Klebelsberg Kuno emlegetése Karikó Katalin Nobel-díja kapcsán nem pusztán egyetemtörténeti mementó. Prof. Dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese szerint a kutatások hálózatos jellege miatt tényleges tudománytörténeti ív mutatható ki a szegedi egyetem nagy biokémiai kutatóműhelyei és az új Nobel-díj között.

Az ELI ALPS vendége volt Szegeden Gérard Mourou professzor, az ELI lézeres infrastruktúra létrehozásának kezdeményezője, a csörpölt lézererősítési technológiáért 2018-ban Nobel-díjjal kitüntetett fizikus. Mourou professzor részt vett a kutatóintézetben pénteken rendezett szemináriumon, amelyen Dr. Osvay Károly beszámolt a Szegedi Tudományegyetemen működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium első ötéves kutatási ciklusának eredményeiről. Az eseményen a lézeres transzmutációs projekt következő időszakának távlatait is megvitatták a résztvevők, közöttük Palkovics László volt innovációs miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője.

A szeptember 30-i projektzárás után a GINOP Monitoring Bizottsága és az Európai Bizottság regionális kohéziós főigazgatóságának munkatársai a helyszínen is megtekintették az ELI ALPS infrastruktúráját. Az ELI működtetését januártól az uniós ELI ERIC konzorcium veszi át, amelyből egyelőre számos tagállam távol maradt. Az eseményen Prof. Dr. Szabó Gábor, a kutatóintézet ügyvezetője arra figyelmeztetett, hogy a működési költségek finanszírozására a kohéziós alapokból kellene megoldást keresni.

Dr. Kutus Bence, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Molekuláris és Analitikai Kémiai Tanszék tudományos munkatársa 2023-ban elnyerte el a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Kutatási témája a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap lúgos kémhatásáért részben felelős, úgynevezett szodalitfázisok semlegesítésének vizsgálata. A fiatal kutató az SZTE Anyag- és Oldatszerkezeti Kutatócsoportban (MASOST) a vörösiszapok semlegesítésének kémiai folyamatait kutatja; társaival olyan modellen dolgozik, amellyel a szodalitok és egyéb, lúgosságot okozó összetevők ismeretében hatékonyabbá tehető a vörösiszap semlegesítésének technológiája.

Október 16-ig lehet pályázni az ELI szegedi, prágai és bukaresti lézeres kutatóintézetének műszer- és nyalábidejére az ELI ERIC harmadik felhasználói felhívásában. A pályázatra a világ minden tájáról jelentkezhetnek kutatócsoportok, hogy a felhívásban meghirdetett lézerekre, nyalábvonalakra, végfelhasználói eszközökre kísérleti javaslatokat adjanak be. A beadott kísérletek elbírálása kiválósági alapon történik.

Louis E. Brus, Alekszej Jekimov és Moungi G. Bawendi megosztva kapta az idei kémiai Nobel-díjat. Az elismerést a nanotechnológiában fontos tudományos eredményekért, az úgynevezett kvantumpöttyök felfedezéséért, illetve ezek szintetizálásáért ítélték oda. A kvantumpöttyök technológiáját a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán az új tulajdonságú anyagok keresésében és a napelemekkel kapcsolatos ultragyors felülettudományi kutatásokban is használják.

Krausz Ferenc, Anne L’Huillier és Pierre Agostini kapta megosztva a 2023-as fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért. A jelenséget a szegedi ELI ALPS öt másodlagos forrása is felhasználja, valamint a kutatóintézetben ebben az irányban folynak világszinten egyedülálló kutatások.

A Covid19 modern vakcinákban használt módosított hírvivő RNS feltalálójaként, az orvostudományban új utat nyitó mRNS-terápia kidolgozójaként kapta meg Karikó Katalin – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – az élettani-orvosi Nobel-díjat. Karikó Katalin, jelenünk egyik legbefolyásosabb természettudósa Nobel-díjának 2023. október 2-i bejelentése büszkeséggel tölti el alma matere, a Szegedi Tudományegyetem közösségét.

Az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézetet nemrég hivatalosan is átadták a tudománynak, vagyis teljes kutatási infrastruktúrája a kutatók rendelkezésére áll kísérleteik elvégzésére. Ez alkalomból különleges programmal várják látogatóikat a Kutatók Éjszakáján.

A lézeres kutatóközpont GINOP nagyprojektjének sikeres lezárását, lézeres kutatási berendezéseinek üzembe helyezését, a nemzetközi kutatói közösség előtti jelképes megnyitását ünnepelték szeptember 14-én az ELI ALPS vendégei és munkatársai. A projektzáró ünnepségen Prof. Dr. Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője, Dr. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár, Dr. Greinstetter Balázs, a GINOP Irányító Hatóság vezetője, Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Allen Weeks, az ELI ERIC főigazgatója mondott köszöntő beszédet, majd az épület előtt Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszéde után leleplezték az ELI ALPS sétányának új mérföldkövét. Végül pedig az Agy nagytermét megtöltő közönség Illényi Katica révén azt is megtudta, hogyan lesz zene a fizikából.

Hogyan használhatók fel az anyagcsere javítását célzó életmódbeli és táplálkozási beavatkozások a mentális betegségek kezelésében? – erről a kutatási területről gyűjt esetsorozatot és készít elő klinikai vizsgálatot Dr. Szendi István pszichiáter, a Szegedi Tudományegyetem docense, az SZTE Kiskunhalasi Oktató Kórház osztályvezető főorvosa. A metabolikus pszichiátria nemzetközi eredményei nyomán szerzett saját betegtapasztalatai is arra utalnak, hogy a táplálkozással és életmóddal kapcsolatos terápiák új lehetőséget nyitnak a mentális és kognitív betegségek kezelhetőségében, sőt megelőzésükben is.

A Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja (IKIKK) által rendezett szakmai workshopon Lantos Csaba energiaügyi miniszter, az egyetem vezetői, valamint a szakpolitikai és ipari érdekeltek jelenlétében mutatták be a magyarországi szén-dioxid tárolás és -hasznosítás Fehér könyvét. A dokumentum a szegedi egyetemen, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium gondozásában készült Dr. Janáky Csaba szakmai vezetésével.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladással kórházba kerülő betegek 95-98 százalékának megmenthető az élete, de a gyógyult hazabocsátás utáni 3 hónapban szinte ugyanannyian halnak meg a gyulladással összefüggő más betegségekben, mint a kórházi időszakban. Erről szól az a magyar kutatás, amelynek eredményeit 2500 beteg követésének adataiból dolgozták fel a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport tagjai, Prof. Dr. Hegyi Péter vezetésével. A publikáció a szakterület legrangosabb folyóirata, a Gastroenterology 2023 szeptemberi címlapján szerepel. Beszélgetésünkben Hegyi Péter az akut pankreatitiszes betegek kórház utáni utókövetésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A gasztroenterológus professzor a Szegedi Tudományegyetemen kezdte hasnyálmirigy-gyulladással kapcsolatos kutatásait és jelenleg is kutatócsoportot vezet az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja keretében.

A krónikus veseelégtelenség következtében valamint a különféle onkológiai kezelések krónikus mellékhatásaként létrejött szívelégtelenség illetve kardiális fibrózis molekuláris mechanizmusait vizsgálja, valamint e kóros folyamatok megelőzésére és/vagy kezelésére alkalmas új szereket illetve már más indikációban forgalomban lévő gyógyszereket tesztel Dr. Sárközy Márta, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Kórélettani Intézet Kardiovaszkuláris Kutatócsoportjának kutatója, friss Bolyai-ösztöndíjasként.

Az ELI ALPS lézeres kutatóintézet 2017 óta 7. alkalommal rendezte meg továbbképzését a természettudományokat tanító középiskolai tanárok számára. Az egynapos program célja idén is az volt, hogy a pályán lévő pedagógusok ismereteit új technológiák, kutatási irányok és eredmények bemutatásával egészítsék ki, valamint az „új fizika” kísérleti és modellezési szemléletével inspirálják a tanári gondolkodást.

A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában megnyílt a Neohelicon összehasonlító irodalomtudományi folyóirat fennállásának 50. évfordulóján rendezett nemzetközi irodalomtudományi konferencia. Az esemény résztvevőit Prof. Dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese köszöntötte, majd Prof. Dr. Pál József irodalomtörténész, a Neohelicon társfőszerkesztője és Lucia Boldrini, a University College London tanára, a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (International Comparative Literature Association) elnöke emlékezett meg a rangos magyar komparatisztikai folyóirat múltjáról.

Újfajta környezetbarát és fenntartható lehetőségeket keres, és közben a tehetséges hallgatókat is támogatja Gyulavári Tamás, aki egyike a Szegedi Tudományegyetem Bolyai János Kutatási Ösztöndíjas fiatal kutatóinak.

József Attila Tiszta szívvel című versére erdélyi cigány népdalok hatottak, amelyeket a költő a szegedi egyetem hallgatójaként Herrmann Antal néprajzi gyűjtésében olvashatott 1924-25-ben. A Herrmann-hagyatékot ma az SZTE Klebelsberg Könyvtár őrzi, a dalokra az egyetemalapító kolozsvári néprajzkutató kiadatlan cigányfolklór-gyűjtésében talált rá Dr. Kelemen Zoltán irodalomtörténész, az SZTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének docense. Az irodalomkutató a Neohelicon folyóirat 50 éves évfordulóján rendezett nemzetközi komparatisztikai konferencián adta elő új tanulmánya megállapításait.

A krónikus hasnyálmirigy gyulladás által okozott szöveti pusztulást igyekszik megakadályozni Dr. Pallagi Petra, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Belgyógyászati Klinika ELKH-SZTE Lendület Epitél Szignalizációs és Szekréciós Munkacsoport és a HCEMM-SZTE Molekuláris Gasztroenterológiai Kutatócsoport legújabb Bolyai-ösztöndíjas kutatója. A kutatócsoport célja, hogy új, humán vonatkozású információkat nyerjen a hasnyálmirigy fiziológiai és patofiziológiai működéséről, és ezeket felhasználják a krónikus hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő betegek terápiájának javítására.

A Neohelicon - Acta Comparationis Litterarum Universarum összehasonlító irodalomtudományi folyóirat 50 éves évfordulóján rendez nemzetközi konferenciát 2023. augusztus 28-30. között a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata és a Szegedi Tudományegyetem. A konferencia programjában magyar és világirodalmi témájú komparatisztikai előadások szerepelnek magyar, angol és francia nyelven.

Hamarosan 50. kötetéhez érkezik a magyar történeti forráskiadás eposzi vállalkozása, az 55 ezer XIV. századi okirat feldolgozását célul tűző Anjou-kori oklevéltár. A Kristó Gyula akadémikus (1939-2004) által alapított projekt jelenlegi vezetője, Dr. Almási Tibor középkortörténész egyetemi docens (SZTE) 40 éve dolgozik az Anjou oklevelek kiadásán. Eközben seregnyi történelmi ismerőse lett, életsorsok ezreibe látott bele, és olyan közel érzi magához a kort, mintha egyenesen neki diktálta volna ama 750 évvel ezelőtti végrendelkező, hogy kire is hagyja a kamrájában lógó oldal szalonnát. Az oklevelekből történetek rajzolódtak ki, azokból pedig egy olyan ország képe állt össze számára, amely több mint 20 évnyi széthúzás után végre hagyta munkálkodni az embereket, és így találta meg a gazdagodás útját.

A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet két oktatója, Dr. Sipos György és Dr. Barta Károly, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos, egyedülálló expedícióra indul a Tien-san nyugati és a Pamír hegység középső részébe. A kutatók magashegyi körülmények között, négy héten át gyűjtenek mintákat, eddig megoldatlan geomorfológiai kérdések megválaszolásához. A csapat tagjai nagy elődök, például Prinz Gyula által is vizsgált területen dolgoznak majd a Föld egyik legintenzívebben emelkedő térségében.

A Writefull révén tudományos publikációk millióin alapuló mesterséges intelligencia segíti majd az angol és más idegen nyelvű cikkek nyelvi javítását.

Magyarországon elsőként a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete szervezi a European Consortium for Mathematics in Industry (ECMI) alkalmazott és ipari matematikai konzorcium hallgatóknak szóló 36-ik modellezési hetét. A workshopon 14 országból 52 európai hallgató keres matematikai megoldást tíz gyakorlati problémára a határtudományok és az ipar területéről.

A magyar kormány 9,5 milliárdos finanszírozásának köszönhetően még idén júliusban megkezdődik az SZTE Science Park területének közművesítése és belső útépítése. Az ELI ALPS kutatóközpont körül elterülő 85 hektár fejlesztése fontos mérföldkő a területen megálmodott egyetemi tudományos és innovációs park megvalósításában. Erről tartott sajtótájékozatót 2023. július 6-án a Szegedi Tudományegyetem Science Park Inkubátorházában Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja, Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, az ELI ALPS lézeres kutatóközpont ügyvezetője és Mihálffy Béla országgyűlési képviselő.

A szegedi egyetemen 44 éves hagyományra visszatekintő nemzetközi konferenciát rendeztek az SZTE Bolyai Intézetében a differenciálegyenletek kvalitatív elméletéről. Az időben változó folyamatokat leíró egyenletek természetének kutatási témáiban az absztrakt matematikai szépség és a valós modellekben jelentkező hasznosság találkozik. E találkozás leírására teszünk kísérletet Dr. Krisztin Tibor matematikus, az SZTE Bolyai Intézet egyetemi tanára és Dr. Röst Gergely matematikus, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője segítségével.

Még meg sem jelent az SZTE-n működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium tavalyi eredménye arról, hogy kis energiájú lézerrel is létrehozható folytonos neutronforrás, amikor Dr. Osvay Károly kutatócsoportja idei kísérletében százszorosára növelte a másodpercenként keltett neutronok számát. Az ELI ALPS kutatóközpont történetében először végeztek több órán át tartó, kontrollszobából irányított „zárt” kísérletet.

Ami az elménkben történik, modellezhető-e a mesterséges intelligenciával? Nem csak az ember sajátossága a jelentéstulajdonító értelem? Félhet-e az algoritmus, lehet-e nagylelkű egy szoftverágens, és kialakulhat-e az embernélküli nyelv? Dr. Jelasity Márk egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője válaszol.

Dr. Földi Péter fizikus, az SZTE TTIK Fizika Intézet Elméleti Fizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, az ELI ALPS kutatója akadémiai doktori címet szerzett a kvantumrendszerek dinamikájának modellezése témájában. Doktori értekezésében kvantumos modelleket ír le, alkalmazásokat keresve a fény-anyag kölcsönhatás, a kvantuminformatika vagy a szilárdtestfizika területén.

Hogyan történt az új pénzek beváltása a 14. században? Hogyan kapott „mentelmi jogot” Doncs mester I. Károly királytól? Miért a nemzetségi származásra utal, de a kiválóságot jelenti a "nemes" szavunk? Hogyan alakult ki a pápai adók "átutalása"? Beszámolunk a konferencia plenáris előadásairól, és elmondjuk, milyennek látták a PhD-előadásokat azok, akik Kristó Gyula professzor szegedi középkorász konferenciáin kezdték a szakmát.

A szegedi ELI ALPS lézeres kutatóintézet nevében az attoszekundumos (10^-18 s) időtartamú fényimpulzus szerepel, de a fény-anyag kölcsönhatások fizikájában már a még rövidebb, zeptoszekundumos (10^-21 s) tartomány lehetőségeit is kutatják. Miközben az ELI a világ első lézeres felhasználói létesítményként kezd üzemszerűen működni, vagyis világszínvonalú berendezésein felhasználó kutatók kísérleti projektjeit fogadja, egyúttal a jövőbe mutató fejlesztési irányokon is gondolkodnia kell. A fény nemzetközi napja előtt Dr. Varjú Katalinnal, az ELI ALPS tudományos igazgatójával beszélgettünk.
Az ELI ALPS 2023. május 12-i fény napi programja itt érhető el.

Ha valakinek egyszer eszébe jut irodalmi műveket biokémiai szempontból elemezni, abban az elemzésben a neuropeptideknek kulcsszerepe lesz. Dr. Bagosi Zsolt neuroendokrinológussal, az SZTE SZAOK Kórélettani Intézet egyetemi docensével a neuropeptidek vágyat, vonzalmat, kötődést, szorongást és depressziót kiváltó hatásáról beszélgettünk. Az SZTE kutatója jelenleg az alkohol és a nikotin hatásait vizsgálja kísérleti állatokban és arról elmélkedik, hogy mi a hasonlóság egerek és emberek közt.

Az új NOVA rendszer, csatlakozva az ERP és más szakmai rendszerekhez, jogtárakhoz, különböző komplex pénzügyi problémák megoldásában és feladatok optimalizálásában segíti a cégcsoportok és nagyvállalatok vezetőségeit. A döntéstámogató rendszerrel a vezetők szabadszöveges társalgás formájában beszélgethetnek. A rendszer képes arra, hogy szóban ismertesse a szakértők által összeállított szabálygyűjtemény elemeit, döntéstámogató területeket, elemzési módszereket. Ennek hatására a mesterséges intelligencia, ha szükséges, visszakérdez, további paramétereket kér és pontosítja az adatokat, majd elindítja a kívánt elemzést, amelynek eredményeit, diagramjait megjeleníti és szóban is közli.

Egykori oktatója, Dr. Katona Tamás történész tiszteletére rendezett emlékkonferenciát az SZTE BTK Modernkori Magyar Történeti Tanszéke. A konferencián Katona Tamás életművéhez híven forrásalapú, ám színes, átélhető történetekről volt szó az 1848-49-es szabadságharc idejéből. Az eseményen Katona Ágnes, a történész lánya is részt vett.

A tavasz és a tehetségek ünneplésével Prof. Dr. Széll Márta stratégiai rektorhelyettes megnyitotta a Szegedi Tudományegyetem 18. Egyetemi Tavasz fesztiválját.

A tudomány eredményeit és módszertanát elutasító egyre népszerűbb áltudományos irányzatok, mint a lapos Föld elmélete, a különböző konteók, a mindent gyógyító csodaszerek és társaik mára alternatív (de az is lehet, hogy több párhuzamos) valóságot hoztak létre. Miért sebezhető a ma embere természettudományos ismeretek nélkül? Milyennek látja a közvélekedés a tudományos kutatókat? Dr. Sipos Pál Miklóst, a kémia tudományok doktorát, az SZTE TTIK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi tanárát kérdeztük a kémia és az áltudományok közötti kapcsolatról.

Az attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliárdod része, vagyis 10^-18 s. Ez az időtartam adott nevet a fizika egyik új, aktív kutatási területének: az attofizika az ultragyors fény-anyag kölcsönhatás jelenségeivel foglalkozik. A tudományterület egyik nemzetközi központja a szegedi ELI ALPS kutatóintézet, amely a világon egyedülálló intenzitású attoszekundumos impulzusokat szolgáltat az atomi, molekuláris és optikai folyamatok kutatói számára. Attoszekundumos impulzusok létrehozásáról és tulajdonságairól Dr. Major Balázs és Dr. Varjú Katalin (az SZTE és az ELI ALPS kutatói) 2021-ben az Optica folyóiratban, majd 2023-ban az American Physical Society „Physical Review A” lapjában közöltek publikációt, a kolozsvári Izotóp- és Molekuláris Technológiák Kutatóintézet és a berlini Max Born Intézet munkatársaival együttműködve.

Mostanában miért van sokkal kevesebb áttörésszerű fölfedezés a tudományban, mint a múlt évszázadban? Mi a mesterséges intelligencia szerepe a gyógyszerfejlesztésben? Miért nem működik például a tumoros betegségek többségében az immunterápia? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt a Nemzeti Tudósképző Akadémia vendégeként a Szegedi Tudományegyetemen tartott előadásában az amerikai kutatóorvos, Bruce Alan Beutler. A veleszületett immunrendszer aktiválásával kapcsolatos felfedezéseiért Nobel-díjjal is elismert tudós villáminterjút adott az SZTE Hírportálnak.

A gyógymódok személyre szabásától és az okos hatóanyagok kutatásától reméli Prof. Dr. Farkas Eszter, az SZTE SZAOK és az SZTE TTIK Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék professzora, hogy a stroke gyógyításában egyszer javulást hozhatnak. A professzorasszony az MTA Nemzeti Agykutatási Program harmadik szakaszában a stroke utáni agyi vérellátást tovább károsító jelenségeket kutatja.

Biró Sándor 19. századi erdélyi református lelkész és értelmiségi, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc radikális közéleti személyisége, majd tábori lelkésze életpályájáról adott ki új kötetet Prof. Dr. Zakar Péter történész egyetemi tanár (SZTE Modernkori Magyar Történeti Tanszék). A Kolozsvári Egyetemi Kiadónál megjelent könyvről március 2-án 16 órakor az SZTE Klebelsberg Könyvtár AudMin helyszínén Hegyi Ádám egyetemi docens (SZTE Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék) beszélget a szerzővel.

A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének Tanácsa Prof. Dr. Páles Zsolt egyetemi tanárnak, a Debreceni Tudományegyetem matematikusának ítélte oda a Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet. Páles professzor a díj átvétele után „Elválasztási tételek kommutatív félcsoportokban és a kvázieltérés közepek jellemzése” címmel tartott előadást, majd válaszolt kérdéseinkre.

Két falut egyszerre csak államhatár választ el ott, ahol addig soha nem húzódott határ. Az emberek illegálisan szöknek át a saját földjükre, annyira nem tudják vagy nem akarják tudomásul venni az új határt. Dr. Bencsik Péter történésszel, az SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszék egyetemi docensével beszélgettünk a 20. századi határok mentén kialakuló közösségi konfliktusokról.

Az AVOBMAT szövegbányászati alkalmazás fejlesztői 2022-ben elnyerték a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Díját. A szoftverrel végezhető adatalapú szövegkutatási célok kapcsán Dr. Péter Róberttel, az SZTE BTK Angol-Amerikai Intézetének egyetemi docensével beszélgettünk: a digitális bölcsészet képes lesz-e beépülni a hagyományos bölcsészettudományba?

Új, szcintillációs elven működő részecskedetektorról jelentettek be szabadalmat és publikáltak tanulmányt nemrég a Szegedi Tudományegyetem TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék és a debreceni Atommagkutató Intézet kutatói. A munka részleteit a publikációt jegyző kutatócsoport szegedi tagjai, Dr. Janáky Csaba egyetemi docens és Dr. Samu Gergely Ferenc tudományos munkatárs foglalta össze.

Vándorútra indul a „Karikó Katalin elismerései – a tanulmányi versenyektől a Lasker-díjig” című tárlat, az SZTE TIK kiállítási teréből 2023. február 8-án a Szegedi Akadémiai Bizottság székházába költözik.

A fizika népszerű oldalával, kutatásra serkentő kérdéseivel és a kísérletek átélhető izgalmával ismerkedtek az érdeklődők az SZTE TTIK Fizikai Intézet által rendezett tudományos fesztiválon, a Szegedi Fizika Napján. Alább összefoglaljuk a nap előadásait.

A fotoszintézis biofizikájának ultragyors, nanoszintű folyamatairól jelent meg cikk decemberben a Royal Society (UK) Open Biology folyóiratában a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem és az ELI-ALPS közös kutatásának eredményeképpen. A publikáció tudományos eredményeiről a kutatócsoport vezetőjével Dr. Garab Győző biofizikus emeritus kutatóprofesszorral (SZBK) és Dr. Nagy László biofizikussal, az SZTE SZAOK és TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet egyetemi docensével beszélgettünk. A fotoszintézis alapkutatásának tétje akár a globális élelmiszertermelés megkétszerezése is lehet.

A Szegedi Tudományegyetem klimatológusai a Hungarian Geographical Bulletin-ben publikálták kutatási eredményeiket, amelyek alapján már a következő évtizedekben döntő időjárási változásokra kell felkészülni az egész Dél-alföldi régióban. Ezek hatására jelentősen átalakul többek között a fűtési és a hűtési energiafelhasználásunk és több lesz az extrém időjárási esemény is az évszázad végére.

Természettudományok és élettudományok területén Dr. Hamari Zsuzsanna és társkutatói, Dr. Ámon Judit és Dr. Kocsubé Sándor nyerték meg idén az SZTE Innovációs Díjat a “Fonalasgombák mikotoxin termelésének gátlása természetes hatóanyaggal” című kutatásukért. Mik is azok a fonalasgombák? Hogyan kerülnek bele mérgező anyagok az élelmiszereinkbe? Mitől innovatív a módszer, amit a Szegedi Tudományegyetem kutatói felfedeztek? – mindezekről Dr. Hamari Zsuzsannát kérdeztük.

Hordozható innovatív légzésfunkciós mérőberendezés fejlesztésének ötletével nyert SZTE Innovációs Díjat Dr. Peták Ferenc, az SZTE SZAOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet professzora. Ennek kapcsán az innováció ötletéről, az eszköz megvalósításának folyamatáról, s annak lehetséges alkalmazási területeiről kérdeztük.