„Hogy állunk az egyetemmel?" – teszi föl a kérdést a Szegedi Friss Újság 1920. június 6-i száma. A szegedi napilap tájékoztatási módszere, hogy a kérdésre – „a kolozsvári egyetemnek Szegedre leendő áthelyezése ezidőszerint milyen stádiumban van” – a választ a szegedi Városházán „Gaál Endre dr." kultúrtanácsnoktól kéri.
Melyik az első öt egyetemi épület Szegeden?
„Az egyetem áthelyezése most már több mint bizonyos. Az ügyet e pillanatban csupán egyes épületek átengedése komplikálja. Szükség van ugyanis mindenekelőtt négy épületre és pedig a kir. táblára, a vasúti leszámoló-palotára, az állami főgimnáziumra és az állami felsőkereskedelmi iskolára. Az esetben, ha az igazságügyi miniszter a táblát átengedi (ami valószínű), gondoskodni kell a táblai hivatalok és tárgyaló termek elhelyezéséről, amely célra a városi felsőkereskedelmi iskola jött számításba” – sorolja az egyetem céljára a kolozsvári professzorok által is alkalmasnak tartott, ezért kiválasztott épületeket a Szegedi Friss Újságnak adott nyilatkozatában Szeged kultúrtanácsnoka.
A szegedi egyetem elhelyezésére alkalmas ingatlanok körül ugyanis – mint arról a 100 éve: A szegedi egyetem ügye Trianon árnyékában című összeállításunkban beszámoltunk – vita alakult ki 1920 tavaszán egyrészt a város és a minisztériumok között, másrészt az iskolákban tanítók, a gyerekek szülei és Szeged vezetői között. A fejleményekről a kultúrtanácsnok azt nyilatkozza június 6-án, hogy: „Az elhelyezés előkészítésére kiküldött miniszteri megbízottak véleménye alapján a minisztérium készített már előirányzatot, melynek alapján a tanács kérte a tábla, a leszámoló és végül egyes szegedi állami iskolák (többek között a III. ker. polgári fiúiskola) átengedését is. Minthogy az igazsági miniszter egy régebbi leiratában késznek nyilatkozott az ítélőtábla átengedésére, a tanács most a kultuszminiszterhez intézett feliratában a kiszemelt állami iskola épületét kéri, aminek teljesítése – illetékes tényezők véleménye szerint – nem ütközik akadályokba.”
Az első szegedi egyetemi tanév kezdetét 1920 őszére teszi a Szegedi Friss Újságnak nyilatkozó városi kultúrtanácsnok. „Az egyetem áthelyezése tehát máris végrehajtható, mert a vasúti leszámoló hivatal épülete tanári lakások és a diákmenza céljára alkalmas, de végső esetben a tanári lakások és a diákmenza elhelyezése más épületekben is keresztülvihető volna.”
Fontos fejlemény az is, hogy az „egyetem ügyében” a szegedi tanács „feliratának végén a nemzetgyűlés elhatározását és a törvényjavaslat előterjesztését kéri” – zárja helyzetjelentését a Szegedi Friss Újság.
140 éves történet az elsőségről
A világháború a szegedi napilapokat "új pályára helyezte", de az 1920-as években több napilap is információkat szolgáltatott Szeged lakóinak. A helyi sajtópaletta "színeváltozására" példa, hogy 1920 júniusában a Délmagyarország megjelentetését szüneteltette kiadója.
Az elsőséget, vagyis „a szegedi egyetem eszméjének” felvetését és negyven éven át történő fenntartását magának követeli a Szegedi Friss Újság melletti másik szegedi napilap, a Szegedi Napló.
„ÚJDONSÁGOK” főcím és „Mikszáth a szegedi egyetemről” alcím alatt egy 140 éves történetet elevenít föl a Szegedi Napló 1920. június 13-i, vasárnapi száma. Szeged rangos „Politikai, közgazdasági és irodalmi napilap”-ja arra emlékeztet, hogy „A szegedi egyetemről Mikszáth Kálmán is írt már. De hát írt ő Szegedmegyéről is. Írt vezércikket, riportot, mint illett mindentudó vidéki újságíróhoz. (…) Az egyetemről írott Mikszáth-sorokat a Szegedi Napló 1880-as kötetében találtuk, a júniusi-júliusi számokban. Nem egyenesen a szegedi egyetem kérdéséről szól. A budapesti sajtónak, főképpen a Pesti Naplónak és az Egyetértésnek hálálkodik azért a támogatásáért, amellyel Szeged ügyét segítették. Az árvíz után való évben, az újjáépítés kezdetén mutatkozott elevenen ez a támogatás. (…)”
Egy-egy témakövető újságíró lobbi erejéről, no meg az országos és regionális napilap cikkeinek hatásáról is képet alkothatunk abból, hogy a Szegedi Napló a 100 évvel ezelőtti számában arra emlékeztetett: 40 évvel korábban „a Pesti Naplóban 11 cikk jelent meg a szegedi egyetem mellett melynek eszméje jóformában ebben a lapban (a Szegedi Naplóban) keletkezett, s ért meg annyira, amennyire van. A szegedi egyetemről több cikket találunk a Szegedi Napló 1880-as kötetében. Az egyik idézi a kolozsvári Magyar Polgár, a másik a Banater Post cikkét, amelyek a harmadik egyetem székhelyéül Szegedet kívánják. Aktuálisnak tartottuk Mikszáth néhány sorának fölelevenítését most, amikor talán már közel állunk ahhoz, hogy a kolozsvári egyetem találjon vendégszerető elhelyezésre Szeged falai között.”
A kultuszminiszter érvei kontra a kultúrtanácsnok tettei
Az első világháborút lezáró békeszerződések nyomán átalakuló Kelet-Közép Európa, a helyét kereső új Magyarország „nagy ügyei” között a „szegedi egyetemért” évtizedek óta harcoló városi vezetés az újságíróból lett vallás- és közoktatásügyi miniszter Haller Istvánban szövetségesre talált.
„Haller kultuszminiszter a szegedi egyetem mellett. Egyelőre 6 millió állami fedezetről gondoskodott” – adja hírül a Szegedi Napló 1920. június 15-i száma. Az agitációs körútjáról visszatérőben Orosházáról Szegeden megszálló Haller István kultuszminiszter „kijelentette, hogy a legmesszebbmenőkig támogatni fogja a város óhaját, hogy egyetemet kapjon. A miniszter nézete az, hogy nem lehet kettészakítani az egyetemet és teljes egészében kell elhelyezni azt, az orvosi fakultással együtt. Itt csak pénzügyi nehézségek merülhetnek föl és a pénzügyminiszter állásfoglalása szerint a megkisebbedett Magyarországnak elég a budapesti egyetem is. A jövő évi költségvetésben a pozsonyi és kolozsvári egyetem céljaira 45 millió koronát vettek előirányzatba és a klinikai épületek elhelyezésére máris gondoskodott 6 millió korona födözetről.”
100 éve a döntéshozók közötti vita a számok – pontosabban a pénzmennyiség, az elszakított területekről száműzött felsőoktatási intézmények helye és a megcsonkított országon belüli végső száma – körül forgott.
„Szó lehet arról is, hogy a pozsonyi és a kolozsvári egyetem egyesíttetnék Szegeden, természetesen mindehhez a financiális megállapodások játsszák a döntő szerepet. Az egyetem elhelyezésének kérdése nem rajta múlik, ő Szeged mellett van és a fővárosba való megérkezése után rögtön összehívja az egyetemi tanácsot, hogy letárgyalja velök a kérdést” – összegzett, s utalt a 100 évvel ezelőtti tudósító egy újabb szempontra, a száműzött egyetemek vezérkarának az álláspontjára.
A kultuszminiszter „tudomása szerint az egyetemi tanács is szimpatizál a Szegeden való áthelyezéssel és ha a pénzügyi nehézségeket át lehet hidalni, semmi akadálya nem lesz annak, hogy már ez év szeptemberében megnyíljon a szegedi egyetem. (...)”
Míg a budapesti „testvérrel” is rendelkező Szegedi Napló a fővárosi politikus helyi villámnyilatkozatára, addig a versenytárs Szegedi Friss Újság a helyi politikus fővárosi utazásának eredményeire támaszkodik híradásában.
„Az egyetem és a színház bonyodalmas ügye” című cikk névtelen szerzője 1920. június 15-én tudatja a Friss Újság olvasóival: „Gaál Endre dr. kultúrtanácsnok egy héttel ezelőtt Budapestre utazott, ahonnan tegnap érkezett vissza. A szenátor utazásának célja az egyetem és a színház ügyének a tisztázása volt. Kérdésünkre azt mondta:
– Most már nemcsak három, de a negyedik fakultásnak, az orvosinak áthelyezését is kívánják illetékes tényezők, akik szerint az áthelyezés költsége 9 millió 300 ezer koronára rúg. Az államtitkár kifejtette, hogy a kultuszminiszterrel egyértelműen mindenki a szegedi kombináció mellett foglal állást.”
A Friss Újság is utal Haller miniszter szegedi villámlátogatására. Úgy értesült a hírújság, hogy „Haller kultuszminiszter tegnap este közölte Somogyi Szilveszter dr. polgármesterrel a pénzügyminiszter azon merev álláspontját, mely szerint ennek a kis országnak egy főiskola tökéletesen elég. A kultuszminiszter viszont azt mondja, hogy az ország fölvirágzásának egyetlen alapja éppen a kultúra, amit az iskolák fölállításával csak fokozni kell. A kultúra az, amiben bízhatunk, amihez szebb jövőnk kialakulását fűzhetjük” – zárul a cikk.
Mibe kerül az egyetem?
Míg a kultuszminiszter szerint elsősorban a pénz, addig a szegediek szerint az épületek hiányoznak ahhoz, hogy egyetem kerüljön a Tisza és a Maros találkozásánál fekvő, határszéli új szerepkörére eszmélő városba.
A szegedi egyetemért már 40 éve (1880 óta) lobbizó Szegedi Napló álláspontját úgy összegzi 1920. június 15-én a névtelen tudósító, hogy „Nézetünk szerint a férőhelyiség kérdése a legnagyobb akadály. Addig, amíg a kormány vagy a hatóság a Szegeden lévő menekültek elhelyezéséről nem gondoskodik, még a tanári lakásokat sem képes a város megszerezni. A tizenegy klinikának átalakítási és újabb építkezési munkálatai szintén megoldatlan problémaként állanak a mai helyzetben, így a kultuszminiszter szimpátiájának és ígéretinek nem sok gyakorlati jelentőségük van azokhoz a pénzügyi és fizikai nehézségek mellett, amelyek éppen a megoldás előtt mutatkoznak a legnagyobb mértékben.”
Az „ÚJDONSÁGOK” között számol be a Szegedi Napló 1920. június 20-i száma arról, hogy „Haller miniszter a jövő év állami költségvetésébe 45 millió koronát vett fel a kolozsvári és a pozsonyi egyetem elhelyezésének céljaira. A kormánynak az a terve, hogy a két egyetemet egyelőre Szegeden egyesítik.”
A szegedi közgyűlés egyhangú döntése
A háborús évek után önmagát is újragondoló Szeged – másfél évi kényszerszünet után 3 napon át, azaz – 1920. június 23-án, 24-én és 25-én tanácskozó közgyűlése már "az első napon eljutott a szegedi egyetem kérdéséig. Annak az érdekében leendő intézkedésekkel foglalkozik” a második napon.
Címlapra került a Szegedi Napló 1920. június 26-i számában „A városi közgyűlés”, amelynek – a tudósítás szerint – három kiemelt témája: „A kolozsvári egyetem Szegeden. – Nem lesz közjótékonysági adó. – Harangszó a békekötés emlékére.”
„Huszonkilenc bizottsági tag jelenlétében nyitotta meg (…) a közgyűlést Somogyi Szilveszter dr. polgármester. A kolozsvári egyetemnek Szegedre való áthelyezése iránt tett tanácsi intézkedések bejelentésével kezdődött” a testület tanácskozásának második napja.
„Gaál Endre dr. (…) bejelenti, hogy a kolozsvári egyetem összes fakultásaival együtt kerülne Szegedre, hozzájárulást kér egy millió korona kölcsön felvételére átalakítások céljából, hat milliót pedig új beruházásokra. A közgyűlés hozzászólás nélkül elfogadta a tanácsi előterjesztést….”
Ennek az egyhangú döntésnek a jelentőségét kiemeli, hogy a 3 napon át tartó szegedi közgyűlésen döntöttek – többek között – a 1920. évi költségvetésről, melynek része, hogy „A 3 millió koronát meghaladó födözetre 100 százalékos pótadót vetett ki a tanács”. Napirendre került a „szükséglakások kérdése. 120 kislakást építenek. A tanács a vízdíjakat 150 százalékkal megemelte”. „A tárgysorozat további pontjai mind egyhangúlag mentek keresztül, így a vigalmi adó és a fényűzési szabályrendelet. A nemzeti kormánynak adott 10 milliós kölcsön is jóváhagyta a közgyűlés.”
SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona
Fotók: Somogyi-könyvtár, szegedvaros.hu
További információ:
100 éve: A szegedi egyetem ügye Trianon árnyékában
100 éve: Kolozsvárott megszűnik a magyar egyetem, amelyet Szeged befogadni készül
Évfordulók: Címlapon a szegedi egyetem ügye
Évforduló: A Szegedi felsőoktatás története
Miért fontos, hogy ismerjük a Szegedi Tudományegyetem intézményi gyökereit?
Az SZTE centenáriumára készülő egyetemtörténeti kötet szerzői találkoztak
Közös egyetemtörténeti kutatást indít az SZTE és a kolozsvári BBTE
Készül a második egyetemtörténeti kötet – Közösen tárják fel a forrásokat a szegedi és a kolozsvári történészek
A kolozsvári egyetem háborús napjait mutatták be az SZTE-n
Nagyító alatt egyetemünk története
Egyetemtörténeti konferenciát tartottak az SZTE-n
Kiállítással emlékeznek Cholnoky Jenőre
Egyetemtörténeti kiállítás nyílt a TIK-ben
