Mi különbözteti meg a versírást a költészettől? A lehetetlennel határos nyelvi lelemények a versek? Miként viszonyul a hétköznapi ember az ihletett sorokhoz? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélt dr. Nagy János nyelvész József Attila születésnapján, április 11-én, a költészet napja alkalmából.
„Jaj, de szép!” – sóhajt föl a hétköznapi ember egy-egy verset olvasva-hallgatva – zárta költészet napi mondandóját a nyelvész dr. Nagy János. Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar professor emeritusa fölvetette: „Petőfi, a nyelvújítás utáni magyar nyelv terjesztője is.” Véleménye szerint toldalékgazdagsága teszi „költőivé” a magyar nyelvet.
„… félelemtől bolyhos a honni éjszaka…”, Radnóti Miklós: Erőltetett menet című költeményének egyetlen sorát magyarázta, s elárulta: mi különbözteti meg a versírást a költészettől.
Dr. Nagy János a nyelvi formák kifejező jellegéről is beszélt Tráser László mikrofonja előtt.
További információ az SZTE Hírportál / SZTE Magazin / Multimédia rovatban:
SZTEinfo