SZTE magazin

Anno Magazin

2020. szeptember 20.

Könyvek között dolgozott szegedi laboratóriumában Szent-Györgyi Albert, neve több száz publikáció élén olvasható, életművével számtalan cikk és számos könyv foglalkozik. Szent-Györgyi Albert milyen szerepet vállalt a tudománynépszerűsítésben? – merült fel a kérdés a 91. Ünnepi Könyvhéten. E rendezvény-sorozathoz 2015 óta minden évben „Az SZTE utcára viszi a tudományt” mottóval csatlakozott a szegedi egyetem. 2020-ban – annak ellenére, hogy a könyvünnep a koronavírus-járvány miatt őszére tolódott, s néhány könyvbemutató elmaradt – több mint ötven SZTE-s oktató vagy alumnus vett részt a könyvheti ismeretterjesztésben.

2020. szeptember 13.

Az Aranykoporsó című regény Móra Ferenc díszdoktori értekezése. Ám nem ez az egyetlen érdekessége „a szegedi polihisztor” „doctor honoris causa” címének – derült ki az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumaiban nézelődve, a most élesített közös keresőt használva. Az első könyvhét szervezésében is kitüntetett szerepet játszó Móra Ferencről kortársak méltatását olvastuk, majd a dédunokát kérdeztük a földrajz-természetrajz szakon végezett tanárról, aki Szegeden lett „nemzeti klasszikus” és „világhíres kutató” – az SZTE egyik díszdoktora.

2020. augusztus 31.

„Nem járja már ez a vég nélküli bolondítás. Szeged valóban elkövetett mindent... És kaptunk egy üres ígéretet… Egy év múlva…” – nyilatkozta 1920. augusztus közepén a szegedi polgármester. A helyi és az országos politikusok terveinek ellentmondtak a kolozsvári és pozsonyi professzorok: elérték, hogy a két száműzött egyetem együtt és a fővárosban kezdheti meg az 1920-21. tanévet – derül ki a Szegedi Friss Újság és a Szegedi Napló 100 évvel ezelőtti híreiből.

2020. augusztus 18.

„Önkéntes” – mondták a szervezők, de a hallgatók tudták: „erősen ajánlott” részt venni egy nyári építőtáborban. Belelapoztunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből elérhető egyetemi újságokba: az 1960 utáni cikkekben 700-nál is többször bukkan föl az „építőtábor” kulcsszó. Egykori szegedi egyetemisták élménybeszámolóit és funkcionáriusok véleményét ütköztetjük.

2020. július 30.

A cenzori döntés nyomán üresen maradt újsághasábok, a kormány átalakulásáról szóló hírek, Kun Béla szökésének részletei mellett egyetemi ügyeknek is helyet szorítottak az 1920 júliusában megjelenő szegedi napilapok. A Somogyi-könyvtárban őrzött, 100 évvel ezelőtti Szegedi Friss Újság és Szegedi Napló megsárgult oldalait lapozgatva beleláthattunk a hírpiac mögé is.

2020. június 30.

Hány egyetem és hány fakultással kerüljön Szegedre a trianoni békeszerződéssel elszakított területekről? Mely épületeket adja át az állam a leendő szegedi egyetemnek? Az átalakításra és a klinikák elhelyezésére hány millió koronát biztosít a kormány és mekkora kölcsönt vesz fel a város? Ezekre a kérdésekre is választ adnak a Somogyi-könyvtárban őrzött helyi napilapok. A Szegedi Napló és a Szegedi Friss Újság 1920 júniusi cikkeit olvasgatva bekukkantottunk a 100 évvel ezelőtti Városházára, a közgyűlésre.

2020. június 22.

„Víz, víz, víz… – amerre a szem ellát Szeged környékén” – adták hírül 1970-ben nyár elején a lapok: májusban Szegednél 960 centiméterrel tetőzött a folyó vízszintje, majd június 18-tól apadni kezdett. A Tisza és a Maros áradása miatti vészhelyzetben mit jelentett segítséget kérni, adni és elfogadni? Válaszként az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerébe gyűjtött digitalizált cikkek és fotók felszínre emelésével a fél évszázaddal ezelőtti egyetemi hősökre emlékezünk.

2020. május 31.

80 évvel ezelőtt a nők közül elsőként nyerte el az egyetemi magántanár címet Banga Ilona, aki munkájával jelentősen hozzájárult Szent-Györgyi Albert Nobel-díjához. A II. világháború idején, Szent-Györgyi távollétében, vezette a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézetet, a labor berendezéseit ötletesen megóvta. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében digitalizált kiadványokat, újságcikkeket böngészve idéztük föl Banga Ilona szegedi éveit.

2020. május 29.

Az első világháborút lezáró békeszerződés körüli kényszerek idején harcban állt Szeged vezetése az iskolaigazgatókkal és a fenntartó minisztériumokkal az épületek átadásáról vitázva, számolgatva a kolozsvári egyetem befogadásának költségeit. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerébe lépve belelapoztunk a Délmagyarország 100 évvel ezelőtti lapszámaiba.

2020. május 16.

A szegedi medikusok ballagási ünnepsége is virtuálissá lett a Covid-19-pandémia idején. Ezért 2020 májusának közepén digitalizált újságokat, fotókat nézegettünk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében. Az online térben „ballagva” „fiákeren vonultunk” Szeged utcáin, bekukkantottunk a „tétékások”, a jogászok és a védőnők, a „tanárképzősök” ünnepségeire, megnéztük Hódmezővásárhelyen a mezőgazdászok „sárgulását”, s – visszatérve a jelenbe – meghallgattuk az orvoskari dékántól az V. éves hallgatóknak szóló üzenetét.

2020. május 08.

Hogyan lehetséges, hogy május 8., május 9. és szeptember 2. is „a győzelem napja”? A második világháború 6 évében milyen hírek között élték mindennapjaikat a szegedi egyetem professzorai és hallgatói? Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapjáról elérhető digitalizált kiadványokba, többek között a 80 és 75 évvel ezelőtt megjelent újságokba is belelapoztunk.

2020. április 29.

Az 1970-es, ’80-as évek tájékán kiemelkedő eredményeket értek el a szegedi egyetemi kulturális csoportok, köztük a JATE Bálint Sándor Táncegyüttes és a Szegedi Orvostudományi Egyetem néptánccsoportja. A korabeli szegedi egyetemi sajtóban megjelent cikkek alapján emlékeztetünk a népzenére ritmikusan mozgó egyetemistákra – a nemzetközi táncnap alkalmából.

2020. április 21.

100 éve 3 városban egyszerre igyekeztek megoldani a Kolozsvári Magyar Tudományegyetem helyzetét. A világháború következménye, hogy az 1872-ben megalapított universitast a román hatóságok száműzték Erdély fővárosából, ahol az egyetemi tanárok maradéka felekezetközi egyetemként igyekezett átmenteni az intézményt 1920 áprilisában. Ugyanekkor a Kolozsvárról menekülni kényszerült universitas ideiglenesen Budán folytatta működését, miközben befogadására Szeged elszánta magát, hogy ezzel végre egyetemi várossá lehessen.

2020. április 16.

Az 1960-as és 1970-es években a Paál István vezette amatőr színházi csoportosulás a legvirágzóbb korszakot teremtette meg az egyetemi és az országos színjátszás életében. A műfaji magújulást hozó társulat, a szegedi Egyetemi Színpad történetének fordulópontjait a korabeli Szegedi Egyetem című lapból válogattuk ki.

2020. április 14.

Értéket gyűjtenek a könyvtárak és közvetítenek a könyvtárosok. Erre hívja föl a figyelmet a könyvtárosok világnapja 2020. április 14-én is. A Covid-19-járvány időszakában a szegedi egyetemi és főiskolai könyvtárak elmúlt 10 évtizedből online is összegyűjthető érdekességek közül adunk egy csokorra valót.

2020. április 11.

Közel 100 éve helyet adnak az ifjú költőpalánták zsengéinek a Szegedi Tudományegyetem diáklapjai, folyóiratai, internetes felületei. A 2020. április 11-i magyar költészet napja alkalmából 11 szegedi egyetemi polgárból lett szerző 11 versét ajánljuk az irodalomkedvelők figyelmébe.

2020. március 26.

Szegeden 2020-ban az egyetemalapítási álmok és viták több jubileumára is emlékezhetünk. A szegedi felsőoktatás gondolata legalább 230 éves. Címlapsztorivá 110 éve Mikszáth tette a szegedi egyetem ügyét. 100 éve járt Szegeden a kolozsvári egyetem küldöttsége, és a város nagylelkű ajánlatott tett a felsőoktatási intézmény befogadásáról – derül ki a korabeli lapokból és az SZTE egyetemtörténeti kiadványaiból.

2020. március 13.

A kövek mesélnek: a '48-as ifjak közül Jókai Mór sétált a mai szegedi Dugonics tér környékén. A város akkori magaslatának számító területet 141 éve a Tisza vize áztatta, de a környező épületek közül néhány ma is áll. Például a Katolikus Háznak nevezett épületben több szerkesztőség is otthonra lelt. A Dugonics térnek az SZTE-hez is kötődő nevezetességeire bukkanhatunk a diáklapokban.

2020. március 04.

Március 4. azzal lett „világnap”, hogy 1914-ben e napon született Budó Ágoston, fizikus, számos egyetemi fizika tankönyv szerzője, aki 60 éve került professzorként a szegedi egyetemre. A jeles nap és évforduló alkalmából megnéztük: Budó Ágoston nevéhez kötődően milyen információkat találunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár 9 féle intézményi repozitóriuma közül az SZTE UnivHistóriában, továbbá az SZTE Hírportál archívumában böngészve.

2020. február 13.

„Küldetéses ember”, „gondolkodó miniszter” – így nevezik Klebelsberg Kunót, illetve munkásságát a kutatók, amikor a „kultúrfölényről” vagy a „neonacionalizmusról” általa mondottakat elemzik, emellett „alkotó miniszternek” minősítik, mikor az iskolareformjait, az egyetem- és tudománypolitikai alapvetéseit, az iskolán kívüli népművelésért, a közegészségügyért vagy a kapcsolattartás nyilvánosságért, az ismeretterjesztésért tett erőfeszítéseit összegzik.

2020. február 07.

Születésének 100. évfordulóján, 2020. február 5-én, tartottak megemlékezést dr. Dombi Józsefről, címzetes egyetemi tanárról, fizikusról és fizikatanárról, nemzedékek oktatójáról.

2020. január 28.

90 éve, 1930 szeptemberében iratkozott be „a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-francia szakára” Radnóti Miklós. A modern magyar líra kiemelkedő képviselője születésének 110. és tragikus halálának 75. évfordulóján, 2019-ben a Szegedi Tudományegyetem alumni mozgalmának önkéntesei felújították az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Radnóti Kávézóját. „A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben” című kötet szerzőjét, Miklós Péter történészt, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatóját a költő identitásáról, kortársaihoz fűződő viszonyáról és a szegedi évek hatásáról is kérdeztük.

2019. október 23.

Visszahelyeztette a Szegedi Tudományegyetem 1956-os Emlékbizottsága a Bolyai épület homlokzatára Kováts József emléktábláját. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjára, az egykori szegedi medikusra a mai hallgatók képviselője, az orvosprofesszor és a történész is emlékezett a 2019. október 23-i avató ünnepségen.

2019. október 22.

1956. október 16. és október 23. napjáról, a győztes forradalomról és a megtorlás miatt elveszett diákévekről Kiss Tamást, a MEFESZ egyik alapítóját, az SZTE egykori joghallgatóját kérdezték a mai egyetemisták. A Szegedi Történészhallgatók Egyesülete és az SZTE 1956-os Emlékbizottság 2019. október 15-i rendezvényén elhangzottakat lejegyeztük.

2019. október 17.

Rendhagyó történelem óra, tudományos konferencia, az SZTE „Aud.Max.” „történelmi emlékhely” státuszát hirdető tábla avatása, a MEFESZ emlékmű koszorúzása, a hallgatói önkormányzatiság ünnepe. Így folytatódott a megemlékezés 63 év távlatából a Szegedi Tudományegyetemen az 1956. október 16-án tartott nagygyűlésre, ahol először mondták ki az országot forradalmi lángba borító politikai követeléseket.

2019. október 15.

63 éve annak, hogy 1956. október 16-án a Szegedi Tudományegyetemen megalakult a MEFESZ, vagyis a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. Az évforduló alkalmából a Szegedi Történészhallgatók Egyesülete (SZETE) és az SZTE 1956-os Emlékbizottság közös programján dr. Kiss Tamást, a MEFESZ alapító tagját mai egyetemisták kérdezték életéről és a történelmi fordulópontokról.

2019. augusztus 08.

Lassan 100 éve, hogy megjelent az első szegedi egyetemi újság, az Új Élet. Az elmúlt évtizedek során számos egyetemi lap jelent meg hosszabb-rövidebb időre, annak ellenére, hogy a történelem is nehezítette a lapok életben maradását. Azonban az egyetemi újság hagyománya a Szegedi Tudományegyetemen túlélt mindent, a mai napig megjelenik az első lapok utódja, a Szegedi Egyetem Magazin.

2019. augusztus 06.

A szegedi egyetemi színjátszás kezdetei Szent-Györgyi Albertig vezethetők vissza. A Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) ma is emlékezik a nagy elődökre, ám számos kezdeményezéssel marad hű kísérletező attitűdjéhez, valamint a kortárs magyar alkotókhoz.

2019. augusztus 01.

„A szegedi diákok 1956. október 16-án a tudományegyetem Auditórium Maximumában nagygyűlést tartottak. Az itt megfogalmazott és országosan ismertté vált követelések készítették elő a forradalmat.” E két mondat szerepel majd azon a sztélén, amely az SZTE Auditórium Maximumát a történelmi emlékhelyek sorába emeli. A döntés hátteréről és következményeiről az SZTE 1956-os Emlékbizottsága elnökét és titkárát kérdeztük.

2019. július 31.

13 poszter mutatja be a Kolozsvárott működő Báthory-féle kétkarú, majd az 1872-es négykarú tudományegyetem históriájának egy kisebb szakaszát. A magyar és román nyelvű tablókon fotók is dokumentálják a kolozsvári egyetemi építkezések és a gyűjtemények jelentőségét, fölvillantják a professzori kar legjelesebb tagjainak portréit és a hallgatói élet jeles eseményeit, összegzik az universitas küldetését.

2019. július 31.

A szegedi univerzitás eszmetörténeti és intézményi gyökere a Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem, majd lengyel király és Litvánia nagyhercege által Vilnában 1581. május 12-én kiadott alapítólevéllel Kolozsvárott létrehozott egyetem. A kolozsvári akadémia jelentőségét jellemzi, hogy a XVI. század végén magyar földön egyetlen felsőfokú iskolaként működött.

2019. május 13.

Időutazásra indultak az SZTE 2019. május 13-i Egyetemtörténeti rendezvény-sorozatának a résztvevői. A Báthory István által 438 éve alapított kolozsvári jezsuita „academia” kultúrtörténeti jelentőségére koszorúzási ünnepségen is emlékeztek. A tudományegyetem nagyságát és küldetését összegző tablókiállítás nyílt. Az intézmény 100 évvel ezelőtti kolozsvári száműzésének részleteit a készülő egyetemtörténeti kötet szerzői konferencián mutatták be.

2019. május 10.

Egyetemtörténeti megemlékezés-sorozattal idézi föl az SZTE 2019. május 13-án délelőtt históriájának fontos fordulópontjait.

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019SZEM_klinika_2020_01