A Szegedi Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékét megalapító Hajdú Péter nyelvészprofesszor (1923-2002) tiszteletére avattak emléktáblát egykori szegedi lakhelyénél, a Sóhordó utca 1-3. számú ház falán. Az uráli (finnugor és szamojéd) nyelvészet és őstörténet nemzetközileg ismert kutatójára az SZTE BTK és a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont oktatói, nyelvészei, valamint Hajdú Péter családtagjai emlékeztek.

Az Álljon meg egy novellára! nevű irodalmi pályázat történetei idén a környezetvédelem és fenntarthatóság jegyében születtek. A több mint 1500 beküldött pályamű közül Monostori Andrásnak, az SZTE volt hallgatójának Hidropónia című novellája is nyertesként került ki a város és az ország legforgalmasabb busz- és villamosmegállóinak plakátfelületeire.

December 13. hófátyolban is szürke, napsütésben is borongós nap – itt és ma. Ehhez a tényközléshez elég csak kinézni az ablakon. De milyen nap december 13. – mondjuk – Stockholmban és 1937-ben? A 85 évvel ezelőtti újságoldalakon lelt válasz új fényben mutatja a boszorkányos nap egykori szereplőit.

Véget ér a centenáriumi tanév: az egyetemalapítás 440. és a kolozsvári magyar tudományegyetem szegedi befogadásának 100. évfordulóját 2021/2022-ben ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem. A Centenáriumi Zárórendezvények között szerepel konferencia, ünnepség a színházban és november 12-én a Szegedi Tudományegyetem Napja.

A 150 éves múltat, az 1872-ben alapított Magyar Királyi Tudományegyetemet ünnepeli a kolozsvári és a szegedi universitas. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem jubileumi ünnepség-sorozata 2022. október 12-én kezdődött és az esztendő végéig tart. Az évforduló, a BBTE és az SZTE históriájának fordulatai mit üzennek a jelennek és a jövőnek? Erről is beszélt a kolozsvári ünnepségsorozaton a két testvéregyetem rektorhelyettese, Soós Anna (BBTE) és Zakar Péter (SZTE).

36 éve, 1986. október 22-én hunyt el a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem egykori rektora. A világhírű tudós Szegedtől hétezer kilométerre, az Atlanti-óceán parti Woods Hole-ban töltötte életének utolsó harmadát, az ottani temetőben nyugszik. Két héttel ezelőtt Woods Hole-ban jártunk, Szent-Györgyi Albert síremlékénél tisztelegtünk.

Karikó Katalint és Polyák Kornéliát, a Szegedi Tudományegyetem elődintézményeiben diplomázó két egykori hallgatót, az SZBK két korábbi munkatársát is a National Academy of Medicine (NAM) tagjává választották. Az amerikai Nemzeti Orvostudományi Akadémia 100 új taggal bővült. A NAM-hoz tartozást az egészségügy és az orvostudomány egyik legrangosabb kitüntetéseként tartják számon.

Ötven éve mit jelentett az egyetemen „f”-esnek lenni? Hogyan hidalta át a köz- és a felsőoktatás közötti szakadékot a Studium Generale rendszere? Miként segítették a Szegedi Tudományegyetem elődintézményei a tehetségeket? Mit fotózott a gimnazista Karikó Katalin első szegedi látogatásán? Az SZTE tehetséggondozós mozaikképéből most a ’70-es évek elejének cserepeit mutatjuk.

„A kolozsvári egyetem elhelyezésének esélyei valósággal kaleidoszkópszerűen változnak” – írta a tudósító 1921 januárjában. A már egyetemi várossá lett Debrecen lobbizott a Szegedre várt kolozsvári felsőoktatási intézmény elhódításáért és bekebelezéséért. A konfliktus lezárásaként Teleki miniszterelnök kijelentette: „a kolozsvári egyetemet nem egyesek kívánsága, hanem az ország közérdekét tartva szem előtt, kell ideiglenesen elhelyezni”.

Advent idején és a karácsonyfa-ünnepélyeken előbb-utóbb szóba került Szegeden a városba költözött tudományegyetem. A Szeged című napilap 100 évvel ezelőtti decemberi számait lapozgattuk, fotókat nézegettünk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium-rendszerébe lépve, s kiemeltünk 12, a kort, a várost és az egyetemet jellemző történetet és véleményt.

„Mit tanítanak a szegedi egyetemen?” – kérdezték 100 éve (is) a Tisza-parti város lakói. „A sok viszontagság után meginduló egyetemi tanítás” programját tette nagyító alá 1921. november 6-án Szeged egyik napilapja, a Délmagyarország. A cikkben kiemelt kurzusok előadóiról és hallgatói közül 13+1 személyiség portréja tovább árnyalható az internetes „szabad enciklopédia” szócikkében elmélyedve vagy az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium-rendszerében kutakodva.

Vidékről indult és vidéken ért véget az 1956-os forradalom. Kitüntetett időpontot jelentett Szegeden 1956. október 16., a MEFESZ megalakulása, az október 23-i utcai tüntetés és október 25., a „csillaghullás napja”… A 65 évvel ezelőtti ősz szegedi eseménysorát is megidézték a Kossuth Rádió 2021. október 23-i műsorfolyamában. A hangképek történelmi helyszínen, az SZTE Auditórium Maximumában készültek.

Megálljt parancsol a Somogyi-könyvtár bejáratánál a legújabb plakát: „KIÁLLÍTÁS – KOLOZSVÁRRÓL SZEGEDRE”. Az egyetemtörténeti dokumentumtárlat kiadványai arról is mesélhetnének a 2021/2022-es centenáriumi tanévben, hogy száznál is több szállal fonódik össze az SZTE és a Somogyi-könyvtár históriája. Ezekből a csomópontokból hármat emelünk ki a tárolók üveglapja mögé nézve.

Mit kell tudni a 120 éves Nobel-díjról? Egy csokorra való érdekességet gyűjtöttünk össze. Egyrészt abból az alkalomból, hogy az SZTE egykori rektora és kutatója emlékére rendezett kiállításon, az egyetem Dugonics téri épülete aulájában megtekinthető Szent-Györgyi Albert 84 éves Nobel-aranyérme. Másrészt azért, mert 2021 októberének első hetétől azt remélhetjük, hogy elhozza Karikó Katalin, az SZTE alumnája Nobel-díjának hírét.

„Húzódik, kínlódik a szegedi egyetem ügye.” Így jellemezhető az 1920. esztendő a Szegedi Tudományegyetem története szemszögéből. Tény: a tudományegyetem helyett az 1920. decemberi SZEGED is „az iskolán kívüli paraszti népművelés” elsőként Szegeden megnyitott intézményéről, a népfőiskoláról cikkezett.

A nyár közepe, július 15. alkalmából 5 történettel illusztráljuk, miként töltötte a nyarakat Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetemhez kötődő éveiben. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumaiban is fellelhető újságok híreit böngésztük. Kiderült: a 90 évvel ezelőtti július 12-én is „kánikulai hőség köszöntött a városra”.

Tudta, hogy a Magyar Feltalálók Napja Szent-Györgyi Albert első szabadalmához és a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik? Az SZTE Nobel-díjas kutatója a „jól eltartható, magas C-vitamin tartalmú készítmények” előállítását leíró eljárást jelentett be 1941. június 13-án. E jeles nap alkalmából 13+1 érdekességet gyűjtöttünk össze Szent-Györgyi szegedi felfedezéséről.

Újszerű megközelítésben ismerteti az SZTE egyetemi könyvtár Klebelsberg Kuno életét és munkásságát, az idén száz éves Szegedi Tudományegyetem történetét, valamint három kiemelkedő szegedi tudományos műhely eddigi tevékenységét. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapjáról a nagyközönség számára most megnyitott három interaktív weboldal digitális oktatóanyag és játék is.

36 nyelvre fordították le a műveit, 95 évvel ezelőtt április 23-án Szegeden született, s Kossuth-díjat is kapott. Ki ő? Janikovszky Éva (1926-2003), aki Kucses Éva néven a Szegedi Tudományegyetemen németet és néprajzot is tanult 1944 és 1948 között. Az SZTE alumnája diákkoráról és emlékezetéről – az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszere segítségével – 23 érdekességet gyűjtöttünk össze a szülinapja alkalmából.

Szeged patinás épületeibe költözött a tudomány, miután 1921-ben a város befogadta a Kolozsvárról száműzött magyar egyetemet. A tudomány szegedi házait bemutató cikksorozatunk élén a 2 legrégebbi helyszínről gyűjtöttünk 9-9 kevéssé ismert információt az április 18-i műemléki világnap alkalmából.

Íróként és költőként, de biológiai, kultúrtörténeti és neveléstudományi munkássága miatt is ismert Géczi János, az SZTE alumnusa. A József Attila díjas alkotó mit mond szegedi időszakáról? Miként vált itt íróvá és kikkel állt kapcsolatban? Erről is beszélt a Dugonics Társaság estjén. Az „Írók, költők Szegedről” című beszélgetés-sorozat ide vágó részleteit a magyar széppróza napja alkalmából idézzük föl.

Április 11., József Attila (1905-1937) születésnapja 1964 óta versünnep. A magyar költészet napjára, és az egyik legismertebb költőnkre, József Attilára úgy emlékezünk, hogy az SZTE alumnusa életéből 11 történetet kötünk több mint 11 szegedi helyszínhez és 11 műhöz.

Radnóti Miklós emléksétára hív az SZTE Alma Mater, a szegedi egyetem öregdiák-szervezete. A Facebookon is meghirdetett esemény március 21-től, a költészet világnapjától április 11-ig, a magyar költészet napjáig tartó időszakban egy kis mozgásra és alkotásra ösztönzi az SZTE jelenlegi és korábbi hallgatóit és dolgozóit.

„Szerette ezeket a hecceket is csinálni” – jellemezte a Szent-Györgyi Albert viselkedéséről a korabeli „szegedi társadalmi körökben” kialakult képet egykori tanítványa és munkatársa, Straub F. Bruno. A szenvedélyes motorosról és kutatóról az SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi gyűjteményét gondozó könyvtáros, Pap Kornélia is megemlékezett minapi bejegyzésében a közösségi médiafelületen.

Tudta? 90 éve, hogy elkobozták az SZTE alumnusa, Radnóti Miklós verskötetét. A költészet világnapja, március 21. alkalmából 21 kevéssé ismert infótöredéket gyűjtöttünk össze a szegedi egyetemen 1930 és 1935 között Glatter és Radnóczi Miklósként szereplő magyar-francia szakos hallgatóról, aki Radnóti Miklós, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja.

A magyar sajtó napját március 15-én ünnepeljük. Az 1848-as forradalom nyitányaként e napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit… 2021-ben a 100 éves szegedi egyetemi sajtóról és a tudományos újságírásról 15 érdekességet gyűjtöttünk össze március 15. alkalmából.

A Szegedi Tudományegyetem mely posztjain dolgoztak nők egy és fél évszázaddal ezelőtt? Hogyan telt a szegedi felsőoktatásban március 8. száz vagy ötven ével ezelőtt? Az időutazás apropója, hogy 1917 óta a világ több pontján ünneplik a Magyarországon 1948-tól kötelező nemzetközi nőnapot. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből számokat, neveket és cikkbeli üzeneteket villantunk föl.

Gondolt-e már arra, hogy Szent-Györgyi Albert nyomdokain jár, mikor a szegedi Dugonics téren, vagy a Fogadalmi templom körüli árkádok alatt vagy a Kálvárián sétál? Eszébe jutott-e valaha, hogy Stockholmból, Párizsból, vagy amerikai előadói körútjáról haza térve milyennek látta Szegedet a világhíres tudós? Az idegenvezetők világnapja alkalmából járjuk be együtt Szent-Györgyi szegedi helyeit! A város 10 ikonikus épületének históriájából a Nobel-díjas tudóshoz kötődő történeteket villantjuk föl.

„Az első magyarországi népfőiskolát Szegeden állítanák fel” – harsogta a helyi napilap 1920 őszén. Budapesten kilincseltek a város vezetői a szegedi egyetemért, ám egyelőre hiába. A Kolozsvárról Budapestre menekült magyar tudományegyetem Szegedre költözése egyre halasztódott. Ezért, mintegy kárpótlásul, „parasztegyetemnek” nevezett felnőttképzőt, azaz népfőiskolát kapott 100 éve a Tisza-parti város. Bekukkantottunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumaiba.

110 évet átívelő időutazásra hívjuk a kedves olvasót. A „Karácsony felé” verstől indulva az „Angyalok futása” sztorin és a „Fogyasszatok!!!” kritikán át közelmúltunk Alma Mater-Mikulásáig tart az idézetekkel kikövezett utunk. A koronavírus-járványos advent idején, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében egyetemi újságokat lapozgattunk. Így kutattunk a téli vizsgaidőszak ismerős emlékei és a karácsonyi szokások után.

Szabadulószobás és kérdés-felelet játék révén ismerkedhetünk az online térben az SZTE Nobel-díjas kutatója, Szent-Györgyi Albert életével és munkásságával. A szegedi Déri Miksa Műszaki Technikum honlapján elérhető innovatív játékokat és a tudománynépszerűsítő videócsokrot az SZTE történelem szakos hallgatója és az iskolai gyakorlatát vezető pedagógus állította össze.

Az SZTE Nobel-díjas biokémikus professzora, Szent-Györgyi Albert nevét vette fel 1987. december 10-én a SZOTE. Így kétszeresen is jeles dátummá lett a szegedi egyetem történetében a Szent-Györgyi Albert kitüntetése miatt emlékezetes 1937-es Nobel-díj átadó ünnepély napja. A jelen, az SZTE és az SZTE ÁOK nevének módosítási tervei miatt is aktuális időutazást az egyetemi bibliotéka Contenta repozitórium-rendszere segítette.

Az SZTE közoktatási intézménye, az egykori „Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium” egykori földrajz-történelem szakos tanára és „örökös igazgatóhelyettese” memoárjának a bemutatásával tisztelgünk a 2018-ban elhunyt, a szegedi egyetemhez 34 éven át kötődő pedagógus emléke előtt. Az emlékiratnak a 2020-ban 65 éves „egyetemi gyakorló” történetét is fölvillantó fejezetei ismertetőjét az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében lelt cikkekkel és fotókkal illusztrálva dúsítottuk.

A „Tisza-parti Göttinga” klebelsbergi álmának a megvalósításáért Szegeden 1930 és 1945 között dolgozó Szent-Györgyi Albertnek – a Nobel-díjas év után – a második legaktívabb időszaka az 1940-1941. közötti rektorság, a médiabeli megjelenések száma alapján is. Újságcikkeket és beszédeket idézve fölvillantjuk a Szent-Györgyi Albert 80 évvel ezelőtti rektori tanévéhez köthető rekordokat.

„Megköszönjük az egyetemet” címmel 1920. október 26-án a Szeged napilap arról adott hírt, hogy „Már Somogyi polgármester és a tanács tagjai is hivatalosan tudomást szereztek arról, hogy a kolozsvári egyetemet Szegeden fogják elhelyezni”. A bejelentés előzménye, hogy a városba látogatott az egészségügyi miniszter, aki kulcskérdésről, az egyetem orvosi fakultásának az elhelyezési lehetőségeiről tájékozódott. A Trianon miatt határmentivé lett városban a felsőoktatás országos témáit is figyelemmel kísérték a 100 évvel ezelőtti szegedi lapok.

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

„… Támogassák a magyarságot a szabadságért vívott harcában!” 1956. november 3-án levelet írt és távirazott Szent-Györgyi Albertnek a szegedi egyetem nevében a rektor és 17 professzor. A világ valamennyi egyeteméhez intézett felhívás hazai és amerikai története – mint cseppben a tenger – mutatja, miként állt ki a szegedi egyetemről indult forradalomért az itteni professzori kar.

Halottak napjára és egyetemi jubileumokra készülve kerestük meg az SZTE első rektorának, Menyhárt Gáspárnak és Nobel-díjas rektora, Szent-Györgyi Albert édesanyjának a sírját a szegedi Belvárosi temetőben. A temetői séta tudománytörténeti anekdotákkal is szolgált, mert a Szeged legnagyobb sírkertjében nyugvó közel négyszáz jeles személy közül szinte minden második kötődik az egyetemhez. Mottónk: „a jelen összeköt a múlttal”…

Filmhíradókban, dokumentumfilmekben is feltűnik Szent-Györgyi Albert alakja 1937. október 26., a Nobel-díj-jelölésről hírt adó első újságcikkeket követően. Az egyetemi tanárt és kutatót, a tudományszervezőt és ismeretterjesztőt, a társasági és politikai élet ikonikus alakját bemutató audiovizuális emlékek alábbi, első csokra Szent-Györgyi Albert szegedi korszakáé.

A szegedi egyetemet a tudományos világ térképére tette, az universitas közösségét összekovácsolta Szent-Györgyi Albert Nobel-díja. 83 évvel ezelőtt a szegedi egyetemen milyen körülmények között dolgozott a Nobel-díjas professzor, akit kollegái és a diákok ünnepeltek? Az SZTE Klebelsberg-könyvtár Contenta rendszerében fellelhető Délmagyarország 1937. október végi riportjai megmutatják az összefogásban, az egymás munkájának elismerésében rejlő erőt.

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

„1956. október 16-án a szegedi egyetemi ifjúság mintakövetőből mintaadóvá vált” – összegezte a MEFESZ megalapításának jelentőségét Jancsák Csaba, az SZTE egyetemi docense. Miként született meg ez az ikonikus szervezet? Bekukkantottunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerébe, ahonnan egy visszaemlékezést, egy naplótöredéket és egy korabeli újságcikket idézve köszöntjük a 65 éve született MEFESZ-t.

A Szegedi Tudományegyetem ikonikus professzora, karizmatikus tanárszemélyisége Halász Előd. A germanista életrajzát és szegedi éveinek történeteit, a szótárszerkesztőt és – a vele készült interjúk alapján – az embert is megismerhetjük a 100 éve született Halász Előd című virtuális kiállításon. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Egyetemi Gyűjteményének munkatársai közreadták Halász Előd válogatott bibliográfiáját és összegezték emlékezetének nyomait.

Az új típusú koronavírust természetesen nem ismerhette Szent-Györgyi Albert, ellenben az SZTE Nobel-díjas kutatója egykori publikációiban, a hozzá kötődő cikkekben és előadásokban rábukkantunk olyan gondolatokra, amelyek a vírusok természetével, a pandémia hatásával, a tudomány működésével kapcsolatban új ismereteket és így érveket is szolgáltatnak a kételkedők meggyőzésére. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerében kutattunk.

Csak néhány hírben és csak „a sorok között olvasva” bukkanhatunk olyan információra, ami a Kolozsvárról menekült magyar egyetemmel kapcsolatos. A 100 évvel ezelőtti Szeged szeptemberi számait „lapozgattuk” az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerében. Az újság a magyar nemzetgyűlés „numerus clausus”- vitájáról és a helyi közvéleményt foglalkoztató „főispáni installációról” részletesen beszámolt, miközben a „tudománynak élő emberek” találmányait is bemutatta.

Könyvek között dolgozott szegedi laboratóriumában Szent-Györgyi Albert, neve több száz publikáció élén olvasható, életművével számtalan cikk és számos könyv foglalkozik. Szent-Györgyi Albert milyen szerepet vállalt a tudománynépszerűsítésben? – merült fel a kérdés a 91. Ünnepi Könyvhéten. E rendezvény-sorozathoz 2015 óta minden évben „Az SZTE utcára viszi a tudományt” mottóval csatlakozott a szegedi egyetem. 2020-ban – annak ellenére, hogy a könyvünnep a koronavírus-járvány miatt őszére tolódott, s néhány könyvbemutató elmaradt – több mint ötven SZTE-s oktató vagy alumnus vett részt a könyvheti ismeretterjesztésben.

Az Aranykoporsó című regény Móra Ferenc díszdoktori értekezése. Ám nem ez az egyetlen érdekessége „a szegedi polihisztor” „doctor honoris causa” címének – derült ki az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumaiban nézelődve, a most élesített közös keresőt használva. Az első könyvhét szervezésében is kitüntetett szerepet játszó Móra Ferencről kortársak méltatását olvastuk, majd a dédunokát kérdeztük a földrajz-természetrajz szakon végezett tanárról, aki Szegeden lett „nemzeti klasszikus” és „világhíres kutató” – az SZTE egyik díszdoktora.

„Nem járja már ez a vég nélküli bolondítás. Szeged valóban elkövetett mindent... És kaptunk egy üres ígéretet… Egy év múlva…” – nyilatkozta 1920. augusztus közepén a szegedi polgármester. A helyi és az országos politikusok terveinek ellentmondtak a kolozsvári és pozsonyi professzorok: elérték, hogy a két száműzött egyetem együtt és a fővárosban kezdheti meg az 1920-21. tanévet – derül ki a Szegedi Friss Újság és a Szegedi Napló 100 évvel ezelőtti híreiből.

„Önkéntes” – mondták a szervezők, de a hallgatók tudták: „erősen ajánlott” részt venni egy nyári építőtáborban. Belelapoztunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből elérhető egyetemi újságokba: az 1960 utáni cikkekben 700-nál is többször bukkan föl az „építőtábor” kulcsszó. Egykori szegedi egyetemisták élménybeszámolóit és funkcionáriusok véleményét ütköztetjük.

A cenzori döntés nyomán üresen maradt újsághasábok, a kormány átalakulásáról szóló hírek, Kun Béla szökésének részletei mellett egyetemi ügyeknek is helyet szorítottak az 1920 júliusában megjelenő szegedi napilapok. A Somogyi-könyvtárban őrzött, 100 évvel ezelőtti Szegedi Friss Újság és Szegedi Napló megsárgult oldalait lapozgatva beleláthattunk a hírpiac mögé is.