nemzetkozinonapkonyvtar_nyito

Nők és nőnapok az egyetemen – 100 és 50 évvel ezelőtti, mégis élő üzenetek

A Szegedi Tudományegyetem mely posztjain dolgoztak nők egy és fél évszázaddal ezelőtt? Hogyan telt a szegedi felsőoktatásban március 8. száz vagy ötven ével ezelőtt? Az időutazás apropója, hogy 1917 óta a világ több pontján ünneplik a Magyarországon 1948-tól kötelező nemzetközi nőnapot. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből számokat, neveket és cikkbeli üzeneteket villantunk föl.

Az egyetemi tanév tükrét adó almanach és a korabeli sajtó azt is részletezi, hogy kik dolgoztak a felsőoktatási intézmény működéséért és hogyan ünnepeltek például száz vagy éppen ötven évvel ezelőtt.

 

 

Posztok az oktatói hierarchiában

 

„Kiérdemesült tanár”, „nyilvános rendes tanár”, „címzetes nyilvános rendkívüli tanár”, „tiszteletbeli rendes tanár”, „címzetes nyugalmazott rendkívüli tanár”, magántanár, adjunktus, tanársegéd, előadó, magántanító, sőt: „torna- és vívó-tanár” – olvasható az 1921-1922. tanév egyetemi almanachjából az oktatók közti hierarchia.


0448_Dugonics_ter_1910

 

Alá- és fölérendeltségi viszonyra is utal az egyetemi poszt 100 évvel ezelőtti elnevezése. Ha ezen túl a nők szerepére fókuszálva értelmezzük a szegedi egyetemi adatokat, kitűnik: az akkor 4 nagyobb egység alkotta szegedi egyetemen a „jog- és államtudományi kar” 25, illetve a „bölcsészet-, nyelv és történettudományi kar” 35 személyből álló oktatógárdájában egyetlen nő sem kapott helyet.

 

Az orvosi kar 62 oktatója közül a 30 részes tanársegédi névsorban két nőt is felfedezhetünk. Kuthy Gizella okleveles gyógyszerész az egyetemi patikában dolgozott, míg „egyetemes orvosdoktorként” a gyermekgyógyászati klinikán kapott állást Pap Karola. A ranglétra alsóbb fokain egyre nagyobb a nők aránya. Az egyetemi gyakornokok 14 százaléka nő. E 36-os csoporton belül például az egyik lány „díjtalan műtőnövendék”, míg egy asszony preparátorként közreműködött a medikusok képzésében.

A „mathematikai és természettudományi karon” 53 személy alkotta az oktatógárdát. Az itteni 12 magántanár közé tartozott Károly Irén, a Nagyváradon élő „bölcsészet-doktor, az electromos sugárzások kísérleti tanának magántanára”. A 12 tanársegéd listáján olvasható Szigyártó Irén és Pákh Erzsébet neve. Növekszik a nők aránya a „gyakornok és vegyésznövendék” kategóriában: a csapat 44 százalékát alkotja a Veress Amália, Kol Erzsébet, Magoss Irén és Varsányi Lili négyesfogata.

 

 

Desszertes doboz és kézcsók

 

A 100 évvel ezelőtti, az egyetemi intézetek és gyűjtemények munkatársi névsorából látható: az egyetemi könyvtár munkatársai közé sem került be nő. Ellenben „napidíjas” munkakörben a „rectori hivatal” és a négy dékáni hivatal is foglalkoztatott lányokat és asszonyokat.


Nonap_Egyetemi_Konyvtarban

Az egyetemi könyvtárban 1953-ban 32-en dolgoztak. A bibliotéka munkájáról szóló 1968-as jelentésbe az is bekerült, hogy több mint félszáz személy – 69 százalékuk nő – szolgálja a tudományos kutatómunkát és az olvasókat. Ugyanakkor az „igazgatás” vezérkarába sorolt 6 személy közötti egyetlen nő: Gémes Istvánné, az „irodakezelő”. Az akkori öt „osztály” közül egyet, az olvasószolgálattal és tájékoztatással foglalkozót nő, Németh Zsófia vezette.

Az 53 évvel ezelőtti beszámolóban kiemelték: „a március 8-án rendezett nőnapi megemlékezés” egyik „kedves eseménye volt könyvtári életünknek”.

 

VIRÁGCSOKOR az asztalokon. Desszertes doboz. Kézcsók, jókívánságok. A nőket köszönti ez a reggel. Leányokat és asszonyokat, feleségeket, anyákat, nagymamákat. Tegnapi és holnapi otthonunk teremtőit. Köznapi gondjaink, apró tetteink, munkánk és örömeink részeseit, a velünk mindenben osztozókat” – kezdődik a név nélkül, de paneljei alapján férfitől származó köszöntő a Szegedi Egyetem című lap 1969-es márciusi számában.

Nemzetközi nőnap. Ünnep, amit a világon mindenütt megünnepelnek. S ha mi, férfiak olykor tréfálkozva, hiúságunkon mosolyogva fel is hánytorgatjuk: hát férfiak napja mikor lesz — a virágról, a jókívánságról nem feled-kezünk el ezen a napon. S emlékszünk a boldog fájdalomra, amely gyermekeink születését kíséri, a fáradhatatlan igyekezetre, a mindenütt mindenben eleget tenni akaró szorgalomra, a ’műszakokra’, s talán magunkba is szállunk néha” – állítja a fél évszázaddal ezelőtti újságíró.

Akkor tán kötelező „vörösfonalként” még Lenin feleségének, „Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkája születésének 100. évfordulóját” is megemlíti a „Nők és a forradalom” című „publicisztika” szerzője.


 Nonapi_udvozlokartya_SZOTE_Konyvtar_j

 

„Ha nem lenne!”

 

„Előléptetéseknél, minősítéseknél vagy vezető választásoknál sajnos érzékelhető egyetemeinken, ha nők kerülnek szóba, hogy ’Egyetértek a kinevezéssel, kitüntetéssel, támogatással, hiszen a nőhatározat...’ – de sokszor, érezhető az idézett mondattöredék folytatásaként az is, hogy ’ha nem lenne nőpolitikái határozat, akkor ez a nő – vagy a nő – szóba sem jöhetne’. Többségükben a férfiak vélekednek így, de olyakor maguk a nők is” – osztotta meg tapasztalatát 1975-ben a Szegedi Egyetem „Ha nem lenne!” című cikkében Szabó Magdolna. – „A statisztikák azt is mutatják, hogy a határozat előtti időkhöz képest mostanában több nőt részesítettek jutalomban, kitüntetésben, illetve léptettek elő. — Ám ez utóbbiaknál valahogy az esetek többségében érezhető volt az a bizonyos „ha nem lenne".


Nonapi_unnepseg_Egyetemi_Konyvtarban_j


„A nők ugyanolyan értékűek, mint a férfiak, az élet minden területén. Úgy érzem, hogy nincs szükségük az egyetemen dolgozó nőknek sem túlzott segítgetésre. Legfeljebb több biztatásra” – fogalmazott a 46 éve készült nőnapi interjúban dr. Tényi Mária egyetemi tanár, a szegedi Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese.

„A családért vagy éppen a férj magasabb tudományos fokozatáért nem kell szükségszerűen le-mondaniuk a saját fejlődésükről. Nem igaz, hogy a tudományos munkával, a vezető beosztással járó plusz megterheléseket nem bírják, hanem inkább a „több műszakos" munkát – folytatta az érvelést dr. S. Köves Erzsébet tanszékvezető docens, a JATE Természettudományt Kar dékánhelyettese. – „Szerintem fegyelmezettebbek, kitartóbbak tudnak lenni férfi kollégáiknál” a nők.

 

 Összeállította: Újszászi Ilona

Illusztráció: SZTE Klebelsberg Könyvtár

 

Korábban írtuk:

 

Nemzetközi Nőnap: nők a szegedi egyetemen

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:

Innovációs és Technológiai Minisztérium