„A Prof.” – ahogy Szent-Györgyi Albertet szegedi laboratóriumában a munkatársai nevezték – 130. születésnapja alkalmából életének szerelmetes helyein emlékének kőbe, könyvbe, ércbe vésett sorait tesszük górcső alá Kiskérpusztától kezdve Balassagyarmaton és Groningenen át Szegedig. E nagyítóval, a tisztelet valós koszorúinak az elhelyezése közben, meghökkentő mesékre, tabudöntögető könyvre, s tudománytörténészek állásfoglalására bukkantunk.

36 éve, 1986. október 22-én hunyt el a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem egykori rektora. A világhírű tudós Szegedtől hétezer kilométerre, az Atlanti-óceán parti Woods Hole-ban töltötte életének utolsó harmadát, az ottani temetőben nyugszik. Két héttel ezelőtt Woods Hole-ban jártunk, Szent-Györgyi Albert síremlékénél tisztelegtünk.

„Ha egyszer hozzáértő írja majd meg egyetemünk történetét, akkor ezt a pillanatról-pillanatra változó, testet-lelket megőrlő, fordulatokban gazdag kort a férfias küzdelem, a kötelességtudás, kötelességteljesítés, a helytállás legszebb, legragyogóbb példáiként fogja az olvasó elé vetíteni” – fogalmazott Purjesz Béla rektor 1946. május 30-án, az egyetem Szegedre helyezésének 25. évfordulójáról megemlékező ünnepségen.

Báthory Emlékzászlót kapott a Szegedi Tudományegyetem azon a 2022. május 10-én tartott ünnepségen, amelynek kezdetén megkoszorúzták a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban az „Egyetemalapító” mellszobrát. Az SZTE előd intézményei történetében kulcsszerepű Báthory István (1533-1586) életéről 10 és emlékezetéről 3 érdekességet gyűjtöttünk össze.

„Veszedelmes népbetegség” helyett „ritkán előforduló betegség” legyen a tbc! Az e cél elérése érdekében tett szegedi egyetemi erőfeszítéseket 10 fejezetbe foglaltuk a tuberkolózis világnapján, március 24-én. Az SZTE centenáriumi tanévében újágcikkeket és orvosi életrajzokat idézve köszöntjük a tbc-elleni küzdelem apostolait.

A Tisza és a Maros egyesülésénél elterülő város hivatalosan fél éve adott otthont a Ferenc József Tudományegyetemnek 1922 januárjában. A korabeli újságcikkek tükre szerint az egyetem és polgárainak jelenléte megváltoztatta Szeged mindennapjait és ünnepeit, békés párbeszédeit és vitáit. Nézzük meg a 100 ével ezelőtti tükör 10 szilánkját!

„A kolozsvári egyetem elhelyezésének esélyei valósággal kaleidoszkópszerűen változnak” – írta a tudósító 1921 januárjában. A már egyetemi várossá lett Debrecen lobbizott a Szegedre várt kolozsvári felsőoktatási intézmény elhódításáért és bekebelezéséért. A konfliktus lezárásaként Teleki miniszterelnök kijelentette: „a kolozsvári egyetemet nem egyesek kívánsága, hanem az ország közérdekét tartva szem előtt, kell ideiglenesen elhelyezni”.

„Mit tanítanak a szegedi egyetemen?” – kérdezték 100 éve (is) a Tisza-parti város lakói. „A sok viszontagság után meginduló egyetemi tanítás” programját tette nagyító alá 1921. november 6-án Szeged egyik napilapja, a Délmagyarország. A cikkben kiemelt kurzusok előadóiról és hallgatói közül 13+1 személyiség portréja tovább árnyalható az internetes „szabad enciklopédia” szócikkében elmélyedve vagy az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium-rendszerében kutakodva.

A 95 évvel ezelőtt kezdődő szegedi egyetemi építkezések elsőszámú ösztönzőjére, a város egykori országgyűlési képviselőjére, az SZTE díszdoktorára, Klebelsberg Kuno kultuszminiszterre többszörösen is emlékszik és emlékeztet az SZTE a 2021/2022. centenáriumi tanévében. Ebből az alkalomból a 146 évvel ezelőtti november 13-án született Klebelsberg Kuno portréját 13+1 mozaikból állítjuk össze.

Vidékről indult és vidéken ért véget az 1956-os forradalom. Kitüntetett időpontot jelentett Szegeden 1956. október 16., a MEFESZ megalakulása, az október 23-i utcai tüntetés és október 25., a „csillaghullás napja”… A 65 évvel ezelőtti ősz szegedi eseménysorát is megidézték a Kossuth Rádió 2021. október 23-i műsorfolyamában. A hangképek történelmi helyszínen, az SZTE Auditórium Maximumában készültek.

Az ÁJTK egy centenáriumi ünnepi programsorozattal készül az első szegedi tanév 100. és a Kar alapításának 150. évfordulója alkalmából, amely kapcsán kartörténeti emlékeket teszünk közzé digitalizálva.

Újszerű megközelítésben ismerteti az SZTE egyetemi könyvtár Klebelsberg Kuno életét és munkásságát, az idén száz éves Szegedi Tudományegyetem történetét, valamint három kiemelkedő szegedi tudományos műhely eddigi tevékenységét. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapjáról a nagyközönség számára most megnyitott három interaktív weboldal digitális oktatóanyag és játék is.

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Klasszika - Filológiai és Neolatin Tanszékének kutatói, Kasza Péter és Petneházi Gábor 2020 júliusában Trentóban találtak rá Báthory István történetírójának, Johannes Michael Brutus művének egy szinte teljesen ép, kétezer oldalas, a szerző által autorizált kéziratára. Gian Michele Bruto (1517–1592) célja az volt, hogy egyetlen nagy narratívában mutassa be a magyar hanyatlás idejét, Mátyás király halálától kezdve Báthory István erdélyi fejedelemmé választásáig, és egyben legitimálja az ország keleti részén berendezkedő Szapolyai-dinasztia uralmát.

Halottak napjára és egyetemi jubileumokra készülve kerestük meg az SZTE első rektorának, Menyhárt Gáspárnak és Nobel-díjas rektora, Szent-Györgyi Albert édesanyjának a sírját a szegedi Belvárosi temetőben. A temetői séta tudománytörténeti anekdotákkal is szolgált, mert a Szeged legnagyobb sírkertjében nyugvó közel négyszáz jeles személy közül szinte minden második kötődik az egyetemhez. Mottónk: „a jelen összeköt a múlttal”…

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc indító szikráját adó MEFESZ-nagygyűlés egykori résztvevői és a mai szegedi egyetemi polgárok együtt ünnepeltek a 65. évfordulón. A Szegedi Tudományegyetem konferenciával és koszorúzással tisztelgett azok előtt, akik „bátor lélekkel és éber értelemmel” haladtak a „nagy úton”, amelyre 1956. október 16-án, a MEFESZ megalakításával léptek.

Kik voltak a Szegedi Tudományegyetem meghatározó alakjai egészen a régmúlt időktől napjainkig? Miként lett a kolozsvári jeles intézményből Tisza-parti universitas? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett az SZTE 25. Őszi Kulturális Fesztivál „Séta a szegedi CAMPUS-ban” című egyetemtörténeti sétáján.

„1956. október 16-án a szegedi egyetemi ifjúság mintakövetőből mintaadóvá vált” – összegezte a MEFESZ megalapításának jelentőségét Jancsák Csaba, az SZTE egyetemi docense. Miként született meg ez az ikonikus szervezet? Bekukkantottunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerébe, ahonnan egy visszaemlékezést, egy naplótöredéket és egy korabeli újságcikket idézve köszöntjük a 65 éve született MEFESZ-t.

Interaktív módon ismerhették meg Klebelsberg Kuno életét a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola végzős hallgatói. Az egyetemi könyvtár névadójáról készített digitális tananyagot a bibliotéka munkatársai mutatták be. Az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság ugyanis rendhagyó tanórákat szervezett a 92. Ünnepi Könyvhét és 20. Gyermekkönyvnapok alkalmából.

„Nyomdaillatú” és SZÉP kötetet vehettünk kezünkbe az SZTE centenáriumi tanéve kezdetén és a 92. Ünnepi Könyvhét nyitó napján. 2021. szeptember 2-án mutatták be a „Cimelia – a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár kincsei” című kiadványt. A bibliotéka „önreklámjának” is felfogható kiadványról, a régmúltat őrző ritkaságokról a könyv alkotóit és a válogatást gondozó intézmény főigazgatóját kérdeztük.

Szeged patinás épületeibe költözött a tudomány, miután 1921-ben a város befogadta a Kolozsvárról száműzött magyar egyetemet. A tudomány szegedi házait bemutató cikksorozatunk élén a 2 legrégebbi helyszínről gyűjtöttünk 9-9 kevéssé ismert információt az április 18-i műemléki világnap alkalmából.

„Megköszönjük az egyetemet” címmel 1920. október 26-án a Szeged napilap arról adott hírt, hogy „Már Somogyi polgármester és a tanács tagjai is hivatalosan tudomást szereztek arról, hogy a kolozsvári egyetemet Szegeden fogják elhelyezni”. A bejelentés előzménye, hogy a városba látogatott az egészségügyi miniszter, aki kulcskérdésről, az egyetem orvosi fakultásának az elhelyezési lehetőségeiről tájékozódott. A Trianon miatt határmentivé lett városban a felsőoktatás országos témáit is figyelemmel kísérték a 100 évvel ezelőtti szegedi lapok.

„Húzódik, kínlódik a szegedi egyetem ügye.” Így jellemezhető az 1920. esztendő a Szegedi Tudományegyetem története szemszögéből. Tény: a tudományegyetem helyett az 1920. decemberi SZEGED is „az iskolán kívüli paraszti népművelés” elsőként Szegeden megnyitott intézményéről, a népfőiskoláról cikkezett.

Tudja-e, mi volt a kedvenc étele Ferenc Józsefnek, József Attilának, vagy Szent-Györgyi Albertnek? A Szegedi Tudományegyetem egykori névadói kedves ételei alapján összeállítottuk az „SZTE menü-sor” egy lehetséges változatát, aminek az elkészítéséhez tippeket is adunk.

Kutatói álma részben, de valóra vált: ösztöndíjakkal segíti az SZTE tehetséges hallgatóit Sófi József, aki 36 éve lett egyetemi polgár. Az SZTE alumnusa biológusként kezdte, vállalkozóként folytatta a pályáját. Sikerei anyagi hasznát, 80 millió forintot költött eddig az SZTE legtehetségesebb hallgatói támogatására. A kutatóból lett üzletember mentori útját, a Sófi József Ösztöndíj Alapítvány 20 évét a számok nyelvén is jellemezzük, 12 fotóval illusztráljuk az SZTE centenáriumi évében.

36 nyelvre fordították le a műveit, 95 évvel ezelőtt április 23-án Szegeden született, s Kossuth-díjat is kapott. Ki ő? Janikovszky Éva (1926-2003), aki Kucses Éva néven a Szegedi Tudományegyetemen németet és néprajzot is tanult 1944 és 1948 között. Az SZTE alumnája diákkoráról és emlékezetéről – az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszere segítségével – 23 érdekességet gyűjtöttünk össze a szülinapja alkalmából.

Április 11., József Attila (1905-1937) születésnapja 1964 óta versünnep. A magyar költészet napjára, és az egyik legismertebb költőnkre, József Attilára úgy emlékezünk, hogy az SZTE alumnusa életéből 11 történetet kötünk több mint 11 szegedi helyszínhez és 11 műhöz.

Tudta? 90 éve, hogy elkobozták az SZTE alumnusa, Radnóti Miklós verskötetét. A költészet világnapja, március 21. alkalmából 21 kevéssé ismert infótöredéket gyűjtöttünk össze a szegedi egyetemen 1930 és 1935 között Glatter és Radnóczi Miklósként szereplő magyar-francia szakos hallgatóról, aki Radnóti Miklós, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja.

A magyar sajtó napját március 15-én ünnepeljük. Az 1848-as forradalom nyitányaként e napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit… 2021-ben a 100 éves szegedi egyetemi sajtóról és a tudományos újságírásról 15 érdekességet gyűjtöttünk össze március 15. alkalmából.

A Szegedi Tudományegyetem mely posztjain dolgoztak nők egy és fél évszázaddal ezelőtt? Hogyan telt a szegedi felsőoktatásban március 8. száz vagy ötven ével ezelőtt? Az időutazás apropója, hogy 1917 óta a világ több pontján ünneplik a Magyarországon 1948-tól kötelező nemzetközi nőnapot. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből számokat, neveket és cikkbeli üzeneteket villantunk föl.

„Az első magyarországi népfőiskolát Szegeden állítanák fel” – harsogta a helyi napilap 1920 őszén. Budapesten kilincseltek a város vezetői a szegedi egyetemért, ám egyelőre hiába. A Kolozsvárról Budapestre menekült magyar tudományegyetem Szegedre költözése egyre halasztódott. Ezért, mintegy kárpótlásul, „parasztegyetemnek” nevezett felnőttképzőt, azaz népfőiskolát kapott 100 éve a Tisza-parti város. Bekukkantottunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumaiba.

110 évet átívelő időutazásra hívjuk a kedves olvasót. A „Karácsony felé” verstől indulva az „Angyalok futása” sztorin és a „Fogyasszatok!!!” kritikán át közelmúltunk Alma Mater-Mikulásáig tart az idézetekkel kikövezett utunk. A koronavírus-járványos advent idején, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében egyetemi újságokat lapozgattunk. Így kutattunk a téli vizsgaidőszak ismerős emlékei és a karácsonyi szokások után.

Az SZTE Nobel-díjas biokémikus professzora, Szent-Györgyi Albert nevét vette fel 1987. december 10-én a SZOTE. Így kétszeresen is jeles dátummá lett a szegedi egyetem történetében a Szent-Györgyi Albert kitüntetése miatt emlékezetes 1937-es Nobel-díj átadó ünnepély napja. A jelen, az SZTE és az SZTE ÁOK nevének módosítási tervei miatt is aktuális időutazást az egyetemi bibliotéka Contenta repozitórium-rendszere segítette.

Az SZTE közoktatási intézménye, az egykori „Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium” egykori földrajz-történelem szakos tanára és „örökös igazgatóhelyettese” memoárjának a bemutatásával tisztelgünk a 2018-ban elhunyt, a szegedi egyetemhez 34 éven át kötődő pedagógus emléke előtt. Az emlékiratnak a 2020-ban 65 éves „egyetemi gyakorló” történetét is fölvillantó fejezetei ismertetőjét az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében lelt cikkekkel és fotókkal illusztrálva dúsítottuk.

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

„… Támogassák a magyarságot a szabadságért vívott harcában!” 1956. november 3-án levelet írt és távirazott Szent-Györgyi Albertnek a szegedi egyetem nevében a rektor és 17 professzor. A világ valamennyi egyeteméhez intézett felhívás hazai és amerikai története – mint cseppben a tenger – mutatja, miként állt ki a szegedi egyetemről indult forradalomért az itteni professzori kar.

A Szegedi Tudományegyetem ikonikus professzora, karizmatikus tanárszemélyisége Halász Előd. A germanista életrajzát és szegedi éveinek történeteit, a szótárszerkesztőt és – a vele készült interjúk alapján – az embert is megismerhetjük a 100 éve született Halász Előd című virtuális kiállításon. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Egyetemi Gyűjteményének munkatársai közreadták Halász Előd válogatott bibliográfiáját és összegezték emlékezetének nyomait.

Csak néhány hírben és csak „a sorok között olvasva” bukkanhatunk olyan információra, ami a Kolozsvárról menekült magyar egyetemmel kapcsolatos. A 100 évvel ezelőtti Szeged szeptemberi számait „lapozgattuk” az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerében. Az újság a magyar nemzetgyűlés „numerus clausus”- vitájáról és a helyi közvéleményt foglalkoztató „főispáni installációról” részletesen beszámolt, miközben a „tudománynak élő emberek” találmányait is bemutatta.

Az Aranykoporsó című regény Móra Ferenc díszdoktori értekezése. Ám nem ez az egyetlen érdekessége „a szegedi polihisztor” „doctor honoris causa” címének – derült ki az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumaiban nézelődve, a most élesített közös keresőt használva. Az első könyvhét szervezésében is kitüntetett szerepet játszó Móra Ferencről kortársak méltatását olvastuk, majd a dédunokát kérdeztük a földrajz-természetrajz szakon végezett tanárról, aki Szegeden lett „nemzeti klasszikus” és „világhíres kutató” – az SZTE egyik díszdoktora.

„Nem járja már ez a vég nélküli bolondítás. Szeged valóban elkövetett mindent... És kaptunk egy üres ígéretet… Egy év múlva…” – nyilatkozta 1920. augusztus közepén a szegedi polgármester. A helyi és az országos politikusok terveinek ellentmondtak a kolozsvári és pozsonyi professzorok: elérték, hogy a két száműzött egyetem együtt és a fővárosban kezdheti meg az 1920-21. tanévet – derül ki a Szegedi Friss Újság és a Szegedi Napló 100 évvel ezelőtti híreiből.

„Önkéntes” – mondták a szervezők, de a hallgatók tudták: „erősen ajánlott” részt venni egy nyári építőtáborban. Belelapoztunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből elérhető egyetemi újságokba: az 1960 utáni cikkekben 700-nál is többször bukkan föl az „építőtábor” kulcsszó. Egykori szegedi egyetemisták élménybeszámolóit és funkcionáriusok véleményét ütköztetjük.

A cenzori döntés nyomán üresen maradt újsághasábok, a kormány átalakulásáról szóló hírek, Kun Béla szökésének részletei mellett egyetemi ügyeknek is helyet szorítottak az 1920 júliusában megjelenő szegedi napilapok. A Somogyi-könyvtárban őrzött, 100 évvel ezelőtti Szegedi Friss Újság és Szegedi Napló megsárgult oldalait lapozgatva beleláthattunk a hírpiac mögé is.

Hány egyetem és hány fakultással kerüljön Szegedre a trianoni békeszerződéssel elszakított területekről? Mely épületeket adja át az állam a leendő szegedi egyetemnek? Az átalakításra és a klinikák elhelyezésére hány millió koronát biztosít a kormány és mekkora kölcsönt vesz fel a város? Ezekre a kérdésekre is választ adnak a Somogyi-könyvtárban őrzött helyi napilapok. A Szegedi Napló és a Szegedi Friss Újság 1920 júniusi cikkeit olvasgatva bekukkantottunk a 100 évvel ezelőtti Városházára, a közgyűlésre.

„Víz, víz, víz… – amerre a szem ellát Szeged környékén” – adták hírül 1970-ben nyár elején a lapok: májusban Szegednél 960 centiméterrel tetőzött a folyó vízszintje, majd június 18-tól apadni kezdett. A Tisza és a Maros áradása miatti vészhelyzetben mit jelentett segítséget kérni, adni és elfogadni? Válaszként az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerébe gyűjtött digitalizált cikkek és fotók felszínre emelésével a fél évszázaddal ezelőtti egyetemi hősökre emlékezünk.

Az első világháborút lezáró békeszerződés körüli kényszerek idején harcban állt Szeged vezetése az iskolaigazgatókkal és a fenntartó minisztériumokkal az épületek átadásáról vitázva, számolgatva a kolozsvári egyetem befogadásának költségeit. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerébe lépve belelapoztunk a Délmagyarország 100 évvel ezelőtti lapszámaiba.

A szegedi medikusok ballagási ünnepsége is virtuálissá lett a Covid-19-pandémia idején. Ezért 2020 májusának közepén digitalizált újságokat, fotókat nézegettünk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében. Az online térben „ballagva” „fiákeren vonultunk” Szeged utcáin, bekukkantottunk a „tétékások”, a jogászok és a védőnők, a „tanárképzősök” ünnepségeire, megnéztük Hódmezővásárhelyen a mezőgazdászok „sárgulását”, s – visszatérve a jelenbe – meghallgattuk az orvoskari dékántól az V. éves hallgatóknak szóló üzenetét.

Hogyan lehetséges, hogy május 8., május 9. és szeptember 2. is „a győzelem napja”? A második világháború 6 évében milyen hírek között élték mindennapjaikat a szegedi egyetem professzorai és hallgatói? Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapjáról elérhető digitalizált kiadványokba, többek között a 80 és 75 évvel ezelőtt megjelent újságokba is belelapoztunk.

Az 1970-es, ’80-as évek tájékán kiemelkedő eredményeket értek el a szegedi egyetemi kulturális csoportok, köztük a JATE Bálint Sándor Táncegyüttes és a Szegedi Orvostudományi Egyetem néptánccsoportja. A korabeli szegedi egyetemi sajtóban megjelent cikkek alapján emlékeztetünk a népzenére ritmikusan mozgó egyetemistákra – a nemzetközi táncnap alkalmából.

100 éve 3 városban egyszerre igyekeztek megoldani a Kolozsvári Magyar Tudományegyetem helyzetét. A világháború következménye, hogy az 1872-ben megalapított universitast a román hatóságok száműzték Erdély fővárosából, ahol az egyetemi tanárok maradéka felekezetközi egyetemként igyekezett átmenteni az intézményt 1920 áprilisában. Ugyanekkor a Kolozsvárról menekülni kényszerült universitas ideiglenesen Budán folytatta működését, miközben befogadására Szeged elszánta magát, hogy ezzel végre egyetemi várossá lehessen.

Az 1960-as és 1970-es években a Paál István vezette amatőr színházi csoportosulás a legvirágzóbb korszakot teremtette meg az egyetemi és az országos színjátszás életében. A műfaji magújulást hozó társulat, a szegedi Egyetemi Színpad történetének fordulópontjait a korabeli Szegedi Egyetem című lapból válogattuk ki.