Bezár

Az Egyetemről

weboldal_nyito_janikovszky

95 éve született Janikovszky Éva, aki Kucses Évaként tanult a szegedi egyetemen

95 éve született Janikovszky Éva, aki Kucses Évaként tanult a szegedi egyetemen

2021. április 27.

36 nyelvre fordították le a műveit, 95 évvel ezelőtt április 23-án Szegeden született, s Kossuth-díjat is kapott. Ki ő? Janikovszky Éva (1926-2003), aki Kucses Éva néven a Szegedi Tudományegyetemen németet és néprajzot is tanult 1944 és 1948 között. Az SZTE alumnája diákkoráról és emlékezetéről – az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszere segítségével – 23 érdekességet gyűjtöttünk össze a szülinapja alkalmából.

Három keresztnév

Kucses Éva, Etelka, Nanetta” az 1926. április 23-án született szegedi kislány teljes neve – olvastuk a Janikovszky Éva írónő életét dióhéjban összefoglaló cikkben, a Szeged folyóiratban.

 

Janikovszky_Kucses_Eva

Találkozások Mórával

Móra Ferencnek „barátságos kék szemei” voltak – idézte föl több visszaemlékezésében is a gyerekkori képet Janikovszky Éva. Anekdotaként több interjúban is elmesélte: kislány korában gyakran üldögélt a nagyapja, Bartos Lipót könyv- és papírkereskedésében. Ebben a Kárász utca és a Klauzál tér sarkán lévő szegedi boltban vásárolt a szerinte „kissé paposan” öltözködő Móra Ferenc. A Móra-kép új értelmet nyert a felnőtt korra, hiszen Janikovszky több mint 3 évtizedig dolgozott különböző beosztásokban a Móra Könyvkiadóban. Nyugdíjasként nyerte el a Móra-díjat.

 

Elvált szülők gyermeke

„A katolikus Kucses Károly és Tóth Etelka fia”, Kucses Pál 1924-ben vette feleségül „a jómódú, izraelita Bartos Lipót és Schaffer Zsófia lányát”, Bartos Júlia Lilit. A fiatal házaspár elvált, amikor 7 éves volt a kislányuk, Kucses Éva.

 

„Kispapa”

Nevelő apját, az újságíró és költő Donászy Kálmánt „kispapának” hívta és szerette a kis Éva. A kislány neki köszönheti első irodalmi élményeit. „Viszonzásként” 1939-ben a „kedvenc íróm” kategóriába Donászy nevét írta Naplójába az akkor 13 éves lány.

 

janikovszky_eva_naplom_web

7 szegedi év színei

„Szenvedélyes naplóíró” Kucses Éva. Az „örök eminens” 12 éves korától ír tele füzeteket minden olyasmiről, ami egy kamaszlányt foglalkoztat. Az osztálytársaitól és tanáraitól kezdve a fiúkon és szerelmeken át a kedvenc filmekig és regényekig. De az itt rögzített megfigyelései és élményei érdekes adalékokkal színesítik az 1938 és 1944 közötti Szeged gazdag, pezsgő társadalmi életéről eddig ismert képet is.

 

Becenév

„Kucsi”. Ez a vezetéknévből származtatott becenév kísérte a kamaszlányt még a szegedi Állami Szent Erzsébet Gimnázium – a mai Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola – osztálytermeiben is.

 

Ízlés

A Naplóm, 1938-1944 című művéből megtudjuk, a diáklány ötlete: „Minden hónapban csinálok egy táblázatot, hogy miből mi a kedvencem, és úgy megtudhatom, hogy hogy változik b. (becses, nem buta) ízlésem.” E táblázatból látható, hogy a diáklány szeretett írója 1939-ben két alkalommal is Jókai Mór és kedvenc színe kétszer is a lila…

 

Belépő az egyetemre

Gimnazistaként már járt a szegedi egyetemen Kucses Éva. A Naplóm… 1939. május 26-i bejegyzése: „Jaj de remek volt, voltunk délelőtt a földrajzi intézetben. Remekül szórakoztunk. Volt egy angyali segédtanár, dr. Wagner Richard, azaz Ricsi, mert rém jóba lettünk vele. Meg volt még egy szemüveges, az is rém helyes, 35 percig társalogtunk az egyetem udvarán vele. Megértő…”  

 

Janikovszky_fff_j


Novellista és slapaj

„Ifjú lányként novellákat, újságot” is írt – olvasható „Komáromi Gabriella: Janikovszky Éva – Pályakép mozaikokban” című monográfiájában. 18 évesen a szegedi napilap, a Délmagyarország szerkesztőségében slapajként, azaz gyakornokként naphosszat híreket fogalmazott. A riport és a színikritika műfajával is próbálkozott. A Naplóm… utolsó esztendejében, 1944-ben a 18 éves Kucses Éva bejegyzései – a mazsihisz.hu szerint – „már egy olyan fiatal nőt mutatnak, aki érettségével, intelligenciájával, műveltségével kitűnik kortársai közül, és ezért a nála idősebbek barátságát keresi”.


Janikovszky_ff

Nős férfit szeretett?

A Naplóm… 1944. május és december közti bejegyzéseinek címzettje a Szegedről elszármazott Ortutay Gyula – derítette ki a kötet szerkesztője, Dóka Péter. Radnóti Miklós egyetemista kori barátja, Ortutay 1944-ben már nős volt és a fővárosban élt. A fiatal diáklány iránta érzett szerelmének minden gyötrelme átsüt a Naplóm… sorain.

 

„Szabad bölcsész”

1944. szeptember 23-án iratkozott be a Szegedi Tudományegyetemre Kucses Éva. Első egyetemi tanéve idején a történelmet és művelődéstörténetet oktató professzor, Hermann István Egyed a bölcsész dékán. Ekkor az irodalomtörténész filológus Koltay-Kastner Jenő és a matematikus Riesz Frigyes töltötte be az egyetem rektori tisztét – olvasható az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében fellelhető dokumentumban.

 

„Rendes hallgató”

114. a „Rendes hallgatók” névsorában Kucses Éva a Szegedi Tudományegyetem 1944/45. tanévét bemutató évkönyvében. Ott nem szerepel a kor divatjának megfelelően kapott további két keresztneve. Ám családnevét nem tartalmazza az 1945/46., az 1946/47., az 1947/48. tanévet összegző Évkönyv. (Ez utóbbi dokumentumban a bölcsész „Rendkívüli hallgatók” között „Kucses Margit” névre bukkantunk…) A vezetéknevét többször is megváltoztató Janikovszky Éva életrajzai szerint 1944-1948 között az SZTE filozófia, néprajz, magyar és német szakján tanult.


BTK_epulet_j

 

Tudásátadás

Kiktől tanult a szegedi egyetemen Kucses Éva? Például elsőévesként irodalmat az izraelita vallásból kitért családba született, piarista tanárrá lett irodalomtörténész professzortól, költőtől és műfordítótól, Sík Sándortól hallgathatott. Ekkoriban a szegedi egyetemen oktatott a „legszögedibb szögedi” néprajztudós, Bálint Sándor egyetemi tanár is.


Janikovszky_f

Nyelvzseni

Németet is tanult a szegedi egyetemen. Valószínűleg hallgatta Schmidt Henrik nyelvészt. A bölcsészdoktor az akkori SZTE „német nyelv- és irodalom nyilvános rendes tanáraként”, többek között, a magyarországi németek eredetét és nyelvjárásaik eredetét, valamint a német nyelv tanításának a módszertani kérdéseit kutatta. De 1944-ig a néprajzi, az 1943-44-es tanévben a régészeti és a klasszika-filológiai Intézetet is irányította. Ugyancsak oktatta az ifjú Halász Előd, aki később szótárszerkesztőként lett közismert. Életrajzai szerint Kucses Éva megtanult angolul és szegedi egyetemistaként elkezdte az ismerkedést az olasz nyelvvel is.

 

Leckekönyv

A Szegedi Tudományegyetemen 1946-tól 1950-ig professzori rangban politikatudományt oktató Bibó István, valamint a szegvári születésű antropológus, Bartucz Lajos professzor, az Embertani Tanszék vezetőjének a neve is szerepel – monográfusa szerint – Kucses Éva leckekönyvében. Szociológiát és pszichológiát is tanult az akkori SZTE hallgatójaként. Ám harmadéves korában a leckekönyvéből törlik e stúdiumokat, amiket az 1947-es fordulat után burzsoá áltudománynak minősített a hatalom.

 

Mercedes prima

Egyetemista korában kapta meg az édesanyjától azt az írógépet, amely egész életében „munkatársa” lett. „Ma is az öreg mechanikus Mercédesszel dolgozom. (…) mi már Mercédesszel ketten írjuk a könyveket.” Az írógépet „anyukám még akkor kapta, amikor a szegedi könyvesboltunkban dolgozott” – emlékezett 2020-ban a Hollósi Zsoltnak interjút adó Janikovszky Éva. Az írógép szerkezetének a mása került az írónő sírkövére a budapesti Farkasréti temetőben.


Janikovszky_Eva_sirja

 

A második vezetéknév: Fábiánnéból Kispál?

Egyetemista korában férjhez ment, dr. Fábián Pálné lett – Komáromi Gabriella szerint. E vezetéknév helyett állítólag Bálint Sándor illette „Kispál” néven a fiatal nőt, ami a felvett neve lett. (Ezeken a vezetékneveken sem találtuk meg az SZTE 1945/46., 1946/47., 1947/48. tanévet lezáró évkönyvek hallgatói névsorában.) Életrajzírói szerint a magánéleti válság, a válás oda vezetett, hogy Éva megszakította szegedi egyetemi tanulmányait. Leckekönyvének a bejegyzése szerint 1948. szeptember 17-én távozott a Szegedi Tudományegyetemről. Életrajza szerint Budapesten az ELTE hallgatója lett, 1950-ben szerzett tanári oklevelet.


Janikovszky_felnotteknek

 

A harmadik családnév: Janikovszky

Állítólag még szegedi egyetemista volt, amikor – a kommunista mozgalomhoz kapcsolódva – megismerte dr. Janikovszky Béla orvost. Több évnyi együttélés után házasságot kötöttek, felvette második férje és 1955-ben született fia, János apjának a családnevét. „A józan gondolkodás szerint nincs kollektív bűnösség, férjétől kapta az írói nevét, de mit tagadjuk, árnyékot is vet rá ez a név. Férje egyszerre volt hős forradalmár (a Gömbös-szobrot felrobbantó egyetemisták egyike), bűnös (az ÁVH orvos ezredese) és áldozat, aki az ÁVH börtönét is megjárta” – értékelt a Szeged folyóiratban közölt cikkében Komáromi Gabriella.

 

Az első könyvek

Összesen 35 kötet kötődik Janikovszky Évához. Felkérésre írta első gyermekkönyvét: a víz körforgásáról szól az 1957-ben Kispál Éva néven jegyzett Csip-csup, amely a Móra kiadó gondozásában jelent meg.

Először 1960-ban a Szalmaláng címmel írt regényt, amelynek címlapján először szerepeltette szerzőként a mára közismertté lett Janikovszky Éva szerzői nevet.


Janikovszky_szulohaz

 

Gyermekmonológok

Gyermekmonológ sorozatának első darabja a Te is tudod? Ez az első olyan kötet, amelyben a szöveg egybeépül Réber László – Janikovszky kizárólagos illusztrátora – zártvonalas rajzaival. Néhány kivétellel minden Janikovszky-könyvet Réber László illusztrált. Ilyen kivétel az időrendben első, mégis legutoljára, 2020-ban megjelent írásműve: a Naplóm, 1938-1944 címmel közzétett kamaszkori írása a fia által vezetett Móra Könyvkiadó gondozásában lett siker.


Janikovszky_Mosolyogni

Felnőtteknek

Az első felnőtteknek írt műve az 1983 óta minden szülő számára „kötelező olvasmány”: az Örülj, hogy fiú!, és ikertestvére, az Örülj, hogy lány!

 

Emlékezete

Emlékét Szegeden úgy őrzi volt középiskolája, a hajdani Állami Szent Erzsébet Gimnázium, a mai Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola kollégiuma, hogy felvette Janikovszky Éva nevét. A kollégium falán ott az írónő mellszobra is. A hódmezővásárhelyi óvoda is felvette a Janikovszky nevet – írtuk meg a Délmagyarország című lapban 2009. április 20-án megjelent cikkünkben: Mosolyogni tessék!

 

A magyar gyermekirodalom klasszikusa

Szegedi szülőházán, a Bolyai utca 19. (akkor Löw Lipót utca 17.) számú épület falán ott az emléktábla, mely szerint „Ebben a házban született 1926. április 23-án és élt 1948-ig Janikovszky (Kucses) Éva (1926-2003) József Attila- és Kossuth-díjas író, a magyar gyermekirodalom klasszikusa. Állította Szeged városa, a szegedi zsidó hitközség és a család, 2009”.

„Aludtam én abban az utcában… A túloldalon” – tette hozzá egy Facebook bejegyzésben Lackfi János, a 6 gyermekes gyermekvers szerző, aki 2010 óta Janikovszky Éva-díjas. Ezt az elismerést olyan művészek nyerhetik el, akik „a felnőtt és felnövekvő nemzedék együttélésének helyzetét, történéseit hitelesen képesek bemutatni” – mint Janikovszky Éva.

 

 

 

SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona

Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár, Ú. I., internet

 

További információk:

 

Film Janikovszky Éváról

 

janikovszkyeva.hu

Aktuális események

Kapcsolódó hírek