Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Robbanásszerűen gyarapodik Afrika népessége az egyik oldalon, míg a másik oldalon – például Európában – demográfiai problémák okoznak politikai konfliktusokat. Demográfiai összefüggésekről villantja föl információit, összegzi tapasztalatait az SZTE nyugalmazott egyetemi tanára, Dr. Bálint Gábor orvos.
A népességnövekedés és –fogyás összefüggéseinek kiindulópontja, hogy a demográfusok szerint a Föld 7,5 milliárd ember eltartására képes. A WHO 2019. január 1-jén 7 milliárd 674 millió 575 ezer fő volt – hivatkozott a WHO-adatra Dr. Bálint Gábor. Az SZTE nyugalmazott professzora szerint 2019 első napján 395 ezer újszülött jött a világra. A világ népességszámának alakulását mutató egyik honlap látogatottságának oka is az a közvélekedés, mely szerint a lakosság lélekszámának előrejelzése jövőnk meghatározásának alapja.
Ám tudjuk-e pontosan, mi a helyzet jelenleg, tudjuk-e, hányan élünk most a Földön, vagy éppen Afrikában? A válaszadás összetett feladat.
Például a hatalmas afrikai kontinensen a gyermeklétszám elképesztően magas – az európai országokból nézve. Mi ennek az oka? Mi lesz ennek a következménye? Válasz ma még nincs, csak találgatnak. Jóllehet a Föld egészére döntő hatással van máris az Afrikában tapasztalható népességgyarapodás, miközben a demográfusok szempontjai szerint e kontinens „üres”.
Bálint Gábor professzor, a trópusi betegségek szakértője, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja több mint 40 éve jár gyógyítani a fekete kontinensre. Az SZTE nyugalmazott professzorát Tráser László kérdezte.
