jubileum_szte_Rovatfejek__2020oktober

Kulcskérdés Szegeden az egyetem orvosi fakultásának elhelyezése

„Megköszönjük az egyetemet” címmel 1920. október 26-án a Szeged napilap arról adott hírt, hogy „Már Somogyi polgármester és a tanács tagjai is hivatalosan tudomást szereztek arról, hogy a kolozsvári egyetemet Szegeden fogják elhelyezni”. A bejelentés előzménye, hogy a városba látogatott az egészségügyi miniszter, aki kulcskérdésről, az egyetem orvosi fakultásának az elhelyezési lehetőségeiről tájékozódott. A Trianon miatt határmentivé lett városban a felsőoktatás országos témáit is figyelemmel kísérték a 100 évvel ezelőtti szegedi lapok.

A Szeged 1920 októberében kinyomtatott 27 lapszámában 9 napon foglalkozott „a szegedi egyetem ügyével” – derült ki, mikor az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerében kutakodva belelapoztunk a 100 éve megjelent helyi újságba.

 

 

MINISZTERELNÖKI KIHALLGATÁSON

 

„A tudományegyetem Szegedre való helyeztetéséről sem akar lemondani a főispán. (…)” – írta a városi napilapok egyike, a Szeged 1920. október 2-i „Hétfőn Budapestre utazik a főispán. Beszélgetés az aktuális kérdésekről” című cikkében.


Teleki_Pal_Szeged_ogy_kepviseloje_1939

A főispán óhajától függetlenül érkezett gróf Teleki Pál Szegedre. Az 1920-as választásokon a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben Szeged belvárosának országgyűlési képviselői tisztét elnyert, 1920. július 25. óta miniszterelnökké kinevezett politikus látogatásáról részletesen beszámolt 1920. október 12-i tudósításában a Szeged. A törvényszék épületében lévő előszobákban már reggel 9 órakor szorongtak a szalonruhás, fehér-kesztyűs urak. Somogyi polgármester vezette a városi tanács tagjait. Teleki miniszterelnök kijelentette, hogyha a városnak valami panasza vagy kérelme van, úgy forduljanak azzal egyenesen hozzá. (…)” E miniszterelnöki kihallgatáson a 4. jelentkező „A Délvidéki Liga. Vezeti Klug Péter elnök. Tárgy: A szegedi egyetemre vonatkozó előkészületek megtevése iránti kérelem. (…)”


Klug_Peter_dombormu

A gyógypedagógus Klúg Péter kérelmének részleteiről nem számolt be a Szeged. Ugyanakkor a napilap 1920. október 14-i számában azt olvashatjuk, hogy Két és félmillióba kerül az orvosi fakultás elhelyezése Szegeden. A tudományegyetem orvosi fakultásának Szegeden való elhelyezéséhez szükségelt tervek elkészítésén a mérnöki hivatal dolgozik. Dr. Somogyi polgármester szerint ezek a munkálatok mintegy két és félmillió koronát fognak megemészteni. Az anyagbeszerzés előreláthatólag sok nehézségbe fog ütközni. Teleki miniszterelnök a legmesszebbmenő támogatásáról biztosította e téren a várost.”

 

 

A NÉPJÓLÉTI MINISZTERI VIZIT EREDMÉNYEI

 

A miniszterelnöki látogatás új lendületet adhatott a Kolozsvárról száműzött magyar egyetem Szegedre helyezésének, ugyanis a kulcskérdés, az orvosképzéshez szükséges szegedi intézmények állapotáról maga az egészségügyi miniszter jött el tájékozódni.

 

A Szeged 1920. október 15-i számában harangozta be, hogy Dr. Benárd Ágoston népjóléti miniszter október 17-én, vasárnap reggel a rendes személyvonattal Szegedre érkezik. (…) A miniszter meg fogja szemlélni a közegészség-ügyi népjóléti intézményeket: az állami szemkórházat, a városi kórházat, az állami gyermekmenhelyet, a munkásbiztositó pénztárt és a hadigondozó népirodát, továbbá a szegedi egyetem orvosi fakultása részére kijelölt helyiségeket. A miniszter hétfőn hajnalban kíséretével együtt visszautazik Budapestre.”

 

A miniszteri vizitben érintett intézmények közül például „az önálló Állami Szemkórház 80 ágya jelentette a bázist” az 1921-ben létrejött szegedi egyetemi klinikának – olvasható az SZTE Általános Orvostudományi Karhoz és az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központhoz tartozó Szemészeti Klinika honlapján a történet. Az egyetemi klinika egyébként „részben ma is a régi szemkórház épületében működik”.


korhaz

 

A városi kórháznak a Rókus tér nyugati oldalán – a mai Kossuth Lajos sugárúton – álló épülete Pozsonyi Ignác alapítványából épült 1771-ben. A betegeket 1854-től a – ruházatuk alapján „szürke nénikéknek” nevezett – Szent Vince rendei apácák ápolták – olvastuk a Szegedi Tükör múltidéző sorozatában.

A közkórházon belüli állapotokkal többször is foglalkozott a helyi sajtó. A szegedi közkórház szégyene a város minden önérzetes lakójának. Ebbe a kórházba már csak azok mennek, akik minden nyomorúságot végigszenvedtek, s nem rettennek vissza attól a patkányfészektől sem, amelyet közkórháznévvel csúfolnak meg. Évtizedek óta vár megoldásra a közkórház felépítésének ügye, de a város hatósága mindig talált ürügyet, hogy azt elodázza…” – idézte a Délmagyarország 1918. augusztus 8-i száma a szociáldemokraták nagygyűlésére szóló meghívóját. Modern kórházat Szegednek címmel – szentelte 1918. augusztus 14-i címlapját dr. Wolff Ferenc tiszti főorvos írásának a napilap.

Az egykori közkórháznak a szegedi Kossuth Lajos sugárúton álló épülete évek óta üresen áll, kivéve azokat az időszakokat, amelyekben az SZTE olyan intézményei költöznek be falai közé, melyek széképületét éppen felújítják….


gyermekmenhely_gyermekkorhaz_szines

 

Az újszegedi Állami Gyermekmenhely 1904. november 1-jén nyílt meg Turcsányi Imre igazgatása alatt. Az intézmény a hat hónaposnál fiatalabb csecsemőket és édesanyjukat fogadta be, majd 1945-től a három éves kor alatti elhagyott gyermekek számára nyújtott menedéket. Az épület 1952 óta a városi gyermekkórház” – olvastuk a SzegediLap nőmozgalomról szóló cikkében.

 

 

KÖSZÖNETEK KOLOZSVÁR ÉS SZEGED NEVÉBEN

 

„A főispán budapesti útja” című hírt a Szeged 1920. október 16-i száma adta közre. Kiderült: „Dr. Aigner Károly főispán hétfőn utazik Budapestre, valószínűleg Benárd miniszterrel együtt”. A főispán ugyanis „Tovább akarja forszírozni az egyetem ügyét (…)”.


Aigner_bpi_utja_dm_1920_059_pdf

 

„Az egyetem kérdése” is egyik eredménye lett annak, hogy a szegedi főispán nem volt rest és kilincselt a fővárosban.

A „Dr. Aigner Károly budapesti útja eredményeiről” főcímű, „Vagonlakók, nyugdíjasok, az egyetem és színház ügyei – Politikai megjegyzések. – Városi dolgok” alcímű, 1920- október 24-i cikkben a főispán elmondta: „A kolozsvári egyetem Szegeden való elhelyezése tárgyában is folytattam tárgyalásokat. Ezt az ügyet Tóth Lajos államtitkár úr vette kezébe. Elmondhatom, hogy az egyetem kérdése már teljesen perfekt dolognak tekinthető. Az építkezéseket és átalakításokat a megbeszélt tervek szerint hamarosan meg kell kezdeni és bizonyos az, hogy a kolozsvári egyetem összes fakultásain már a jövő évi októberi szemeszterben megkezdik a tanításokat. (…)”

 

Gizella_ter_Fogadalmi_templom_elott

 

A Kolozsvárról elűzött magyar egyetem 1920/1921. tanévét Budán teljesítette. A Duna-partról azonban rendre a Tisza-parti városban érkeztek vendégként a professzorok. Például az 1920. október 7-i Szeged is közli, hogy az előző nap „Országos gyászünnep Szegeden”, mert – Trianon után és miatt – „Arad és Szeged együtt ünnepelte nemzeti történelmünk egyik legdicsőbb és leggyászosabb évfordulóját: október hatodika tizenhárom vértanújának emlékezetét.”

 

ScreenshoFogadalmi_templom_koruli_ter_1926


„Gyászmise a Rókusi templomban”, „Elindul a menet a Gizella térre”, „A Szabadság-szobor előtt”, „Az egyetemek szónokai”, „Az aradiak koszorúja”, „Szeged hódolata” alcímek utáni összefoglalók adják a napilap két és fél kolumnás beszámolójának vázát.


19201007_Cimlap_dm_1920_044_pdf


A részletes tudósítás azt is megemlítetette, hogy a vendégek közül: a „budapesti tudományegyetem kimentette magát, a kolozsvári egyetem képviseletében dr. Csengery János egyetemi tanár és dr. Győrffy István, a matematikai kar dékánja jelenlek meg. A debreceni tudományegyetem részéről és Debrecen törvényhalósági város képviseletében dr. rugonfalvi Kiss István és dr. Lencz Géza egyetemi nyilvános rendes tanárok és dr. Ruttkay Feienc egyetemi tanácsjegyző jelentek meg.”

 

Szeged fogadókészségére most is reagált a kolozsvári egyetem rektora. A város nevét viselő napilap október 19-i számában írta meg, hogy A kolozsvári egyetem rektora, dr. Menyhért Gáspár átiratot intézett a város tanácsához, melyben a város előzékenységét és magyaros vendégszeretetét, amiben október 6-án, a tizenhárom aradi vér-tanú szegedi gyászünnepsége alkalmából őket részesítették, úgy a maga mint az egyetemi tanács nevében megköszönte.”

 

Megköszönjük az egyetemet” – adta a fejlemények esszenciáját címként az 1920. október 26-i Szeged. „Már Somogyi polgármester és a tanács tagjai is hivatalosan tudomást szereztek arról, hogy a kolozsvári egyetemet Szegeden fogják elhelyezni. A tanács felír a kormányhoz és köszönettel veszi tudomásul az eddig tett intézkedéseket. (…)”

 

„A szegedi egyetem kérdéséről ír A Nap s azt mondja, hogy a közoktatás-ügyi minisztériumban tárgyalások folynak a kolozsvári egyetemnek Szegedre való áthelyezése tárgyában” – idézte az országos napilapot a Szeged 1920. október 31-én. Mert: A szegedi egyetem felállításának kérdése már teljesen elintézettnek tekinthető. Az építkezéseket és átalakításokat a megbeszélt tervek szerint hamarosan meg kell kezdeni és bizonyos az, hogy a kolozsvári egyetem összes fakultásai már a jövő évi októberi szemeszterben Szegeden kezdik meg tanításukat.”

 

 

KOMMENT A MARGÓ ROVATBAN

 

A korabeli felsőoktatást érintő témákat is figyelemmel kísérte a 100 évvel ezelőtti Szeged napilap.

 

„Október 11-én megnyílik a budapesti egyetem. Budapestről jelentik: Az egyetem fakulásain 8-án lezárul a jelentkezés határideje és 9-én kari ülés dönt a felvételek felett. Addig is az egyes fakultásokon felállított tanári bizottságok végzik az igazoltatást. A miniszteri rendelet értelmében minden jelentkezőt megvizsgálnak és a bizottság javaslata alapján dönt a kar a fel-vétel vagy elutasítás felett. Tizenegyedikén már megnyílik az egyetem és megkezdődnek az előadások. (…)” – tudatta a Szeged 1920. október 9-i számában.

Az október 14-i napilap már arról adott hírt, hogy „Ismét bezárják a budapesti egyetemet?” „(…) A sok súlyos incidens miatt megint fenyeget az egyetem bezáratásának veszélye. (…)” – a numerus clausus bevezetése miatt.

 

A Szeged MARGÓ című, a híreket magyarázó rovatának névtelenségbe burkolódzó jegyzetírója úgy vélekedett: Az egyetemen, a jelek szerint, az idén sem akarnak tanulni. Inkább verekedni akarnak. Már megvan a numerus clausus, de az ifjúság egy része, nem mondhatni, hogy a jobb része, nem elégszik meg az intézményes elintézéssel, ők külön egyéni akciót is indítanak, hogy még azokat is kiverjék a tudomány hűvös és félhomályos csarnokából, a rideg és hideg Alma Materből, akiket most már az új jog és úi törvény is beengedett. A kereszténységre hivatkoznak, holott a valódi kereszténység szelleme, ahogyan azt Pascal és Chateaubriand, báró Eötvös és Lamennais revelálják, a türelem, a megértés, a megbocsátás, a jóság és igazság szelleme és nem az erőszakosság, a rombolás, a gorombaság géniusza. (…)”

 

A szokásos nemzetgyűlési tudósításban 1920. október 21-én kiemelte a Szeged a korabeli felsőoktatás legfőbb vitatémáját, mikor arról számolt be, hogy „(…) Vasadi Balogh György az egyetemi beiratkozások szabályozásáról szóló törvény végrehajtása tárgyában a következő interpellációt intézi a kultuszminiszterhez: – Hajlandó-e a miniszter úr végrehajtani teljes egészében az egyetemi beiratkozás szabályozásáról szóló törvényt és biztosítani az egyetemi tanárokból alakult igazoló-bizottságoknak az elbírálási szabadságot az ifjúság erőszakos fellépésével szemben? (…)”

 

Trianin_elleni_tuntetes_Szeged_1920_trianon-02-1000x685
Trianon elleni tüntetés a szegedi városháza előtt 1920-ban (Fortepan/24029; Adományozó: Földi Gábor)

Az I. világháborút lezáró trianoni döntés miatt új helyzetbe került Szeged. Ez is oka annak, hogy a környező országok egyetemi fejleményei is helyet kaptak a városi napilapban. Így például a Szeged 1920. október 24-én részletezte: „(…) Már az elmúlt iskolai évben lehetővé tette a szerb kultuszkormány, hogy a megszállott területek főiskolai ifjúsága a zágrábi egyetemen német nyelven is vizsgázhasson. Ennek az intézkedésnek bizonyára nem a liberálizmus volt az oka, hanem az a szándék, hogy az addig a budapesti egyetemeken tanuló ifjúságot a zágrábi Alma Materbe terelje.

Ugyanezt tettük mi is, amidőn a horvát ifjakat Bécs helyett Budapestre tereltük, amikor – hogy Bécsnek kulturális hatását némiképpen csökkentsük, a Julián-Egyesület segítségével és égisze alatt Pécsett és Debrecenben internátust állítottunk fel a balkáni tanulóifjúságnak, hogy az a mi szellemi életünk emelőjén találjon táplálékot, mert mitsem érőnek gondoltuk az állami hatalom kiterjesztését, a gazdasági erők befolyását kultúránk hatása nélkül. Ugyanezt teszik most a szerbek, amikor mindenféle kedvezményekkel a maguk kultúrájához igyekeznek csatolni a magyar főiskoláktól elmaradni kényszerült tanulóifjúságot, amely aztán nekik a közigazgatást meg fogja teremteni (…).”

 

SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona

Fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár,

Fortepan, Móra Múzeum, internet

 

A 100 éve… a szegedi egyetem cikksorozatunkban korábban írtuk

2020-ban:

Főispáni feladattá minősült „az egyetem régen vajúdó kérdése”?

100 éve: „Tanárok ellenezték az egyetemnek Szegedre helyezését”

A „szegedi egyetem kártyavára megint összedűl”het?

100 éves terv: Pozsony és Kolozsvár egyeteme is Szegeden?

100 éve: A szegedi egyetem ügye Trianon árnyékában

100 éve: Kolozsvárott megszűnik a magyar egyetem, amelyet Szeged befogadni készül

Évfordulók: Címlapon a szegedi egyetem ügye

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:

Innovációs és Technológiai Minisztérium