Vándorútra indul a „Karikó Katalin elismerései – a tanulmányi versenyektől a Lasker-díjig” című tárlat, az SZTE TIK kiállítási teréből 2023. február 8-án a Szegedi Akadémiai Bizottság székházába költözik.
A fizika népszerű oldalával, kutatásra serkentő kérdéseivel és a kísérletek átélhető izgalmával ismerkedtek az érdeklődők az SZTE TTIK Fizikai Intézet által rendezett tudományos fesztiválon, a Szegedi Fizika Napján. Alább összefoglaljuk a nap előadásait.
A fotoszintézis biofizikájának ultragyors, nanoszintű folyamatairól jelent meg cikk decemberben a Royal Society (UK) Open Biology folyóiratában a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem és az ELI-ALPS közös kutatásának eredményeképpen. A publikáció tudományos eredményeiről a kutatócsoport vezetőjével Dr. Garab Győző biofizikus emeritus kutatóprofesszorral (SZBK) és Dr. Nagy László biofizikussal, az SZTE SZAOK és TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet egyetemi docensével beszélgettünk. A fotoszintézis alapkutatásának tétje akár a globális élelmiszertermelés megkétszerezése is lehet.
A Szegedi Tudományegyetem klimatológusai a Hungarian Geographical Bulletin-ben publikálták kutatási eredményeiket, amelyek alapján már a következő évtizedekben döntő időjárási változásokra kell felkészülni az egész Dél-alföldi régióban. Ezek hatására jelentősen átalakul többek között a fűtési és a hűtési energiafelhasználásunk és több lesz az extrém időjárási esemény is az évszázad végére.
Természettudományok és élettudományok területén Dr. Hamari Zsuzsanna és társkutatói, Dr. Ámon Judit és Dr. Kocsubé Sándor nyerték meg idén az SZTE Innovációs Díjat a “Fonalasgombák mikotoxin termelésének gátlása természetes hatóanyaggal” című kutatásukért. Mik is azok a fonalasgombák? Hogyan kerülnek bele mérgező anyagok az élelmiszereinkbe? Mitől innovatív a módszer, amit a Szegedi Tudományegyetem kutatói felfedeztek? – mindezekről Dr. Hamari Zsuzsannát kérdeztük.
Hordozható innovatív légzésfunkciós mérőberendezés fejlesztésének ötletével nyert SZTE Innovációs Díjat Dr. Peták Ferenc, az SZTE SZAOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet professzora. Ennek kapcsán az innováció ötletéről, az eszköz megvalósításának folyamatáról, s annak lehetséges alkalmazási területeiről kérdeztük.
A kutatók munkáját az SZTE saját pályázati támogatással is segíti. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) SZAOK Kari Kutatási Alap Szent-György Albert pályázatának egyik nyertesét, az asszociációs tanulási folyamatot vizsgáló Dr. Nagy Attila agykutatót új eredményeikről kérdeztük.
Magyar kutatók is részt vesznek a magfúziós energiatermelést célzó európai kutatásokban. Az Egyesült Államokban nemrég bejelentett sikeres lézeres fúziós kísérlet területén a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet, Nagy Intenzitású Lézer Laboratóriuma (HILL) is rendelkezik ígéretes fejlesztésekkel.
Több kilométer magas hegyvonulatok és mély völgyrendszerek, valamint többmillió éve kihűlt vulkánok is húzódnak a Dél-Alföld sík felszíne, a földtörténeti viszonylatban fiatalnak mondható üledékes kőzetek alatt. A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói különleges módszerekkel, nemzetközi kutatócsoportokkal együttműködve vizsgálják az aljzatot és annak összetételét, felfedezéseik eddig ismeretlen geológiai folyamatokat és képződményeket tárhatnak fel. Az SZTE földtudományi alapkutatásai akár rejtett energiahordozó lelőhelyeket lokalizálásában is hasznosak lehetnek.
"A Mauna Loa továbbra is a fokozott nyugtalanság állapotában van, amit az erősödő földrengési aktivitás és a csúcs felboltozódása (felfúvódása) jelez". Az Amerikai Földtani Szolgálat (USGS) hivatalos közleményére hivatkozva, több nemzetközi és hazai médium is tényként közölte a közelgő vulkánkitörést. Kitörhet a Mauna Loa? Ha igen, mikor és hogyan? Milyen veszélyt jelent? A Szegedi Tudományegyetem vulkanológusa, Dr. Pál-Molnár Elemér ad tudományos válaszokat a kérdésekre.
Hogyan függ össze a levegőben található szálló por mennyisége a közlekedéshálózat sűrűségével? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a Szegedi Tudományegyetem geográfusai, akik a közlekedési hálózatok térbeli jellemzőinek levegőminőségre gyakorolt hatásait mutatják be egy rangos nemzetközi folyóiratban publikált tanulmányukban.
Az SZTE kutatói minden segítséget megkapnak, hogy a munkájuk eredménye közvetlenül egy gazdaságilag és társadalmilag is hasznosítható innovációvá váljon. Az IKIKK lesz a Szegedi Tudományegyetemen belül az a szervezeti egység, amely a kutatások arculatát meghatározza és sugározza a közvélemény felé.
A 10 milliárd dollárt érő James Webb-űrteleszkópra szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is nyertek kutatási időt. Az eszköz 2022. július 11-én kezdte meg tudományos ciklusát, segítségével az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd.
Lázban tartja a tudományos világot az emberiség történelmének eddigi legfejlettebb űrtávcsővének üzembe állása, amelynek adataival való kutatásra a Szegedi Tudományegyetem is nyert pályázati időt. A James Webb-űrteleszkóp válaszokat adhat többek közt a galaxisok keletkezéseinek kérdéseire és az exobolygókutatás problémáira is; az űreszköz első, lenyűgöző fotóit nemrég közzétette a NASA. A témáról Gáspár Andrással, az SZTE egykori csillagász hallgatójával, az Arizoniai Egyetem munkatársával beszélgettünk.
A három éves együttműködés célja egy olyan új, komplex technológiai eljárás kifejlesztése, amely nanotechnológia segítségével maximalizálja a növények tápanyag ellátását, a hidropóniás rendszerben történő termesztés és a liofilizációs eljárás során. A projekt legfontosabb tudnivalóit 2022. július 27-én, projektnyitó rendezvénnyel egybekötött sajtótájékoztató keretében ismertette a konzorcium a Szegedi Tudományegyetemen.
Az idei nyáron tapasztalható, súlyos vízhiány elsősorban a mezőgazdaságot sújtja az Alföldön, de hosszabb aszályos időszakban a hatások érintik a felszíni és felszín alatti vízkészleteket is, súlyosabb esetben komoly gondokat okozva az öntözés és az ipar vízigényeiben is, vagy akár a lakosság vízellátásában. Az aszály mindenki életére hatással lesz az SZTE kutatói szerint.
2022. július 11-én, hétfőn Drónnapot tartott a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Fizikai Intézet, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének Fotoakusztikus Kutatócsoportja és az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont. Délelőtt miniszimpózium során a drónokkal végezhető kutatási területekről egyeztettek a résztvevők, délután pedig a Szegedi Repülőtéren, egy fotoakusztikus műszerrel felszerelt drónnal történő felszállást mutattak be a szakértők.
Biológiai terápiás készítmények teszteléséhez kapcsolódó, kutatás-fejlesztés indul útjára Szegeden 2022. február 1. és 2025. január 31. között. A projekten a SOLVO Biotechnológiai Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem közösen dolgozik, uniós támogatással.
Az EU újabb COST akció keretében támogatja a kozmológiai alapkutatásokat, a kollaborációban az SZTE oktatói jelentős szerepet vállalnak. A program fő célkitűzése a kozmológia jelenlegi, az univerzum megértésében potenciálisan áttörést hozó problémáinak vizsgálata.
Szegeden tartotta a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszertudományi Tudományos Bizottsága 2022. májusi ülését. Az esemény különlegességét az adta, hogy a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar 60. éves évfordulója alkalmából a Tudományos Kollokviumot Szegeden rendezték. A rendhagyó kihelyezett ülésre rekordszámú érdeklődőt várt az SZTE Mérnöki Kara. A több, mint 90 érdeklődő számára, kiváló kutatók adtak elő, akik között ott voltak az SZTE akadémikusai is.
Magyarországi viszonylatban végzett a COVID-19 kapcsán kontaktmátrix kutatást Dr. Röst Gergely és csapata, melynek az eredményét a Scientific Reportsban publikálták. A szakértők egy olyan módszertant ismertettek a cikkben, amely egyesíti az online és a hagyományos adatgyűjtés előnyeit. Mindez lehetővé teszi a járványügyi intézkedések hatásainak közvetlen mérését, például a pandémia korai fázisában, vagyis a 2020 tavaszán kialakult alacsony kapcsolatszámét, ami ezen időszakban előrevetítette az első járványhullám sikeres elfojtását.
Településeket, ipari és mezőgazdasági területeket és nem utolsó sorban emberéleteket is védenek a hazai folyók mentén húzódó árvízvédelmi gátak. Jelentős részük azonban több mint 100 éves, így állapotuk felmérése és megismerése kulcsfontosságú az árvízvédelem szempontjából. Az SZTE kutatói, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködve roncsolásmentes vizsgálatokkal térképezik fel a védművek állapotát a Tisza és a Maros alsó szakasza mentén, mintegy 80 kilométer hosszan.
Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council) felhívására pályázott sikerrel Dr. Janáky Csaba, az SZTE tudósa. Kutatócsoportjával 5 év alatt több mint 700 millió forintot kap majd SunFlower című projektjének fejlesztésére a Szegedi Tudományegyetemen. A napenergia újszerű hasznosítására irányuló projekt nemcsak eszközöket, de nemzetközileg elismert újabb kutatókat is hozhat.
A hangyák bonyolultan szervezett világában sok analógia fedezhető fel az emberi társadalommal. Dr. Maák István Elek és Dr. Lőrinczi Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusai hangyákkal végeznek kutatásokat, megfigyeléseket. A Szegedi Tudományegyetemen 1975-től Gallé László professzor alapozta meg a hangyakutatást. Minthogy a többi magyar hangyakutató is kapcsolatban állt Gallé professzorral, így Szeged mondható az origónak Magyarországon a hangyakutatások terén.
2016-ban indult kutatási projektet zárt le a Szegedi Tudományegyetem, amelyben forradalmi eredményeket ért el a Prof. Dr. Tamás Gábor és Prof. Dr. Barzó Pál által vezetett csoport. Többek között kimutatták, hogy az emberi agykéregben vannak olyan új, általuk felfedezett idegsejt típusok, amelyek a kísérleteknél használt állatokban nem fordulnak elő. Ezzel bizonyították, hogy bizonyos - éppen ezeket az idegsejteket támadó - betegségek esetében az állatkísérletek csak korlátozottan hatékonyak.
A Széchenyi 2020 program keretében megjelent „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” című pályázati felhívás keretében elnyert, 608,13 millió forint vissza nem térítendő, Európai Uniós forrásból finanszírozott pályázat célja, hogy meghatározzuk a fajok közötti szinaptikus-, sejt- és sejthálózati szintű analógiákat és eltéréseket, különös tekintettel az agykéregben előforduló gátló idegsejtekre.
A Szegedi Tudományegyetem földrajztudósai az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felkérésére 2017-ben kezdték el a Dunán kialakuló jégborítás műholdkép alapú monitoringjának lehetőségeit vizsgálni. A kutatás most a Tiszára is kiterjedt.
A Szegedi Tudományegyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program 2021 pályázati konstrukcióján az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mint Támogató 2021.11.24-ei döntésével 1.000.000.000 Ft támogatást nyert el a „Transzlációs biomedicina” című projekt megvalósítására. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 100%-os vissza nem térítendő támogatásban részesült. A megvalósítás 2022.01.01-el megkezdődött, és 4 év áll rendelkezésre a támogatott szakmai program megvalósítására.
A Szegedi Tudományegyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program 2021 pályázati konstrukcióján az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mint Támogató 2021.11.24-ei döntésével 1.199.519.969 Ft támogatást nyert el a „Smart rendszerek” című projekt megvalósítására. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 100%-os vissza nem térítendő támogatásban részesült. A megvalósítás 2022.01.01-el megkezdődött, és 4 év áll rendelkezésre a támogatott szakmai program megvalósítására.
2019-ben kötött szakmai együttműködési megállapodást a Szegedi Tudományegyetem, a párizsi École Polytechnique és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy (TAE) vállalat. A nemzetközi projekt célja egy olyan lézeres technológia kifejlesztése, amely könnyebbé teszi a nukleáris erőművek hulladékának lebontását. A kutatók mérföldkőhöz értek.
A dysarthria olyan beszédprobléma, amely alapvetően betegség vagy akár baleset következtében teszi mások számára alig érthetővé, sokszor érthetetlenné az érintettek beszédét. A Szegedi Tudományegyetemen most a mesterséges intelligenciát hívják segítségül, hogy a betegek a saját hangjukon tudjanak újra kommunikálni.
A zsűri idén is kiosztotta az SZTE Innovációs Díjakat. Sorozatunkban bemutatjuk a díjazottakat és projektjeiket. Mikroszkóprendszert automatizált kutatásában Koós Krisztián, az ELKH-SZBK tudományos munkatársa, a Leginnovatívabb PhD munka kidolgozója. Módszere az automatizált mérési folyamatnak köszönhetően a világon teljesen egyedülállónak számít.
Élettudományi Virtuális Oktatási Rendszert fejleszt a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar a Mozaik Kiadó Kft-vel együttműködve. A projekt a legkorszerűbb IT-megoldások segítségével hoz létre hiánypótló, tömegesen elérhető, speciális szimulációs és tanulási környezetet elsősorban az egészségtudományi képzésben tanuló hallgatók számára.
Röst Gergely szegedi matematikus csapatával modellezte a vírus terjedését a szervezetünkben
Az élethűségben múlja felül a jelenleg elérhető programokat az a digitális anatómia atlasz, amelyet 3 év alatt, több ezer fotó segítségével, közösen fejlesztett ki az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete és a Mozaik Kiadó. A magyar és angol nyelvű, latin orvosi nevezéktant is használó interaktív segédanyag, VR-szemüveggel is használható.
Az immunológiai alapkutatásért Karikó Katalin, Uğur Sahin, Özlem Türeci és Drew Weissman kapja meg a 2021. évi William B. Coley-díjat – jelentette be az amerikai Rákkutató Intézet (CRI). Az indoklás szerint a COVID-19 világjárványt megfékező mRNS-vakcinák fejlesztőihez kötődő technológia nagy szerepet fog játszani a rák kezelésében. A William B. Coley-díjat 2021. november 10-i virtuális ünnepségen adják át a négy kutatónak.
Az orvosbiológiai kutatásban elért kiválóság és innováció előtt tisztelegve, filmsztárok társaságában köszöntötték Karikó Katalint és az mRNS-alapú vakcina fejlesztőit – magyar idő szerint – 2021. október 6-án kora hajnalban, a New York-i Őssejt Alapítvány gáláján. A Szegedi Tudományegyetem gratulál Karikó Katalinnak az eddig elért eredményeihez, elnyert díjaihoz.
Világcsúcs a kémiában, hogy az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén Czakó Gábor kutatócsoportja már kilenc atomból álló összetett rendszerben is pontosan követni tudja az atomi mozgást. Az ezt leíró tanulmányt 2021. augusztus 9-én hozta nyilvánosságra a Nature Chemistry. A vezető kémiai szaklap immár a harmadik cikket közli az SZTE elméleti kémikusaitól, ami egyetemi, és országos szinten is rekord.
Élen jár a közoktatás megújítását célzó kutatásokban a Szegedi Tudományegyetem. Minden negyedik projekt és az összes támogatás 33 százaléka a Szegedi Tudományegyetemen működő csoportoké.
„Az a célom, hogy az mRNS technológiát minél többen használják Magyarországon is” – fogalmazott Pardi Norbert. Az SZTE alumnusa az új típusú koronavírus elleni mRNS alapú vakcina platform fejlesztésében kulcsszerepet játszott. Pardi Norberttől legutóbbi, 2021. június 21-i szegedi egyetemi látogatásán kértünk villáminterjút.
Kicsik, idegesítőek és büdösek a mindenki által ismert poloskák, amelyek időről-időre nemcsak az otthonainkban képesek felbukkanni, hanem gyakran a legkülönbözőbb tevékenységeinkben is kellemetlenséget okoznak számunkra. Az SZTE Ökológiai Tanszékén azonban jó, ha akad belőlük, a kutatók természetvédelmi, közösségi és viselkedésökológiai kutatásait több rovarcsoport, köztük a poloskák is segítik.
A koronavírus-járvány ellen küzdő kutatóknak, valamint a szellemi tulajdonvédelem terén kiemelkedően teljesítő szakembereknek ítélték oda a Jedlik Ányos-díjat. Az öt kitüntetett közül három – Dr. Karikó Katalin kutatóbiológus és Dr. Dékány Imre kutató vegyész, valamint Dr. Szecskay András jogász – kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez.
A Szegedi Tudományegyetem gyógyszerész PhD hallgatója, Pamlényi Krisztián egy olyan gyógyszerelési módszert dolgozott ki allergiások számára, amelynek számos előnye van: nem kell lenyelni, gyorsan fölszívódik, és nagyon nagy mértékben, 80 százalékban képes hasznosítani a hatóanyagot. A fiatal kutató az SZTE Innovációs Díj 2020-on a Leginnovatívabb PhD munkáért járó díjat nyerte el.
Kutató, oktató, feleség, anya – négy szerep melyet Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna, az SZTE TTIK oktatója is ellát mindennap. A kutatónő 2021-ben elnyerte a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjává választották. Növénybiológiai kutatásukban a fenntartható mezőgazdaságért dolgoznak munkatársaikkal közösen.
Egyes kender alapú termékek jogi szabályozását is megváltoztathatja egy nemrég megjelent tudományos cikk. Csupor Dezső egyetemi docens (SZTE Gyógyszerésztudományi Kar) kutatói ötlete nyomán elsőként kerestek választ a kérdésre: Mi történik az e-cigarettában elpöfékelt kenderszármazékkal, a CBD-olajjal?
Több neves szaklap publikálta azokat a tudományos eredményeket, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem kutatói értek el az agykutatás területén. Dr. Lőrincz László Magor az, SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi docense és kollégái, svájci, amerikai és brit tudósokkal együttműködve vizsgálták az agy működését és gyógyszerezési lehetőségeit.
„Beszélgessünk a nők helyzetéről és érvényesüléséről napjainkban az orvostudomány kutatási területein!” – javasolta a Doktoranduszok Országos Szövetsége OEO. Neves kutatónőket, köztük a szegedi egyetemen végzett, mára világhíressé lett biológust, Karikó Katalint kérték arra, hogy mutasson irányt a tudományos karrierre vágyó lányoknak és ifjú asszonyoknak. Az SZTE alumnája válaszolt a május első vasárnapján különösen aktuális kérdésre: „Hogyan egyeztethető össze egy anya életében a család és a munka?”
A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.
„A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke”, a szegedi JATE Bolyai Intézet Geometriai Intézet 1975-1982 közötti vezetője, aki 2017-ben átvette az SZTE Szőkefalvi Nagy Béla Érmet. Az MTA honlapján olvasható hír részletezi: az elméleti számítógéptudomány és a diszkrét matematika terén elért eredményeket jutalmazta idén a Norvég Tudományos Akadémia.
Egyszerűsödik a kísérleti fizikai nagyberendezések informatikai vezérlése az SZTE kutatóinak fejlesztésével. Akár a lézerekkel vagy részecskegyorsítókkal dolgozó szakemberek is vizuálisan irányíthatják berendezéseik összetett informatikai folyamatait. A projekt eredményeit a szegedi Biológiai Kutatóközpont és a debreceni Atommagkutató Intézet is a gyakorlatban hasznosíthatja.
