Bezár

Az Egyetemről

Nyito_dm_1935_j

A szegedi egyetem kutatói és orvosai a tüdőbaj elleni küzdelem apostolai

A szegedi egyetem kutatói és orvosai a tüdőbaj elleni küzdelem apostolai

2022. március 24.

„Veszedelmes népbetegség” helyett „ritkán előforduló betegség” legyen a tbc! Az e cél elérése érdekében tett szegedi egyetemi erőfeszítéseket 10 fejezetbe foglaltuk a tuberkolózis világnapján, március 24-én. Az SZTE centenáriumi tanévében újágcikkeket és orvosi életrajzokat idézve köszöntjük a tbc-elleni küzdelem apostolait.

Neolit kori „baci”

„A technika páratlan fejlődésének köszönhetően mára eljutottunk odáig, hogy például a tüdőbajt okozó különböző baktériumok DNS-maradványai kivonhatók a csontokból, tanulmányozhatók – magyarázza a szegedi doktorandusz, aki a híres jégmúmia, Ötzi kutatására létrehozott bolzanói intézetben elvégezhette vizsgálatait.

Palfi_Gyorgy_Delvilag_2013._julius_69._evfolyam_151-177._szam_Arcanum_Digitalis_Tudomanytar

Ennek köszönhetően 6-7000 éves emberi fogból sikerült kimutatnia a pusztító baci DNS-maradványait”. „A tüdőbaj, vagyis a tbc nyomait már neolit kori leleteken is kimutatták a szegedi egyetem embertani tanszékén dolgozó magyar, illetve skóciai doktoranduszhallgatók.” (Délmagyarország, 2013. július 6.)

 Delvilag_2004._aprilis_60._evfolyam_77-101._szam_Arcanum_Digitalis_Tudomanytar

Halálos kór

Megdöbbentő, hogy „a tüdőbaj nálunk még mindig terjedőben van”, „leginkább városokban dühöng”. 1922-ben „Szegeden 3,2 tüdőbaj okozta haláleset jutott ezer lélekre”; az országban összesen 23.485 volt a tüdőbajban elhunytak száma. Ezért a városokat jellemző lakásínséget és a rossz élelmezési viszonyokat tették felelőssé. (Szocializmus, 1923. 9. szám)

 Mora_Ferenc_Termeszet_Vilaga_2008_139._evfolyam_1-12._szam_Arcanum_Digitalis_Tudomanytar

Móra Ferenc is

A szegedi egyetem díszdoktorává választott Móra Ferenc „gyenge testalkatú volt, régóta lappangott benne a tüdőbaj. Egyre több időt kellett gyógyhelyeken töltenie. 1933-ban már másodszor ment szanatóriumba, majd augusztus 28-án felutazott Pestre, ahol megműtötték”. (Természet Világa, 2008. június 1.)

Melyek „a tüdőbajra gyanús egyén szimptomái? A gyors soványodás, sápadtság, étvágytalanság, a láz. A tb-c beteg „éjjel izzad, tartósan gyengélkedik, fáj a háta, köhög, köp. Aki ezeket a tüneteket észleli, azonnal forduljon orvoshoz, menjen Zöldkeresztes tanácsadóba, vagy a Tüdőbeteggondozóba.” (Magyar Élet, 1941. február 22.)

 

Megszervezett védekezés

„Nagyjelentőségű értekezlet a városházán.” A megbeszélést a gümőkór ellen védekező egyesület egészségügyi bizottsága rendezte. Ott megjelent, többek között, „dr. Pálfy József polgármester, dr. Berecz János, dr. Kramár Jenő, dr. Purjesz Béla, dr. Rusznyák István, dr. Tomcsik József egyetemi tanárok, a város tiszti főorvosa, dr. Falta Béla, a Stefánia Szövetség főorvosa, dr. Kováts Ferenc, dr. Kovács Kálmán és dr. Petrányi Győző egyetemi magántanárok, valamint dr. Kemenesy Tibor népjóléti tanácsnok.”

dm_1935_044_003_jj

Tomcsik professzor elmondta: az egyesület és a szövetség megszervezte „a csecsemők gümőkórelleni oltását”. „Szegeden évente átlag 300-an halnak meg gümőkórban és így legalább száznyolcvan ágyat kellene felállítani. Ezzel szemben csak 24 van.”

Dr. Rusznyák István professzor bejelentette, hogy a tervek legnagyobb része már régen elkészült, de az a legfőbb nehézség, hogy nincs, aki a létesítendő intézmény fenntartásáról gondoskodnék.”

Dr. Kováts Ferenc „elmondotta, hogy Szegeden Petrányi Győző adatai szerint több a fertőzött gyermek, mint Pécsett, amelynek nagyobb a halálozása. Ennek az a magyarázata, hogy Szegeden sokkal rosszabb a felnőtt betegek ellátása, mert a gyermekeket rendszerint a felnőttek fertőzik. A legsürgősebb teendő tehát a súlyos betegek elhelyezése és a gondozó kórház kiépítése.(Délmagyarország, 1935. február 22.)

 Hollos_Jozsef_1983._julius-december_38._evfolyam_26-52._szam_Arcanum_Digitalis_Tudomanytar

Orvosok küzdelmei

Hollós József orvos a tüdőbaj leküzdésére 1908-ban beadvánnyal fordult a szegedi városi tanácshoz, s elérte, hogy tüdőgondozó létesült. A gümőkóros intoxicatiókról címmel írt könyve elnyerte a francia akadémia ezerfrankos díját. (Élet és Tudomány, 1983. október 28.)

Tuberkolózis elleni küzdelem címmel folyóiratot alapított az 1938-ban tuberkolózis tárgykörből magántanárrá habilitált dr. Petrányi Győző, aki 1931 és 1938 között a szegedi egyetem gyermekgyógyászati klinikáján dolgozott tanársegédként, majd adjunktusként. (Szegedi Egyetemi Almanach 1921-1970)

Id._Dr._Kovats_Ferenc

A „Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság” tagja volt a szegedi egyetemről például dr. Berencsi György, dr. Kovács Bertalan, dr. Kovács Gábor, dr. Kulka Frigyes; továbbá dr. id. Kováts Ferenc, aki a tüdőgyógyászat egyik hazai úttörőjeként Szegeden fedezte fel a paprikahasítók légzőszervi betegségét (1932), majd itt létrehozta az első vidéki tüdőbeteggondozót, s annak főorvosa lett (1927-1936).

A tuberkolózis kutatója – többek között – a fertőzőbetegségek diagnosztikájával foglalkozó dr. Berkesy László; a tbc kórokozóját vizsgáló dr. Darányi Gyula; a gyermekkori tbc kutatója, dr. Lukács József; a tbc korai feltárásával és a megelőzéssel foglalkozó dr. Nagy László. (Szegedi egyetemi almanach 1921-1995 II.)

 

300 helyett 40 ágy a tüdőgondozóban

A „(–b. b. –)” monogramú újságíró bemutatta a „Mérey utcai szegedi tüdőgondozó egyemeletes modern épületét” a széles, magas franciaablakokkal, amelyeken „csak úgy tódul be a levegő”. Bekukkantottak a fertőtlenítőbe, a fürdőszobákba, a folyósó végén a „kicsiny kápolnába”.

A kórház vezető főorvosa a „gümőkór elleni harc” kapcsán kiemelte: „a tüdőbaj gyógyítható”. Elárulta: „A kollégámmal naponta körülbelül negyven beteget vizsgálunk meg”. Hozzátette: „Csupán negyven ágyas a kórházunk, de bizony a szegedi állapotokhoz képest legalább háromszáz fekvőhelyre lenne szükség”. (Szegedi Népszava, 1945. június 6.)

 Vedono_Hetvege_1984_6._evfolyam_209-259._szam_Arcanum_Digitalis_Tudomanytar

BCG oltás a járvány ellen

„Egy kis szúrás az egész, de lehet, hogy életet ment” – mondta a tüdőbaj elleni kötelező BCG-oltásról a szabadkai védőnő. Az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar elődintézménye, a szegedi Egészségügyi Főiskolán védőnői diplomát szerző Zagorka Rastovic elmagyarázta: „Ha minden rendben, a csecsemő védettséget nyert a tüdőbaj ellen, mert szervezetében kifejlődtek az ellenállóképességet biztosító antitestek. (…) Részben ennek is köszönhető, hogy sikerült az egykor annyi életet követelő tébécét vidékünkről teljesen kiszorítani”. (Hétvége, 1984. február 9.)

 Stanley_Plotkin_Delvilag_1996._junius_53._evfolyam_Arcanum_Digitalis_Tudomanytar

A Pasteur-Merieux-Connought tapasztalata

„A vírusos és bakteriális betegségek kórfolyamatiank mechanizmusa és megelőzése” című tanácskozást a SZOTE Mikrobiológiai Intézete szervezte. „A tanácskozás vendége és előadója volt Stanley Plotkin. A világ legnagyobb oltóanyag-előállító és –kutató intézetének, a párizsi Pasteur-Merieux-Connought orvosi igazgatója szerint a „tuberkolózis még mindig komoly betegségnek számít az egész világon”. (Délvilág, 1996. június 4.)

 TBC_konferencian_Goncz_is_Delvilag_1997._szeptember_54._evfolyam_Arcanum_Digitalis_Tudomanytar

Újra aktuális

„Antropológusok, mikrobiológusok, radiológusok, tüdőgyógyászok, orvostörténettel és járványtannal foglalkozó szakemberek” kapcsolódtak be a „A tuberkolózis múltja, jelene, jövője és fejlődése” című kongresszus munkájába. „25 ország közel 150 szakembere” vett részt a Marseille-i Egyetem, a JATE és a SZOTE közös szervezésű tudományos tanácskozásán. „A tbc napjainkban sajnos újra aktuális téma, hiszen a tuberkolózis ma újra támad – erősíti meg a már ismert tényt dr. Hutás Imre tüdőgyógyász professzor, a kongresszus elnöke. – A fejlődő országokban, így Magyarországon is, 1991 óta folyamatosan emelkedik a friss tébécések száma.” Az évi „4 ezer friss betegből 10-20 az idegen”, a menekült. A hajléktalanok körében sok a tbc-s. Jellemző, hogy közülük sokan nem szedik be az ingyen gyógyszert, s mivel vándorolnak, „tovább szórják a cseppfertőzéssel terjedő tébécét”. (Csongrád megyei Hírlap, 1997. szeptember 8.)

„Szegeden csak a behívottak fele megy el tüdőszűrésre, a többiek nem tartják fontosnak a vizsgálatot. A tuberkolózis már nem népbetegség, de veszélyével napjainkban is számolni kell. Csongrád megyében évente átlagosan száz új tébécés beteget vesznek nyilvántartásba. A betegség cseppfertőzéssel terjed. (Délvilág, 2002. november 27.)

 Nobel-dijas_konferencian_4_kutato_Elet_es_Tudomany_2012._januar-junius_67._evfolyam_1-26._szam_Arcanum_Digitalis_Tudomanytar

Tudomány és ismeretterjesztés

„A tudomány előrehaladásához nélkülözhetetlenek a konferenciák – itt vitatják meg a tudomány frontvonalának eredményeit a kutatók, és itt teremtenek kapcsolatot egymással.” A tíz éve (2012. március 22-25. ) Szent-Györgyi Albert tiszteletére 9 Nobel-díjas kutató résztvételével megtartott tanácskozás egyik szekciójában a tuberkolózis került fókuszba. (Élet és Tudomány, 2012. április 6.)

 

SZTEinfo – Összeállította: Ú. I.

Fotók, forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár,

Contenta repozitóriumok;

Arcanum Digitális Tudománytár

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek