Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Van-e folytonosság a tudományban? Mi a szerepe a tudományos munkában a „mester – tanítvány” viszonynak, a kutatócsoportoknak és a „magányos farkasoknak”? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélt dr. Fülöp Ferenc akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar professzora, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke Tráser László mikrofonja előtt.
A természettudományi kutatás egyik jellemzője a munka eredményének mérhetősége.
A tudományos teljesítményt, az iskola- és értékteremtő munkásságot, a tehetséggondozást is elismerte az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság azzal, hogy az újonnan alapított Pro Scientia Életműdíjat először dr. Telegdy Gyula akadémikusnak, az SZTE Általános Orvostudományi Kar nyugalmazott professzorának, a SZAB egyik korábbi elnökének adományozta a 2020. februári közgyűlésen. (Erről a jeles eseményről a SZAB Pro Scientia Életműdíj Telegdy Gyulának, az SZTE ÁOK nyugalmazott professzorának címmel tudósított az SZTE Hírportál.)
A tudomány „nagy öregjéről”, dr. Telegdy Gyuláról és a kutatói lét jellemzőiről az MTA SZAB jelenlegi elnökével, az SZTE GYTK professzorával, dr. Fülöp Ferenc akadémikussal, gyógyszerkutatóval Tráser László beszélgetett.
