 amper/négyzetcentiméter áramsűrűségi álomhatárt a szén-monoxid előállítása során” – olvasható a Janáky Csaba, az SZTE TTIK docense vezetésével elért sikerről az ITM közleményében.

2020. szeptember 28.

Innovatív és inspiráló megoldás az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerét alkotó 11 adattár közös keresője. Hogyan lehet egyszerre kutatni az egyetemi bibliotéka összes tárolójában? Ezt is megkérdeztük az SZTE Klebelsberg Könyvtár két főigazgató-helyettesétől. Kokas Károllyal, az informatikai és információs ügyekért, illetve Nagy Gyulával, az intézmény általános és tartalomszolgáltatásért felelős vezetőjével ki is próbáltuk a teljes szövegeket feldolgozó szolgáltatást .

2020. szeptember 17.

A közjó apostolai címmel jelent meg Prof. Dr. Botos Katalin legújabb könyve a Kairosz Kiadó gondozásában. Bemutatója a 91. Ünnepi Könyvhét keretében zajlott, amelyhez egyetemünk az „SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében csatlakozott. A kötet a XX-XXI. század történelemformáló közgazdászainak munkájával, életével és ma is aktuális üzenetével foglalkozik.

2020. augusztus 31.

A Tiszán átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található 1-1 kilogramm partmenti üledékben a Szegedi Tudományegyetem kutatói szerint. Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják.

2020. június 13.

„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki” – idézzük a Nobel-díjas biokémikus, a szegedi egyetem egykori rektora, Szent-Györgyi Albert gondolatát június 13-án, a magyar feltalálók napján. A jeles nap alkalmából az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettesét, prof. dr. Kónya Zoltánt arról is kérdeztük, az itteni kutatási eredmények miként befolyásolják a jelent, s mit ígérnek a jövőre.

2020. június 08.

A nyílt hozzáférésű folyóiratok legjobb 10 százalékába került a szerzők szavazata nyomán az összehasonlító irodalomtudomány és a világirodalom területéről tanulmányokat közlő Neohelicon című folyóirat. A Springer kiadó gondozásában jelentkező folyóirat egyik főszerkesztője 1999 óta a Szegedi Tudományegyetem professzora, Pál József, akit a Neohelicon múltjáról és legújabb sikeréről kérdeztünk az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában.

2020. június 08.

A Dr. Röst Gergelynek, az SZTE TTIK Bolyai Intézet egyetemi docensének közreműködésével készült EvoGamesPlus – Evolutionary games and population dynamics: from theory to applications című Marie Curie Innovative Training Network pályázat 4 millió euró támogatást nyert. A négyéves projekt témája az evolúciós játékelmélet és annak biológiai alkalmazásai.

2020. május 28.

Azt már sokan sejteni véljük, hogy milyen hatásokkal járhat a közeljövőben az éghajlatváltozás, kezdve az átlaghőmérséklet emelkedésétől egészen a járványok gyakoriságának növekedéséig. A Covid-19 csak ízelítő lenne abból, ami ránk vár? Dr. Molnár Dávidot, a Szegedi Tudományegyetem geológusát kérdeztük jelenünk és jövőnk valós fenyegetéseiről.

2020. május 22.

Hazai előállítású, öntisztuló, fotokatalikus hatáson alapuló reaktív intelligens bevonat alapanyagaként hasznosult iparilag a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak fejlesztése: egy olyan nanotechnológiai eljárásra épülő fertőtlenítési módszert dolgoztak ki Prof. Dr. Dékány Imre kutatócsoportjában, amely látható fény hatására alkalmas a felületeken és a levegőben lévő mikroorganizmusok, valamint allergének inaktiválására.

2020. április 23.

Az emberi agy összes típusú idegsejtjének a megismerését célul tűző nemzetközi konzorcium tagja a szegedi „Tamas Lab”. Ennek a Dr. Tamás Gábor, az SZTE biológus professzora által vezetett csoportnak a másik sikere, hogy az NKFIH „Élvonal…” programján 5 évre 300 millió forintot kap. Ezzel a szegedi agykutató az emberi idegsejtek közötti hálózatos működés és a viselkedési, illetve magasabb rendű intelligencia összefüggéseit vizsgálja, készül új felfedezésekre.

2020. március 30.

5 évre 300 millió forint támogatást nyert az Élvonal – Kutatói Kiválósági Program pályázatán a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudomány Kar munkatársa. Dr. Berényi Antal és csoportja az epilepszia elektroterápiájával foglalkozik évek óta. Munkáját folytatja az SZTE kutatóorvosa: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával tervezendő eljárással az epilepsziás roham kialakulását szeretné megállítani.

2020. március 18.

Egy gyermek személyiségfejlődésében meghatározó, hogy milyen típusú meséken nőtt fel. A mesék azonban sok esetben tartalmazhatnak olyan komplex mögöttes jelentéseket vagy utalásokat is, amelyek a felnőttek számára lehetnek üzenet értékűek. Ilyen sokrétű szöveg például az Alice kalandjai Csodaországban, amiről Kérchy Anna, az SZTE BTK irodalomtörténésze tartott előadást.

2020. március 02.

A népi gyógyászatban használt növényekről gyakran kiderül, hogy – habár nagyanyáink ajánlották – mégsem hatásosak. A gyógynövényekkel kapcsolatos hitekről és tévhitekről Tóth Barbarát, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar egyetemi adjunktusát kérdeztük.

2020. január 15.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék idegélettan kutatócsoportjának eredményét tette közzé a rangos tudományos szakmai magazin, az eLife. A Karri Lamsa vezette kutatócsoport elsőként foglalkozott az emberi agykéreg egy speciális kapcsolatával, megmutatva, hogy az autapszisok jelentős funkciót töltenek be az idegi hálózat működésének szabályzásában.

2020. január 09.

Biológiai rendszerek molekuláris mechanizmusainak megértéséhez elengedhetetlen az építőkövek mikroszkópikus szerkezetének és dinamikájának megismerése; ehhez a kísérleti módszerek széles skálája áll a kutatók rendelkezésre. Most egy, a hazai biológus közösség által talán kevésbé ismert kísérleti módszer, a neutronszórás, előnyeit szeretném röviden összefoglalni.

2019. december 13.

A világ első civil, több telephelyű lézeres kutatóintézete az ELI. „Magyarország és a magyar tudományos közösség számára egyedülálló lehetőséget jelent, hogy európai együttműködéssel ilyen kimagasló nemzetközi kutatóközpont létrehozásában vehet részt” – nyilatkozta az SZTE professzora, Szabó Gábor akadémikus az ELI-ALPS igazgatójává való kinevezésekor. Az SZTE polgárai arra is kíváncsiak, miként képzeli el az egyetem és a lézeres kutatóintézet együttműködését.

2019. december 09.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb riadalmat okozó járványa a 2015-2017-es dél-amerikai Zika-járvány volt: a vírus súlyos mentális problémákat okozhat a méhen belüli fejlődés során. A láz terjedését most szegedi matematikusok modellezték. Kutatási eredményük a napokban jelent meg "Impact of weather seasonality and sexual transmission on the spread of Zika fever" címmel az igen rangos Scientific Reports folyóiratban.

[1] 2 3 

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01