nyito_muemleki_vilagnap20210418

Miről mesélnek a kövek a tudomány szegedi házaiban?

Szeged patinás épületeibe költözött a tudomány, miután 1921-ben a város befogadta a Kolozsvárról száműzött magyar egyetemet. A tudomány szegedi házait bemutató cikksorozatunk élén a 2 legrégebbi helyszínről gyűjtöttünk 9-9 kevéssé ismert információt az április 18-i műemléki világnap alkalmából.

A világ műemlékvédelmében meghatározó szerepet játszik az 1965-ben létrehozott civil szakmai szervezet, az International Council on Monuments and Sites. Az ICOMOS hirdette meg a műemlékek világnapját, amely a patinás épületek kutatására, felújítására és fenntartására hívja föl a figyelmet. A Covid19 pandémia miatt 2021. április 18-án online tartották meg „A műemlékvédelem szakmai hagyománya és jövőképe” című kerekasztalbeszélgetést is tartalmazó programot. E jeles napon a szegedi műemlékek közül a tudományt szolgáló két legpatinásabb épületben tettünk képzeletbeli időutazást.

 

2020.10.21_j_36_of_61

 

SOMOGYI UTCA 7.

 

A Palánk egy darabja

A mára jórészt eltűnt egykori Palánk városrészből megmaradt Oskola és az egykori Kereszt utca sarkán telekvitával, rövid határidős tervrajzokkal kezdődik az 1867-re fölhúzott épület története.


Hungaria_Szallo_005_a_varoskep_es_az_urbanizacio_1879ig_clip_image002_0016

Arleth kontra Hild

A tervező, Arleth Ferenc „Szegeden a piaristák vezette rajziskola tanára volt, emellett tevékeny építőmesterként is működött” – olvastuk Szeged történetének A városkép és az urbanizáció című fejezetében. Elképzelései alapján épült föl a Régi Hungária. A tanulmány szerzői szerint „szembetűnő” a rokonság, amely „a régi Hungária Szálló Dóm téri főnézete és a pesti, egykori Európa Szálló Zrínyi utcai oldalhomlokzata között megfigyelhető”. Ezért gondolják egyes szakértők, hogy az építőmester stílusától eltérő szegedi épület „jól beleillik Hild József, az Európa Szálló alkotójának idősebb kori műveinek a sorába” is.

 

Kávéház a földszinten

Az eklektika első, klasszicista szakaszát képviseli a kétemeletes, „52 szobából és földszinti kávéházból álló épület. Első „bérlője, Wágner József 1868. május 6-án nyitotta meg a Wágner Szállót” – olvastuk a „Csongrád megye építészeti emlékei” című kötetben. „60 bútorozott szoba, több terem, első emeleti étterem, reggeliző erkély, szoba távirda, zuhanyfürdő” szerepelt a 153 évvel ezelőtti hirdetésben. A szálló népszerűsítéseként azt is közölte, hogy „a személyzet német, francia, angol, szerb és olasz nyelven beszél”.

 

Szerkesztőség is

Ez volt „Szeged első nagyvárosi, egyben az Alföld első és legszebb vendéglője”. Itt alakult meg 1868. június 1-.jén a Szabadelvű Kör.

1868. július 2. és 1870. január 14. között itt működött a Szegedi Híradó (1859-1917) szerkesztősége. Ez „az első tartósan és folyamatosan a város életét több mint fél évszázadon keresztül figyelemmel kísérő és megjelenítő” lap – összegzett a Somogyi-könyvtár virtuális kiállítása.

Az új bérlő, Sonnleitner Ferenc 1878-ban Hungária néven nyitotta meg szállodáját.


SZAB_belso_UI_j

A Hungária neves vendégei

A Hungáriában „volt asztala 1880 és 1889 között Pósa Lajosnak, aki újságíróként, majd színházi titkárként kezdte pályáját és 1882-ben Szegeden indította el Jó Barát címmel képes ifjúsági hetilapját. Dankó Pista ide volt bejáratos Pósa Lajos asztalához, amely a kávéházi terem egy üvegfallal elválasztott részében állott” – írta „Péter László: Szeged” című útikönyvében.

Itt lakott szegedi újságíróskodása idején (1878-1880) Mikszáth Kálmán, amire 1997 óta emléktábla is utal az épület falán.

Emléktábla hívja föl a figyelmet arra is, hogy Gárdonyi Géza ugyancsak betért ide 1888-1891 között, szegedi újságíróként, sőt: párbajozott is az épületben.

Szegedi egyetemistaként többször megfordult az épületben Radnóti Miklós „egyik diáktársa, Ligeti Magdának vendégeként”.

„A lépcsőház mennyezetét szimbolikus, címeres festmény (Hungária) díszítette...”

 

Vakárkádsor

A tulajdonosváltás átalakítást hoz. Az „Oskola utcai vakárkádsort kinyitása az 1966-67-i átalakítás eredménye”. Azóta az úgynevezett Régi Hungária a Magyar Tudományos Akadémia szegedi székháza.

 

Kettős élet

„Az átalakított és felújított Hungária-épület kettős élete 1967-ben kezdődött’ – írta „Minker Emil: A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának története 1961-2006” című kötetében. Az Akadémia Elnöksége ugyanis úgy döntött, hogy ide kerüljön „a SZAB és két kutatócsoport”, azaz a Matematikai Kutató Intézet, a Lumineszcencia Kutató Csoport is. Ezért egy ideig „a házat hivatalosan MTA Szegedi Akadémiai Központ (SZAK)” névvel illették.

Az MTA dél-alföldi otthonában már a kezdetektől a város szellemi életének egyik központjaként működött a SZAB klub.


SZAB_udvar_UI

Bicikliző Einstein

A SZAB-székház újabb fölújítása „1991-ben Károlyi István és Tarnai István építészek tervezése, ünnepélyes megnyitása 1992. április 28-án volt”.

Bronzba öntötték Bánvölgyi László szegedi szobrászművész 1991-ben készült „A. Einstein California 1913” című művét. A SZAB 2008 nyarán hirdette meg a közadakozást. A „pedálozó lángész” életnagyságú szobra a SZAB-székház udvarán azóta is turisztikai látványosság. Az alkotó, Bánvölgyi László a homlokzati címer felújításával járult hozzá a SZAB-székház 2020. évi újjászületéséhez.

 

Az egyetemistáktól a Nobel-díjasokig

A hazai tudomány legrangosabb képviselőin, a professzorokon és akadémikusokon kívül tartott itt előadást Nobel-díjas kutató is. Például a Nobel-díjas Peter C. Doherty 2019. március 19-i előadásán az influenzavírusokkal szembeni ellenállóképességről beszélt. A Covid19-járvány elleni küzdelem előtti utolsó „békeévben”, 2019-ben összehasonlították a SZAB-székházbeli rendezvények számait. A 2013 és 2018 közötti öt évben a programok száma 188-ról 239-re nőtt, a PhD-védéseké 69-ről 76-ra. Mert a SZAB-székház már több mint fél évszázada a dél-alföldi tudomány háza.

 

 


*


Dugonics_ter_1_j


DUGONICS TÉR 13.

 

Menedék az iskola

Életeket mentett, sok száz hajlék nélkül maradt szegedinek adott menedéket az 1879-es árvízi katasztrófa idején a volt Főreáltanoda épülete – tudtuk meg a „Csongrád megye építészeti emlékei” című kötetből. A medréből kilépett Tisza romba döntötte a házak nagy részét, de a Szkalniczky Antal tervei alapján 1873-ban épített, klasszicista jegyeket is magán viselő, eklektikus stílusú iskola kiemelkedett a tengerré lett alföldi tájból, szilárdan állt.


Dugonics_ter_13_Somogyi_konyvtar

Ferenc József a könyvtárban

140 éve, 1881. február 15-én, Budapesten írta alá Somogyi Károly azt az adománylevelet, amellyel 43701 kötetből álló gyűjteményét Szegednek adományozta. Az „Alföld fővárosa” szellemi újjáépítését megalapozó könyvtárat a főreáliskola földszintjén rendezték be. „A víz” után újjászülető Szeged kulturális intézményeit és legfontosabb épületeit meglátogatta Ferenc József. A könyvtár 1883. október 16-i megnyitóján a király kiemelte: reményei szerint „a tudományok ezen gazdag tárháza nemcsak Szeged város, hanem az egész vidék szellemi emelkedésének egyik tényezőjéül fog szolgálni”. Az 1894-ig itt működő bibliotékának mintegy 50 ezer látogatója volt – tarja számon a Somogyi-könyvtár „történelemkönyve”.

 

Ítélőtábla

Az 1891-ben létrejött Szegedi Királyi Ítélőtábla Torontál, Bács-Bodrog, Csanád és Csongrád megye peres ügyeiben bíráskodott. Az Ítélőtábla 1950-ig több épületben működött. A „felsőbíróság” 1894-től használta a Dugonics téri épületet. Ezt az időszakot is részletezi „A Szegedi Királyi Ítélőtábla története” című, az SZTE kutatói által írt négy részes könyvsorozat.

 

Az első egyetemi tanévnyitó

100 éve szolgálja az egyetemet a Dugonics-szoborral „szemező” épület. 1921. október 9-én Menyhárt Gáspár rektor itt nyitotta meg a Kolozsvárról száműzött magyar egyetem első szegedi tanévét.


0460_Dugonics_ter_Ferenc_Jozsef_Tudomanyegyetem

 

A „fél egyetem” otthona

Itt rendezkedett be szinte a fél tudományegyetem – derül ki az első szegedi tanévet összegző almanachból. Itt kaptak helyet – többek között – az „egyetemi hivatalok”. Így például az „Egyetemi rectori hivatal” és a kari dékáni hivatalok, a hallgatók ügyeit intéző Questúra, az intézmény „gazdasági gondnoki” és a klinikák gondnoki hivatala.

Az I. emelet 13 helyisége lett a „Bölcsészetkari intézetek” otthona; helyet szorítottak a „Mathematikai és természettudományi kari intézetek” közül a „mathematikai szemináriumnak”, valamint a „Jog- és Államtudományi Karnak” is.

„A szegedi egyetemi könyvtár az 1921-22-es tanévben a Dugonics téri épület két helyiségét kapta meg, s induló állománya néhány nagykönyvtár fölöspéldányaiból álllt…”


RH_lepcsohaz_j

Professzor, rektor és díszdoktor

Szent-Györgyi Albert számára is jeles helynek számított a Dugonics tér 13. számú épület. A „Sétáljon az SZTE Nobel-díjas rektora nyomában! Járjuk be Szent-Györgyi helyeit!” című összeállításunkban részletezett eseménysor nyitánya: 1928. szeptember 29-én itt tette le a professzori kinevezéshez kötődő hivatali esküt. Az újonnan alapított Horthy Miklós Tudományegyetem rektoraként az 1940. november 11-i tanévnyitón itt mondta el székfoglaló beszédét, többek között az intézmény sajátos küldetését ecsetelve. 1973. október 12-én itt avatta díszdoktorává a SZOTE Szent-Györgyi Albertet, aki este az épület alagsorában, a JATE Klubban szegedi egyetemistákkal találkozott.

 

XXI. századi épület

2,2 milliárd forintból újult meg 2011-re az SZTE központi épülete. 50 négyzetméteres, a tetőre helyezett napkollektor parkjával, egymással párhuzamos vízellátó és szennvvíz-elvezető rendszerével, belső udvaraiból kialakított, mert mozgatható üvegtetőtővel fedett átriumaival XXI. századi modern épületté vált.

 

Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központ

A második emeleten – többek között – a rektori hivatal és a kancellári kabinet található. Az első szint részben a stratégiai főigazgatóságé, valamint az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Szoftverfejlesztési Tanszéké. A földszint a nagy ügyfélforgalmú Nemzetközi és Közkapcsolat Igazgatóságé, valamint a fejlesztéseket koordináló egységeké, a szolgáltatásoké. Mert egyetemi, városi és nemzetközi endezvényeket is befogad a patinás épület, amely 2021-ben Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központ szerepkörben a tudomány szegedi helye.


Rektori_Szent-Gyorgyi_szoborral_4_UI_j

 

Webséta

Ön is megnézheti honlapunkon a centenáriumi évben bővülő VIRTUÁLIS EGYETEMI SÉTA oldalon a Dugonics térhez kötődő állomásokat. Az SZTE egyetemi webséta térképéről indulva is megtalálja Az SZTE központi épülete a Dugonics téren című összeállítást.

 

 

SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona

Fotók: SZTE NKI

 

Forrás:

Csongrád megye építészeti emlékei című kötet. (A könyv digitalizált változata a Csongrád megye öröksége című honlapon érhető el.)

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:

Innovációs és Technológiai Minisztérium