„A (…) szegedi felsőoktatás számos híres és jelentős oktatója nyugszik a szegedi temetőkben, közülük is a legtöbben a Belvárosi és a mellette lévő protestáns (református és evangélikus) temetőben. Sajnos sokuk neve mára feledésbe merült, pedig egykoron évtizedeken át diákok ezreinek adták át a tudományokat és annak szeretetét, számos hallgatójuk lett később itthon és külföldön világhírű tudós” – kezdődik az SZTE Temetői és tudománytörténeti séta programjáról szóló legutóbbi ajánló.
A közelgő centenáriumi ünnepségek előtti őszön a temetőkutató Tóth Tamás adattárait böngészve és az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerében lelt információkkal fölvértezve tettünk tudománytörténeti sétát Szeged legnagyobb sírkertjében.
Tartsanak velünk: halottak napja alkalmából emlékezzünk együtt jeles egyetemi személyiségekre!
ZARÁNDOKOK FINI NÉNI SÍRJÁNÁL
„Azt beszélték annak idején, hogy Szent-Györgyi Albert, Szeged egyetlen Nobel-díjas tudósa, amikor több mint negyedszázad után amerikai emigrációjából először jött haza, hogy a Szegedi Biológiai Központ avatására visszajöjjön pályafutásának legtermékenyebb színhelyére, a Tisza partjára, 1973. október 11-én, elsőként ide, édesanyjának sírjához zarándokolt, innen pedig a Fogadalmi templom kriptájába. Klebelsberg Kunóhoz, aki – 1928-ban vallás- és közoktatásügyi miniszter – kinevezte őt a szegedi tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetének vezető tanárává. Ezt az utat egyszer már megtette, 1937. október 29-én, miután előző este kapta Stockholmból az értesítést, hogy „a biológiai égésfolyamattal kapcsolatos fölfedezéséért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav-katalízisre”, elnyerte az az évi orvosi Nobel-díjat…” – kezdte beszédét Szent-Györgyi Miklósné Lenhossék Jozefina sírjánál 2012. november 1-jén Péter László, a hely- és tudománytörténeti kutatásokkal is foglalkozó irodalomtörténész professzor.
90 éve, „1930. szeptember 20-án érkezett Szegedre, és foglalta el tanszékvezetői tisztét a Kálvária tér 7. szám alatt, a mai Déri Miksa ipari szakközépiskola épületében berendezkedett tanszékén. Vele jött felesége, Demény Kornélia, 12 éves kislánya, az ifjabb Nelli, és 61 éves édesanyja is. Lakást is itt kaptak” – tudatosította Péter László. Föltárta, hogy Szent-Györgyi és családja 1935-ben költözött az akkori Rudolf (ma Roosevelt) térre, mert addigra fölépült a Dóm téren az egyetemi munkahelye.
A „nagyrápolti Szentgyörgyi Miklósné Lenhossék Jozafin” feliratú, a Belvárosi temető V. parcella 7.. sorában található sírnál sajnálattal állapította meg a helytörténész, hogy „a korábbi látszat ellenére édesanyja nem érte meg fiának szegedi, országos, sőt nemzetközi megdicsőülését”, a Nobel-díj elnyerését, ugyanis 1936-ban elhunyt. „A temetői nyilvántartás szerint július 22-én temették.”
 |
| Az 1890-es évek második felében a kiskérpusztai családi kúria udvarán készült a fotó. A gyermek Szent-Györgyi Albertet átkarolja édesanyja: Lenhossék Jozefina. Az anyai nagybáty: Lenhossék Mihály, idősebb testvér: Szent-Györgyi Pál, anyai nagyanya: Bossány Emma, édesapa: Szent-Györgyi Miklós, fiatalabb testvér: Szent-Györgyi Imre. |
Mit köszönhet a családi és baráti körben Fini néninek hívott, humán műveltségű, zenei tehetséggel megáldott édesanyjának a szegedi egyetem Nobel-díjas tudósa? A kérdésre Péter László is igyekezett választ adni Írások Szent-Györgyi Albertról című kötete „Fini néni sírjánál” című fejezetében, kiegészíteni és némiképp pontosítani a genetikus Czeizel Endre publikációit.
Válaszukat tettekben fejezik ki Fini néni és fia, Szent-Györgyi Albert első szegedi lakóhelye, a mai Déri szakgimnázium „lakói”. A „szegedi Nobel-díj” 75. évfordulója tiszteletére, 2012-ben az SZTE és Szeged Város Önkormányzata rendbe hozatta „Fini néni sírját”. Szent-Györgyi Albert édesanyjának a szegedi Belvárosi temető V. parcellája 7. sorában található sírjához – Hannus István, az SZTE nyugalmazott vegyészprofesszora javaslatára – immár hatodik éve elzarándokolnak a Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája diákjai. Vargáné Szőke Márta igazgatónőről és néhány tanítványáról legutóbb 2017-ben írtuk, hogy Szegedi diákok gondozzák Szent-Györgyi Albert édesanyja sírját.
Néhány fotó kíséretében 2020. október 21-én arról értesített „a Déri” igazgatója, Vargáné Szőke Márta, hogy „Ábrahám Bence 10. c, Zámbó Nándor12. d és Papp Kolos 10. c osztályos tanulókkal voltam a temetőben és a közelgő ünnep alkalmából rendbe tettük Szent-Györgyi Albert édesanyja sírját.”
VIP-PARCELLÁBAN A HÍRESSÉGEK, KÖZTÜK KÜLÖNÖS DOKTOROK
856 név szerepel Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára című füzetkéjében. A magyarság sírhelyadattárán immár három évtizede munkálkodó temetőkutató 2008-as kiadványának egyik részletét „kinagyítottuk”: a szegedi Belvárosi temetőben általa említett 369 jeles személynek több mint a feléről feltételezhető, hogy felsőfokú tanulmányokat folytatott, zömük kapcsolódik a szegedi egyetemhez.
A temetői sétára igyekvőt a legnagyobb szegedi sírkert főbejáratánál kettős kopjafa állítja meg. Az alatta lévő fekete márványtábla felirata:
„MIHALIK KÁLMÁN
A SZÉKELY HIMNUSZ ZENESZERZŐJE
(1896-1922)
ÁLLÍTTATTA:
SZEGEDI SZÉKELY KÖR ÉS A
MIHALIK KÁLMÁN ALAPÍTVÁNY
1993”.
Hogyan kötődik a Székely himnusz zeneszerzője a Szegedi Tudományegyetemhez?
Ha a válaszhoz az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszere közös keresőjébe bepötyögjük a személynevet, megtaláljuk a Szeged című napilap 1921. november 8-i számát, amelynek az „Ébredők napja Szegeden” című, a vezércikk helyére tett tudósítása szerint: „…Kovács Gábor és Mihalik Kálmán székely egyetemi hallgatók játszották el zongorán Liszt II. rapszódiáját…”.
Az „Uj Élet” című szegedi egyetemi újság 1922. szeptember 15-én gyászkeretbe foglalta Mihalik Kálmán nevét, mert „Élt 26 évet. Nem! Ebben a 26 évben csak az életre készült az ő csupa harmónia, csupa muzsika lelke. Csodás melódiákat énekült a szíve. Dal volt a beszéde. A jobb, a szebb jövő reménye égett egész lényében…”
„…Halott testvérünket a Szefhe internátus csarnokában fehér őszirózsák közé ravataloztuk fel. Mellette állt édesatyja, ki Kálmán fiában a harmadik és utolsó gyermekét temette s ezt is, mint a másik kettőt, akkor, mikor már a diploma kezében lett volna. Rettenetes tragédia. Ott volt Nagyszebenből jött mennyasszonya, a fájdalmak zokogó szüze” – folytatódik a Kolozsvárról egyetemével együtt Szegedre költöző ifjú gyászszertartásának a leírása.
A zeneszerző nekrológját közlő „Uj Élet” 1922. szeptember 15-i számában Csanády György mintha a „Ciprus a temetőben”,
vagy a „Gyérek a lángok”, vagy a „Csillaghullás” című versével is Mihaliktól, kedves halottaitól búcsúzna…
A Székely himnusz közismertté vált dallamát az ifjú szegedi orvos, Mihalik Kálmán 1921-ben Csanády György újságíró és költő szövegére írta.
„…Amig koporsóját a sírba eresztették, jóbarátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerzette székely Himnusz eléneklésével búcsúztatták, hogy dal kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még a szenvedésben is.
’Ki tudja merre, merre visz a végzet
Borongós úton, sötét éjjelen
Segítsd még egyszer győzelemre néped
Csaba király a csillagösvényen
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdély Istene.’
Könnyünk kevés volt megsiratni őt, az igazi bajtársat, az orvosi és muzsikus tehetséget, az Uj Élet színi kritikusát.
Veszteségünk nagy. Bánatunkat szó le nem írja, mert nagyon szerettük Milhaliik Kálmánt, aki elsőnek ment ki közülünk a szeged-belvárosi sírkert örök csöndjébe tovább álmodni minden székely szív egyetlen álmáról, erdős, bérces, napsugaras Erdélyről…”
Tifuszban hunyt el Mihalik Kálmán, aki tanársegéd munkakörben kutatóorvosként dolgozott a biokémikus professzor – az 1923 és 1924 közöttii időszakban a szegedi egyetem rektori tisztét is vállaló, halála után a Belvárosi temetőben díszsírban nyugvó – Reinbold Béla (1875-1927) mellett.
„Dr.” titulusát neve végén szerepeltetik, de a szegedi egyetemen elnyert díszdoktori címét nem emelik ki Móra Ferenc (1879-1934) internetről elsőként ajánlott életrajzaiban, de a sírkövén sem: a fekete márványkereszt felirata szerint elsősorban „író és újságíró” volt a szegedi Kultúrpalota egykori igazgatója.
Ugyanebben a X. számú VIP- parcellában nyugszik Juhász Gyula (1883-1937) „költő”, az egykori tanár és újságíró, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (SZTE JGYPK) névadója.
A TUDÓS PANTEONBAN
Az elhunyt szeretteik síremlékéhez a szegedi Belvárosi temetőben zarándoklók a főiskolai tanárok közül például a III. parcellában az akadémikusi címet is elnyerő nyelvész, „a magyar szó-és szólástörténet fáradhatatlan búvára”, Csefkó Gyula (1878-1954), vagy a IX. parcellában a Móra-kutató irodalomtörténész Vajda László (1909-1968) emléke előtt is tiszteleghetnek.
Az akadémikusok közül rábukkanhatnak például az irodalomtörténész professzor Koltay-Kastner Jenő (1892-1985) vagy a történész professzor, Mérei Gyula (1911-2002) sírjára.
A szegedi Belvárosi temetőben díszsírhelyet elnyert 65 személy 70 százaléka egyetemi vagy főiskolai tanár.
Tudós panteon a Belvárosi temető két parcellájának díszsírhely-sora. Például a X. parcellában nyugszik a zoológusként akadémikus rangot szerző, az idegáram vezetésének elemeit felfedező Apáthy István (1863-1922) és a Kárpát-medencei pókféléket is tanulmányozó Kolosváry Gábor (1901-1968). A Kossuth-díjas egyetemi tanárok közül például az orvos, farmakológus, akadémikus, a kemoterápiás kezelések hatásmechanizmusának feltárásával foglalkozó Jancsó Miklós (1903-1966) díszsírhelye a X., míg a matematikus, a számítástudomány és a kibernetikai hazai megalapozója, az akadémikus és 1950-1951 közötti szegedi rektor Kalmár Lászlóé (1905-1976) a XVII. parcellában található.
Az SZTE jogelődjének számító, 2000 előtt a tudományegyetem kötelékén kívül működő
szegedi felsőoktatási intézmények egykori vezetői közül többen is a Belvárosi temetőben nyugszanak. Itt pihen
például az SZTE JGYPK elődintézménye, az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola 1938 és 1939 közötti igazgatója, az akadémikusi rangú matematikus professzor,
Szőkefalvi-Nagy Gyula (1887-1953), vagy a mai SZTE Bartók Béla Művészeti Kart megelőző szegedi Liszt Ferenc konzervatórium legendás, 1976-1999 közötti főigazgatója,
Weninger Richárd (1934-2011). Díszsírhelyet kapott az SZTE Általános Orvostudományi Kar elődjének számító Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem 1986-1991 közötti rektora,
dr. Szilárd János (1928-2015). Itt található az SZTE Mérnöki Kar elődje, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola első (1970 és 1979 közötti) főigazgatója,
Horváth Károly (1926-2017) sírja is.
A temetőkutató Tóth Tamás folyamatosan kiegészíti adattárát: 2008 és 2020 között 44 egyetemi tanárról gyűjtött információval kellett bővítenie a Belvárosi temető tudós panteonjának névsorát.
AZ ELSŐ SZEGEDI REKTOR „HAZATÉRT”
Az első szegedi rektor nekrológját a Délmagyarország 1940. július 31-i száma közölte: „Meghalt Menyhárth Gáspár, a Ferenc József Tudományegyetem első szegedi rektora”.
A 73 éves korában Budapesten elhunyt „Menyhárt Gáspárral a magyar jogtudomány és a nemes tradíciókat őrző magyar egyetemi oktatás egyik kimagasló alakját veszítette el, akinek neve és munkássága korszakot jelent. Távozása fájdalmas vesztesége a magyar tudományos életnek és kétszeres gyásza Szegednek – a Szegedre került Ferenc József Tudományegyetem első szegedi rektora volt. 18 évig tanított a szegedi egyetem falai között, mindvégig részt vett Szeged közéletében és múlhatatlan érdemei elismeréséül a város törvényhatósága örökös tagjává választotta…” – olvasható a 80 évvel ezelőtti napilap nekrológjában.
„… A régi kolozsvári professzorok között reá várt a feladat, hogy az elűzött és elmenekült hajléktalanná vált egyetemet Szegedre hozza Az utolsó kolozsvári rector Kolozsváry Bálint dr. volt az 1919-20-as tanévben, majd ő tartotta meg az egyetem folytonosságát a hontalanság idején Budapesten, utána következett a rektori méltóságban Menyhárth Gáspár dr. Ő nyitotta meg 1921. október 9-én a Ferenc József Tudományegyetem szegedi munkáját…”
A szegedi egyetemen magánjogot és rövid ideig egyházjogot adott elő dr. Menyhárt Gáspár, akiről a 80 évvel ezelőtti napilapos nekrológot író, nevét elhallgató szerzője fontosnak tartotta megjegyezni, hogy utolsó szegedi „előadásán a diákok virágokkal díszítették az előadótermet, ahonnan bensőséges ünnepséggel búcsúztatták professzorukat”.
A tudós és a közéleti szerepet összeegyeztetve az első szegedi rektor „az egyetem megbízásából tagja volt az országgyűlés felsőházának, alelnöke a Felső Oktatási Egyesületnek, a Tudományos Akadémia levelező tagja és a Magyar Érdem-rend középkeresztjének tulajdonosa. Emlékét megőrzi az egész magyar tudományosság, különösképpen pedig a Ferenc József egyetem és Szeged városa” – ígérte a nekrológ. A szegedi egyetem tudós tanárát Budapesten helyezték örök nyugalomra 1940. augusztus 1-jén.
„Menyhárt Gáspár (1868-1940) akadémikus, egyetemi tanár, rektor, az Állam- és Jogtudományi Kar volt dékánja hamvainak elhelyezésére került sor 2010. május 6-án” – kezdődik az SZTE honlapjának tíz évvel ezelőtti híre. A „Menyhárt Gáspár, az SZTE első rektora hamvainak elhelyezése” című összefoglaló szerint a „ceremóniát megelőzően az Állam- és Jogtudományi Kar emlékülést tartott, amelyen Prof. Dr. Szabó Imre dékán köszöntőjét követően Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária és Prof. Dr. Besenyei Lajos méltatták Menyhárt Gáspár jogászprofesszor szakmai munkásságát és tudományos életművét.”
Az egyetemi jubileumok jegyében a halottak napjára készülve mi is felkerestük a Belvárosi temető IX./A parcellájában Menyhárt rektor síremlékét.
Az első szegedi rektor, a jogtudós dr. Menyhárt Gáspár emlékét őrzi és ápolja az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, melynek honlapján a „Menyhárt Gáspár halálának 80. évfordulójára emlékezünk” című, 2020. július 30-i összeállítás is hangsúlyozza: „a jelen összeköt a múlttal”.
SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona
Fotó: Sahin-Tóth István
Archív fotó, illusztráció: SZTE Klebelsberg Könyvtár
További információk az SZTE Szent-Györgyi Albert Emlékoldalon.
Válogatás az SZTE Hírportálon megjelent egyetemtörténeti cikkekből:
Nobel-díjas médiaszemélyiségként népszerűsítette Szent-Györgyi a szegedi egyetemet
Szent-Györgyi Nobel-díjával „világmárkává vált Klebelsberg szegedi egyeteme”
„15 perc zéróig”? – Szent-Györgyi Albert és a vírusok
A cikkeket és könyveket író Szent-Györgyi Albert „utcára vitte a tudományt”
„Izgalmas belátni a történelem kulisszái mögé” – véli a PhD-értekezést író Szent-Györgyi-kutató könyvtáros
Megmentette a Szent-Györgyi labort Banga Ilona
Szent-Györgyi Albert képeskönyve is bővül az SZTE Klebelsberg Könyvtárban
„Szent-Györgyi Szegeden az egyetemi ifjúságnak is ideálja lett”
Versek a havasi esküvőn és Az őrült majom függelékeként
Először jelent meg magyarul Szent-Györgyi Albert visszaemlékezése
Könyvbe foglalták a legendás tudós, Szent-Györgyi Albert önéletrajzi értekezéseit
Szegedi Egyetemi Tudástár 1. – Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége
Szent-Györgyi Albert visszaemlékezése életéről, munkájáról, koráról
„…Amikor bajban voltam, ő igaz barátnak bizonyult.” – Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége
Mester és tanítvány: Szent-Györgyi Albert, az iskolateremtő tudós
Könyvpremieri szenzációk: érettségi tétel lesz Szent-Györgyi Albert életútja
86. Ünnepi Könyvhét: Utcára vitt tudomány –Szent-Györgyi öröksége
*
1956. október 20.: „a MEFESZ szikrát adott a forradalmi eseményeknek”
1956. október 16. „A szegedi MEFESZ igaz története”
*
Főispáni feladattá minősült „az egyetem régen vajúdó kérdése”?
Móra Ferenc, a szegedi egyetem díszdoktora
100 éve: „Tanárok ellenezték az egyetemnek Szegedre helyezését”
A „szegedi egyetem kártyavára megint összedűl”het?
100 éves terv: Pozsony és Kolozsvár egyeteme is Szegeden?
100 éve: A szegedi egyetem ügye Trianon árnyékában
100 éve: Kolozsvárott megszűnik a magyar egyetem, amelyet Szeged befogadni készül
Évfordulók: Címlapon a szegedi egyetem ügye
*
Virtuális kiállítás az SZTE ikonikus professzoráról, a 100 éve született Halász Elődről
Professzoraink: Budó Ágoston (1914-1969)
