Cimelia_IMG_7565

A Cimeliától a TikTokig – A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár kincsei

„Nyomdaillatú” és SZÉP kötetet vehettünk kezünkbe az SZTE centenáriumi tanéve kezdetén és a 92. Ünnepi Könyvhét nyitó napján. 2021. szeptember 2-án mutatták be a „Cimelia – a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár kincsei” című kiadványt. A bibliotéka „önreklámjának” is felfogható kiadványról, a régmúltat őrző ritkaságokról a könyv alkotóit és a válogatást gondozó intézmény főigazgatóját kérdeztük.

– Száz év nem nagy idő egy könyvtár életében. Eddig nem volt lehetőségünk arra, hogy bemutassuk, 1921 óta milyen kincsek kerültek a gyűjteményünkbe. Azért sem volt erre mód, mert esetünkben a prioritás nem az, hogy például növeljük a régi nyomtatványok számát, hanem az, hogy a tudományos kutatást és az egyetemi oktatást szolgáljuk – jelentette ki Keveházi Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója. – Nincs ok szégyenkezni: a teljes tudományegyetemet kiszolgáló könyvtár széles társadalmi összefogással, majd tudatos gyarapító politikával alakította mára másfél milliós, jelentős mennyiségű digitális tartalmat is magába foglaló gyűjteményét.

 

IMG_7569_j


„Cimeliumnak, többes számban cimeliának – kincseknek, ékszereknek – hívják a könyvtárakban és más gyűjteményekben őrzött különleges értékeket” – olvastuk a kevéssé ismert műfajt is megismertető, könyvritkaságokat bemutató kötet Előszavában. A „Cimelia – a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár kincsei” című kiadvány bemutatójával kezdődött az SZTE könyves rendezvény-sorozata. A 2021. szeptember 23-án záruló könyves beszélgetéseken – többek között – tíz egyetemtörténeti kiadványt mutatnak be a különböző tudományterületek képviselői, az alkotók az SZTE centenáriumi tanévének mottója – a Szegedi Tudományegyetem „440 éve a tudomány, 100 éve Szeged és a régió szolgálatában” – jegyében.

 

A 92. Ünnepi Könyvhéten az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság által szervezett programok ajánlója megtalálható az SZTE Hírportálján itt, és az Eseménynaptárban.

 

 

BIBLIOTÉKA SZÜLETETT

 

Az értékes gyűjtemények évszázadok alatt alakulnak ki. Ezzel szemben száz esztendeje, amikor a Kolozsvárról száműzött magyar egyetem „ideiglenesen” Szegedre került, a Dugonics téri épületbe költöző könyvtár szinte egyetlen kötettel sem rendelkezett. Hiszen a gyönyörű és modern, néhány esztendővel korábban átadott kolozsvári egyetemi könyvtár épületével együtt annak félmilliós állományát is lefoglalták a román hatóságok. Azonban az elmúlt évszázadban egyetemi várossá lett Szeged lakói, illetve a professzorok közül többen is az itt fejlődő egyetemi bibliotékára hagyták könyvgyűjteményüket. Számos tudós kézirata és szakkönyvtára, illetve – az egyházi vagyon államosítása után – több kolostor gyűjteménye gyarapította a szegedi egyetemi könyvtár álllományát.


IMG_7567_j

 

Muzeális dokumentum minden, amit a hatályos jogszabály és az adott könyvtár annak tekint. Mi ilyen dokumentumnak tekintünk minden, az egyetemünk történetével kapcsolatos írott vagy nyomtatott kiadványt. Ezeket őrizzük, feldolgozzuk, digitalizáljuk és szolgáltatjuk – magyarázta a főigazgató. – Olyan „apróságok”, mint egy-egy könyvben József Attila- vagy Radnóti-bejegyzés, vagy például Jósika Miklós levelei számunkra talán nagyobb értéket is jelentenek, mint egy nálunk gazdagabb régi könyves gyűjteménnyel rendelkező intézménynek.

 

A szegedi egyetemi könyvtárban értéket jelentenek például a Társadalomelméleti Gyűjtemény szamizdat kiadványai is. Ugyanilyen fontos a néprajztudós Bálint Sándor aprónyomtatvány-gyűjteménye, vagy az irodalomtörténész Dézsi Lajos és a történetíró Márki Sándor egy-egy bejegyzéssel ellátott régi nyomtatványa.

 

 

KÖZÉPKORI OKLEVELEKTŐL A SZEGEDI DIÁK-HAMLET KÉZIKÖNYVÉIG

 

Számtalan könyvtár megjelentette már a maga cimelia-gyűjteményét. A Kárpát-medencében történtekhez képest kisebb történelmi viharokat átélt nyugat-európai városok könyvtárai az évszázadok során régi kiadványokból is kincseket halmoztak fel.

 

– Ilf és Petrovtól kérdezték egyszer, hogy „Miként írhatnak ketten egy könyvet?” „Nagyon egyszerű: fölváltva. Nappal az egyikünk, éjszaka a másikunk írja a könyvet” – válaszolt anekdotával a munkamegosztásra irányuló kérdésre Varga András könyvtáros. A szegedi egyetemi cimelia-kötet ötletgazdája, szerkesztője, tervezője és egyik szerzője a Klebelsberg Könyvtár AudMin terében tartott könyvbemutatón is elmondta: kronologikusan állította össze válogatásukat, s szerzőtársával arról írtak, amihez jobban értenek.


Borito_IMG_7695_j

 

A szegedi egyetemi cimélia anyaga a XV. századdal, középkori oklevelekkel kezdődik, a szegedi ferencesek könyvtárával folytatódik. A XVI. századot például kártyatöredékek képviselik.

 

Emblematikussá válik lassan az egyetemi könyvtár XVII. századból való, de első magyar nyelvű nyomtatott szakácskönyve. Ez az egyik kedvencem – ismerte el Varga András. Hozzátette: Horváth István, az 1940-es évek elejének bölcsészhallgatója, az úgynevezett szegedi diák-Hamlet rendezőjének az utasításaival ellátott kézikönyve alapján akár rekonstruálni is lehetne, miért tartották olyan lenyűgözőnek a korabeli előadást a nézők.

 

Varga András tanítványa volt, ma kolléganője és szerzőtársa, Farkas Katalin a kéziratok feldolgozásában jeleskedett. Ő írta meg például Kalmár Lászlónak – a magyar kibernetika, ahogy akkoriban hívták az informatikát, egyik úttörője – hagyatékáról szóló részt. Klebelsberg Kuno özvegye hagyatékát, vagy a XX. századi könyvgyűjtő, André Kostolány tőzsdeszakértő bibliotékáját ugyancsak ő mutatta be a szegedi egyetemi könyvtári ciméliában.

 

– Hobbim a grafikus számítógépes programok megismerése. Így aztán magam terveztem a kiadványt a tipográfiától kezdve a fotók kidolgozásán át a dizájnig – árulta el Varga András.

 

 

VÁLLALT SZUBJEKTÍVITÁSSAL

 

A XVIII. századból II. Rákóczi Ferenc aláírását és pecsétjét, valamint Dugonics András kéziratát is kiemelték a cimélia válogatói.

 

A válogatás szubjektív döntés volt, de a gyűjtemény ismeretén alapult. Megbeszéltük, hogy mi kerüljön a kötetbe, a cimeliák közé – jelentette ki Farkas Katalin, a kincsekről olvasható szövegek másik szerzője, aki öt éve került az egyetemi bibliotéka régi könyvekkel foglalkozó csoportjába.


Fk_KK_IMG_7562_j

 

Az SZTE-bibliotéka Régi Könyvek és Kéziratok Tára a könyvnyomtatás kezdetétől 1850-ig megjelenő magyar vonatkozású nyomtatványokat, illetve az 1700-ig kiadott nem hungarikumnak számító könyveket őrzi, továbbá a könyvtár tulajdonába került XIX-XX. századi kéziratokkal foglalkozik.

 

– Sokat tanultam a munka alatt a gyűjteményről az azt gondozó, a Cimelia… kiadványunk ötletgazdájától, Varga Andrástól, illetve az egész könyvtárról. A rövid ismertetőkben ugyanis rengeteg forrás-tanulmány anyagát és mikrokutatás eredményét sűrítettük össze – hangsúlyozta az SZTE „régi könyves könyvtáros” képzését elvégző szakember.

 

Az érdeklődő olvasótól kezdve a szakértőig mindenki lelhet gyönyörűségeket az emlékkönyvben, amely kiemeli az elmúlt évszázadban kialakult gyűjtemény főbb mérföldköveit. A jól előkészített, a tudatos könyvtárosi és alkotói munka eredményére sokan kíváncsiak voltak a könyvheti pódiumbeszélgetésen.

A múlt bemutatása mellett útmutatás ez a jövő számára is – fogalmazott Farkas Katalin. – Sokszor végignéztem ezt a könyvet, s azóta nyitogatom. Örülök, hogy életre kelt a tollunk alól a kötet, önállóan kezd létezni minden egyes cimelium!

 

 

A DIGITALIZÁLÁS KORLÁTAI ÉS TÁVLATAI

 

Kétnyelvű a „Cimelia – a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár kincsei” című kötet. Ez ad esélyt arra, hogy a könyv anyagát a magyar nyelven olvasók sokaságán kívül mások is megismerjék. A szövegeket az SZTE BTK Angol Tanszék munkatársa, Fenyvesi Anna fordította angolra, majd Ralph Reinder lektorálta.


MB_FK_KK_VA_IMG_7560_j

 

A szegedi egyetemen a ’70-es-’80-as évektől folytak olvasástörténeti kutatások. Ezeknek természetesen része volt a könyvtártörténet, ami segítette, hogy a régi könyvekre nagyobb figyelem irányult. A könyvtár legendás igazgatója, a középkorász Karácsonyi Béla, 1980-ban alapította meg a Régi Könyvek Tárát, mert fontosnak tartotta, hogy a muzeális értékű dokumentumok kezelése szakszerű legyen. Ezt a munkát folytatta utóda, Máder Béla főigazgatóként – emlékeztetett elődei szerepére Keveházi Katalin.

 

Az egyetemi könyvtárban már a ’80-as években elkezdődött a hálózatosodás, a számítógépek bevonása az adatbázisok kialakításába, a szolgáltatásokba. Az újonnan alakult szegedi könyvtár-tudományi tanszéken elkezdődött a régi könyvekkel kapcsolatos képzés. Ezzel párhuzamosan a hazai könyvtárak közül először a régi könyvek is bekerültek a számítógépes katalógusba.

 

A „Cimelia – a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár kincsei” című kiadvány digitális formában is elérhető lesz a bibliotéka honlapjáról. Ezt a munkát a kötet ötletgazdája, Varga András és kollégája, Molnár Sándor végezte el. A régi könyvekkel foglalkozó, de az internet világában is otthonosan mozgó Varga András fontosnak tartja, hogy például könyvtári és könyves mini-videóival még a legfiatalabbak által oly kedvelt TikTok platformon is megjelenjen, fölhívja a figyelmet a KÖNYV értékeire.

 

– A digitális kultúra fejlesztésében és terjesztésében oly aktív Klebelsberg Könyvtár miért tartotta fontosnak nyomtatott kiadvány formájában bemutatni a Régi Könyvek Tára kincseit? – kérdésünkre válaszolva Keveházi Katalin elmondta: azért, mert a digitális kultúra nem jut el mindenkihez. Törékeny a digitális állomány. – Azért soha nem „dobunk ki” egy könyvet, mert digitalizáltuk. Mi, a kollégáimmal azt gondoljuk, hogy nincs vége a nyomtatott kultúrának. A könyvkiadás él, sokan olvasnak és vásárolnak könyveket, nemcsak regényeket, hanem „SZÉP könyveket” és albumokat is.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Ú. I.

 

 

A 92. Ünnepi Könyvhéthez kötődően írtuk:

 

A 92. Ünnepi Könyvhéten a jubileumait ünneplő Szegedi Tudományegyetem

 

SZTEPress néven indít könyvkiadót a Szegedi Tudományegyetem

 

Minden korosztályt megszólít az SZTE a 92. Ünnepi Könyvhéten
Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az Egyetem fenntartója:

Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány