Séta a szegedi CAMPUS-ban – Az SZTE története az őszi kulturális fesztiválon

Az SZTE „440 éve az oktatás és a tudomány szolgálatában. 100 éve Szeged és a régió fejlődésért” mottó jegyében nyitotta meg centenáriumi tanévét. Ennek az ünnepnek a kapcsán, különböző témájú emléksétákon ismerheti meg a szegedi universitas történetét a 25. Őszi Kulturális Fesztivál közönsége is.

A Szegedi Panteon rejtekén

A külön idegenvezetést is megérő szegedi nemzeti emlékcsarnokban megismerkedhetünk az SZTE számára jelentős történelmi alakokkal, akik részt vettek az „Séta a szegedi CAMPUS-ban”… programon. A „campus” szóval általában az amerikai egyetemi rendszer területeinek összeségét szoktuk fémjelezni. Szegednek kifejezett campusa nincs, de a karok és egyetemi intézmények sokasága miatt nevezhetjük akár az egész várost campusnak– tudtuk meg Monostori András idegenvezetőtől.

Az egyetemtörténeti séta résztvevői megismerkedhettek az 1581-ben létrehozott Báthory académiával. Báthory István, az Egyetemalapító mellszobrát a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban láthatják. A jezsuitákra bízott iskola az első évben nagy hangsúlyt fektetett a bölcsészeti stúdiumokra, ezt követően pedig az arisztotelészi fizikára, olyan tárgyakkal, mint: hőtan, fénytan, kozmográfia, és a cseppfolyós testek statikája.

A politikai és vallási csatározások évszázadai után, 1919. május 12-én behatoltak a román csapatok a kolozsvári magyar tudományegyetemre. Ekkor a kolozsvári magyar felősoktatási intézmény, melynek alapját a Báthory István által alapított iskola képezte, megszűnt létezni. Ez az információt találta a legmegrendítőbbnek az SZTE különböző karain tanuló és dolgozó gyermekei miatt Szolnokról Szegedre költöző, a Tisza-parti várossal most ismerkedő családanya. 

1921-ben a kolozsvári egyetem Szegedre költözött. Itt teljesedett ki Klebelsberg Kuno legendás, joggal híres oktatási reformja, amelynek alapját képezte, hogy Trianon után meg kell erősíteni a magyar felsőoktatást.

SZTE öregdiákról az SZTE egykori és mai hallgatói

A „Séta a szegedi CAMPUS-ban” emlékséta útvonala az alábbi helyszíneket érinti: Aradi vértanúk tere (a szőregi csata emlékműve), Dóm tér (Szegedi Panteon), Klebelsberg kapu (Szegedi Panteon), Dugonics tér (Rektori épület), József Attila szobra a Dugonics téren, az SZTE BTK főépülete, zárás képpen, pedig az Ady tér (SZTE TIK).

Visszatérő vendége Monostori András Idegenvezetéseinek az a makói nyugdíjas asszony, aki három éve él Szegeden, s ezeken a sétákon ismeri meg a Tisza-parti város nevezetességeit. Külön ajándéknak tartja, ahogy az SZTE-n doktori képzésben tanulmányait folytató pszichológia szakos hallgató, Péter Lea igényes versmondásával kiegészíti az ugyancsak SZTE-alumnus idegenvezető, Monostori András által szervezett programot.

A szegedi Bolyai-épület egykor a piarista gimnáziumnak adott helyet. Ezt is érdekes információnak tartotta az SZTE gyógypedagógia szakján tanuló, Vajdaságból Szegedre került egyetemi hallgató, aki először élvezi az SZTE őszi fesztiváljának programjait.

A centenáriumát ünneplő szegedi egyetem leghíresebb rektora Szent-Györgyi Albert 1940-ben elhangzott szavait Péter Lea a Dugonics téri főépület előtt tolmácsolta: „Jogilag új egyetem vagyunk, de a mi gyökereink is a messzi múltba nyúlnak vissza és semmiféle jogi formula nem fejezi ki azt a bensőséges viszonyt, amely minket a Kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemhez köt, mi egy törzsnek vagyunk két hajtása”

A Nobel-díjas kutató az egységes egyetemről vallott nézeteivel emelte ki az oktatás és a tudomány jelentőségét, ami minden politikai döntésen felül áll.

A legsötétebb időszak versei

A szocialista módon kialakított egyetem felépítésének következményei a tanszabadság korlátozása, az orosz nyelv kötelezővé tétele, majd a megalakult új tanszék, a marxizmus-leninizmus. A szegedi egyetem „legsötétebb időszakának” mégis azt nevezte az idegenvezető, amikor 1951-ben feldarabolták a felsőoktatási intézményt és az orvositudományi kart leválasztották az egyetemről.

Képgaléria a sétáról

„A legfontosabb feladatnak a névváltoztatást tartotta a szocialista éra, miután Horthy Miklós nevét elhagyták, rövid ideig Szegedi Tudományegyetemként működött az intézmény” – magyarázta Monostori András. Majd a felsővezetés, egy hirtelen ötlettől vezérelve, József Attila nevére vette az egyetemet. Az intézmény leghíresebb diákja legnagyobb port kavart Születésnapomra című, az előző rendszer bírálataként is fölfogható alkotásával kaphatta meg a szocialista vezetés „voksát”.

Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar épületénél megismerték a látogatók a MEFESZ alakításának helyszínét, ami az 1956-os forradalom és szabadságharc kiindulópontja volt. Az épülettől egy másik híres költő, Radnóti Miklós versével, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának írt, A kortárs útlevelére című költemény sorainak felidézésével búcsúztak.

A séta az SZTE Tanulmányi és Információs Központ zárult. Európa méltán híres, szabadpolcos rendszerben működő, több mint 1.5 millióra rúgó állományú Klebelsberg Könyvtára a mai egyetemisták kedvelt „tanulószobája”. Itt hangzott el a szegedi medikusból pszichiáterré lett, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikáján dolgozó fiatal orvos, Lázár Bence András Tőrje Ketté című alkotása. Így búcsúzott az emléksétán résztvevő társaság a CAMPUS-tól.

SZTEinfo – Kovács–Jerney Ádám, Ú. I.

Fotók: K.J.Á

Korábban írtuk:

„Öt évet laktam városodban” – Radnóti Miklós emlékséta az SZTE őszi fesztiválján is